Magyar Földmivelö, 1911 (14. évfolyam, 1-43. szám)
1911-06-04 / 22. szám
4 MAGYAR FÖLDMIVELÓ Az ujaban ismétt kedvezőbbre fordult időjárás mellett az összes termények ismét örvendetes fejlődésnek indultak, a legnagyobb részük remélhetően rövid pár nap alatt helyrepótolja a hideg időjárás káros hatását. A gabonanemünek, kölönösen a Duna- Tisza közén, a búzának az elmúlt napok hűvössége még hasznára is vált, a mennyiben előbbi rohamos fejlődését megakasztva, a megdőlés fenyegető veszedelme nagyobbára elmúlt. A gazdasági munka közül a tengeri, burgonya bab és répa kapálása a takarmányrozs, lóhere lucerna és réti fű kaszálása a szőlő kikötözése és permetezése továbbá a palánták kiültetése és a kertek gyomlálása van folyamatban. A méhek rajzásának elkészítése. A méhek akkor hasítanak szaporán, ha élelemben nem szenvednek hiányt, ami aztán szinte parancsképpen áll annak, aki rajzást vár. Az idei akácvirágzás elég dús elég kiadós volt, igy nincs is panasz, hogy ne volna a méheknek elegendő tápláléka. Ha azonban olyan helyek is volnának, ahol az akácvirág is szűkén volt, ott a rajzásra váró kasokban lévő méheket mesterségesen kell táplálni, mert megtörténik, hogy az amúgy is szűkösen élő méh a hasításokat kidobálja a kasokból Az etetést esténkint végezzük. A bő táplálék se jó, mert ha sokat adunk, az üres sejtek megtelnek mézzel s ez a szaporodást gátolja. Elég egy etetésre egy evőkanálnyi méz. Ha a méhek kasokban vannak és ha azok a kasok nagyok, vágjunk el belőlük néhány centiméternyit, mert mentői szorosabban vannak benne a méhek, a rajzás annál hamarább várható. A keretes kaptárakat is megszűkithetjük, ha 1—2 pár üres keretet hátulról kiemelünk és az ablakot beljebb toljuk. B. A szárnyas-állatok életkora. A természet- tudósok régóta bajlódnak már a szárnyasok életkorának megálapitásával, de teljesen megbízható átlagos adatokat mindig csak néhányról sikerült szerezni. Az angol ornitológusok szintén foglalkoznak évek óta az adatgyűjtéssel és rájöttek, hogy a régi adatok közül igen sok a hamis. A papagályról például, a melyről Humboldt még azt hitte, hogy százhúsz évig él, egy angol ornitológus azt mondja, hogy magyon ritka esetben éri el a nyolcvan vagy kilencven esztendőt, sőt átlagosan csak negyven-ötven életév jut rá. A ludról kétszáz évvel ezelőtt már följegyezték, hogy egy-egy példány százéves korában pusztult el. Amszterdámban 1575-ben megdöglött egy hattyú, a melynek nyakszalagján az 1473-as évszám volt följegyezve. A hollóról is azt tartja a nép, hogy kétszáz évig is elél. Mindez azonban csak misztifikáció. Sutney ornitológus hiteles följegyzésekből kiderítette, hogy pl. a holló átlag hatvankilenc évig él. A ragadazó madarak közül a leghosszabb életű a királysas. Hatvan esztendővel ezelőtt Brehm azonban oly kőszáli sast is említ a schönbrunni állatkertben, a mely nyolcvan évig élt, sőt 1824-ben ugyanott egy keselyű száztizennyolc éves korában pusztult el. A nagyobbfajta vizi-madarak közül a gólya, az algatrósz, a pelikán egyaránt negyven évig él. Hasonlóképpen a daru is. A galamb, a kakas a pulyka, általában a legtöbb baromfi életkora harminc év körül jár. Az énekes-madarak már csak huszonöt esztendeig bírják el a létet, sőt a megfigyelt kanárik között nem akadt még egyetlen egy sem, a mely a húsz évet túlhaladta volna. Tövisek és virágok ... Báró Bánffy miniszterelnökségének történetéből említik fel ezt az érdekes kis esetet: Bánffy miniszterelnöknek miniszterekre volt szüksége. De hamar. Sürgősen ám. Hát telefonoz Ludvigh Gyulának. Az ám, de Ludvigh Nagyszombatban volt géppróbán. Csak este jön vissza. Késő! mormogja Bánffy. Nem várhatok. Telefonál egy másik miniszter jelöltnek. Az meg vadászaton van. Csak holnap jön haza. — Késő! Nem várhatok. Telefonál hát Dániel Ernőnek és ugyanekkor egy másik jelöltnek, hogy jöjjenek fel Budára. Ő hozzá. Dániel nem volt otthon. De ügyes asszony felesége sejtett valamit. Rögtön haza hivatta. És küldötte ebéd nélkül, éhesen Budára, az uj miniszter elnökhöz. Az a másik elébb, szokott kényelmével megebédelt. Mer’ hát az ebéd. És ebéd után ballagott fel Budára. Elkésett! Nem lett miniszter belőle sohasem! Dániel pedig miniszter Ion. * * * Hát igy a felsőbb körök. Ott is üstökön kell ragadni — a szerencsét. De áll ez a szegény emberre. A legegyszerűbb emberre is. Hányszor kínálkozik jó alkalom, kövér munkára, jövedelemre. A szerencse szinte megrázza az ablakot. Úgy hiv, küld bennünket. De a földmives, az iparos egyaránt először arra gondol. Asszony. — Add elébb a fölöstököm ... A fölöstök, a fölöstök! Az nem marad el világért se’. De a szerencse, a jó alkalom elrepül. És mi könnyen. Egy gazdatisztről is beszélik, hogy esztendőn át nem volt állása. Egyszer aztán utazás közben egy nagy gazda kérdezősködik a kocsijáról utána. Hogy hát alkalmazná. A gazdatiszt meg a kaszinóban biliárdozott. Asszonyfelesége tüstént utána küldetett. A küldönc lélekszakadva jött vissza, hogy a tekintetes ur mindjárt jön, csak a biliárd pártáját játsza ki. A nagy gazda meg tovább hajtatott. — Csak játsza, mondotta, ilyen ispánra nekem nincs szükségem. Mester. Megmondta. Elment egy tót atyafi szolgálatot keresni, mint ez szokás. Beállít egy földbirtokoshoz és ez kérdi: — Mijáratban van atyafi ? — Hát biz én megkérem egész alázatoságával, szolgálatot keresek, kertisz mesterember vágyom. — Hol szolgált eddig ? — A Nagy Balázs zurnál! — Hát, hogy van az öreg ur ? Nekem jó barátom! Megkőszönön a kirdisit a tekintetes zurnak, egiszsiges mint a bivaly. Jó mondások. Árnyékát, rossz hírét, keresztjét senki sem hagyhatja el. A magyarnö még akkor is elszokott pirulni, mikor rokon-csók éri.
