Magyar Földmivelö, 1911 (14. évfolyam, 1-43. szám)
1911-06-04 / 22. szám
6 MAGYAR FÖLDMIVELO BO TANÁCSADÓ. QH Szunyogcsipéa ellen a gyakorlati tapasztalásból ítélve, legjobb magát a csípő rovart szétnyomni a csípett helyen s annak nedvével dörzsölni be a sajgó-viszkető helyet, avagy egy-két szúnyogot elfogva, azt dörzsölni szét a csípés helyén. A ló fülét legyektől védendő, szokásban van már nálunk is u. n. fülkupakot alkalmazni, mely nemcsak légynek, de pornak is a fülbe hatolását akadályozza s mert a homlokra is ráfekszik, a koponyaüreget is védi némileg a tűző napsugaraktól. A ki értékesebb lovát ekként védeni óhajtja, oly fülkupakot vásároljon, amely igenis jól fedi a füleket, homlokot, fejtetőt, de a szemekre nem lóg rá. Mert vannak olyan készen kapható fülkupakok is, amelyek cifraságokkal diszesittettek s e cifraságok (rojtok, bojtok) mozgás közben folyton szemen verik az állatot. Ha a tejfel nem akar vajba összeállani, annak oka nem a tejfelben rejlik, hanem abban, hogy vagy nagyon hideg van, ahol köpüluek, vagy a köpü túl van töltve, vagy pedig mind a két ok egyszerre megvan. Ha a tejfel alacsony hőfok mellett nehezen áll össze vajjá, ismeretes dolog. A hőfokot meleg viz hozzáöntésével emeljük, s ezt tesz- szük akkor, amidőn a köpü több mint félóráig működött már anélkül, hogy vaj képződött volna. Néha sikerül igy célt érni, máskor, azonban bár hamar képződik a vaj, de ez nagyon puha, viszont megesik az is, hogy a köpünek egy órai erős hajtása után is valóságos vaj helyett fehér pépet kapunk. A töltés és helyes tejfel hőfok tekintetében minden köpüt tanulmányozni kell. Általában az a tapasztalás, hogy a köpü csak a felényire töltendő meg és a tejfel ne legyen hideg, amilyen a helyiségnek hőmérséklete, ahol a köpü áll. Meleg viz hozzáöntése helyett jobb magát a tejfelt felmelegiteni és pedig úgy, hogy a tejfelt tartalmazó edényt meleg vízbe állítjuk. A meleg víznek hozzáöntése által ugyanis a tejfelnek a a vízzel érintkező részecsei feloldódnak, s ennek folytán kevesebb lesz a vaj. Percenként 40 körül- forgás mellett a vajképződésnek 30—45 perc alatt be kell fejeződnie. A liliom mint gyilkoló méreg. Nagyon egészségtelen dolog oly szobában aludni, hol virágok vannak, mert azok levegője át lesz hatva az erős illattól és nehéz lélekzést, gyakran ájulást idéz elő, sőt néha halált is. Egy leányka névnapjára sok liliomcsokrot kapott és azokat hálószobájában ágya mellett helyezte el. Késő éjjel a másik szobában alvó anyja véletlenül fölébredve, lánya szobájából nehéz lélekzettel párosult nyöszörgést hallott. Benyitotta az ajtót és oly erős légáramlat ütötte meg, hogy egy percre hátrálni volt kénytelen. Belépett. Gyermeke a padlón feküdt ájultan s a gyors orvosi segély még megmenthette, de egyhangúlag liliommérgezést konstatáltak. Mennyi egy hold föld? A hold általában olyan darabb föld, amely egy igával egy nap alatt megszántható. A Mária Terézia által kiadott úrbéri rendelet szerint egy hold vagy lánc területe 1100—1200 négyszögölet. Temes, Toroutál- és Krassó-Szörénymegyékben a szántóföldnél 2000, a kaszálónál 1000, Pozsegamegyében pedig 1296 nényzetölet foglal magában. A kataszter behozatala óta az osztrák vagyis a kataszteri hold a hivatalos mérték kiterjedése 1600 négyzet öl, vagyis 5754. 642 négyzetméter. ismerdtek-tAra. Wl BEM A napóra. Érdekesek azok a feliratok, a melyeket a régiek a napórákra alkalmaztak; ezek a feliratok legtöbbnyire bölcs mondások lévén, az akkori idők embereinek világnézetét és életfölfogását tolmácsolják. A csehországi Tabor egyik kastélyának napórája körül ez a mondás ékeskedik: Árnyékok vagyunk! Nizzában, a S. Filippo-székesegvház napóráján : Nap nélkül néma vagyok. Ugyancsak Nizzában, egy másik óra fölött: Csak a derűs órákat jelzem. Egy zárdabeli napóra felirata: Imádkozzál és ne félj; vagy imádkozzál és dolgozzál. Cannes- ban olvasható: Visszahivhatatlanul elmúlt órák! Rougemontban ezt hirdeti az óra: Én az egész világé vagyok. Árnyékom gyorsan elsuhan s a vég közéig rohanvást, ó, halandó emberek. Egy német napórán: »A nap mindenkire süt«. Stokes-Newigton- ban, London mellett, egy napóra körirata : Leszáll az éj, fölkel a nap, fény és árny fölváltva jár; senki sem tudja, mit hoz. De gondoljatok arra, hogy mindenki számára elérkezik az örök éjszaka!« Egy m^sik angol napóráról: Mindjárt itt az est. el- iramlik, mint az élet, fut az óra, imádkozzál. Végezetül a hires angol mondás: »Az idő pénz.« A legrégibb időben az emberek legkisebb időmértéke egy nap volt; vagyis a nap fölkelte és lementé közt levő idő. A régi emberek egyszerű életmódja az idő más beosztását fölöslegessé tette. Csakis későbben, a fejlődő műveltséggel karöltve állapították meg még a delet is. Azok közt, kik a delet meg tudták állapítani, a chinaiak voltak az elsők. Ők már mintegy 1100 évvel időszámításunk előtt, megfigyelték egy függőleges oszlop (gnomon) napi árnyékának a menetét s ebből meghatározták a delet. Valószínű, hogy Egyiptomban és Babylon- ban is már nagyon régi időben ugyan igy határozták meg az időt. Egyiptomban az obeliszkek szolgáltak gnomonok gyanánt. Az első egyiptomi obeliszket Áugusztus császár hozatta és Romába a Marsmezőn állíttatta fel. Később sok magas templomban szerkesztettek ilyen gnomonokat, csakhogy itt az árnyékot vető oszlopot a boltozaton levő parányi nyílás helyettesítette, melyen át a Nap kicsinyített képe tükröződött a templom padlójára. E gnomonok közül némelyik oly pontos, hogy segítségével a delet egy másodperc törtrészéig meg lehet állapítani. Herodotus bizonysága szerint a nap további beosztását a görögök a babiloniaktól tanulták. A görögöktől a napórát a rómaiak vették át, de csak 293-ban állították fel az elsőt Quirinus templomának udvarán. A római birodalom bukását követő századokban kevés bizonyítékot találunk a napórák használatára nézve. Az erről szóló legrégibb iratok araboktól származnak, a görög tudomány legközelebbi örököseitől. A középkor elejéről néhány kézirat maradt fenn a napórákról. Ebből az időből németországi épületekről már nem ismerünk napórákat, ellenben Angolországból igen. A mechanikai órák tökéletesítése nem volt oly nagy hatással a napórák készítésére, mint azt ma gondolnák, sőt akkor sem változott a helyzet, amikor Hele Péter 1500 körül az első zsebórát készítette. Minden bizonnyal ennek is az az oka. hogy ezekről az órákról is bízvást el lehetett mondani azt, amit Seneca a régi vízórákról mondott, hogy könnyebben lehet két, egy véleményen levő filozófust, mint két egyező órát találni. Adjátok kózről-kézre ami újságunkat!
