Magyar Földmivelö, 1911 (14. évfolyam, 1-43. szám)
1911-06-04 / 22. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 3 A költők ihletének tárgya. Nincs virág, melyet a költők szebben és gyakrabban megénekeltek és még most is énekelnek, mint a Rózsát. Ö a költők, a szerelmesek, a reménykedők, a szomorkodók, az ünneplők, a diadalosok virága. A szív legszentebb érzelmének kifejezője. A magyar ember szive szerelmét: Rózsájának nevezi. Mikor a magyar szív azt mondja: Rózsám, az már bizony egy egész életet, nagy, forró érzelmet jelent. A Rózsa az emberi kebel, a női kebel legszebb dísze. Egy rózsa a keblen, egy rózsa az aranyhajban, vagy fekete-barna fürtök közt: valami elragadó. De itt is mérsékelten szép az ő szépsége. Egy-egy rózsa bájt, kedvességet hoz. Egy kosárral már . . . nevetségessé tesz. * * * A Rózsa sok szép, szent érzelemnek kifejezője. Jelképei számtalanok, mint a csillagoké. A Rózsa tövisek közt terem. Azért mondja talán a közmondás: A türelem rózsát terem. A rózsához sokszor tövis szúrások közt juthatunk. Azért csak vigyázva és nagy óvatossággal kell hozzá érniünk. A rózsa illata fönséges, bájos, kedves. De túlságosan élvezve bóditó. Sőt kelyhében mérges rovarok is meghúzódnak. Ekkor a rózsa öl. A rózsa könnyen hervad, akár a szerelem. Azért ápolni kell azt, mint az igaz szerelmet. A rózsa beszédes. Ezer féle nyelve, szólása, tanítása, Ízlése van. De hallgatni is tud. Mint a sir, melyen a szomorúság, a hervadás, a múlandóság képviselője. A ki a virágot szereti, rossz ember nem lehet. Hát akkor, mi szive, lelke, aranyos kedélye lehet annak, a ki a virágok királynéját, a rózsát szereti, gondozza, ápolja és vele gyöngéden bánni is tud. * * ¥ A rózsa hát királyné a maga nemében. Azért minden szépsége, kedvessége, uralkodása mellett sokat szenved. Jeléül, hogy szép, dicső, nagy ember sem lehet szenvedések nélkül. íme, csak néhány gondolat ... és mily kedves lesz előttünk — a kedvesek, a szépek virága — a Rózsa. Mester. Helyes, de akkor! Nagyon rossz termése volt egy községnek most két esztendeje búzában, gabonában. A presbitérium ki is mondotta, hogy ebben az évben a rektr’-uramnak konvencióképen járó buzailleték fejében zabot adnak. El is indult egy deputáció a vasárnapi istenitisztelett után a rektorhoz és illő bevezetés után előadták neki a dolgok állását. — Helyes, szólott a rektr’-uram, ha kentek nekem zabot adnak, én akkor kenteknek ezentúl nem énekelni fogok a templomban, hanem nyeriteni! Az atyafiak meggondolták a dolgot és a rendes illetményt szolgáltatták be. A szórakozott levélhordó. Egy skót városban a levélhordó annyira szórakozott volt, hogy saját nevét is elfelejtette. Egy ízben nevére levél érkezett és ő reggeltől estig hordozta a városban annélkül, hogy Sauny White (ez volt neve) lakását megtudakolhatta volna. H OAZBAK VILAÍJA. B BP8I EB EE9 A vetés. A földmivelésügyi miniszterhez a gazdasági tudósítóktól beérkezett jelentés alapján a vetés állapota országos átlagban sokkal kedvezőbb, mintsem hitték volna a fagyos időjáráskor, a ma közzétett hivatalos jelentés május hónap 24-éről a következő: A május hónap első napjaiban járt országos bő esőt nagyobbára száraz, meleg idő követte. A hőmérséklet ezidőtájt több helyen 25 —30 Celsius fokra emel- kedelt, úgy, hogy tőbnyire 3—4 fokkal nagyobb volt a normálisnál. Ez az időjárás a vetés fejlődésére országszerte igen jó hatással volt, s az áprilisi kedvezőtlen időjárás alatt visszamaradt növény nemcsak elmaradottságát hozta helyre, hanem oly dús fejlődésnek indult, a milyenre pár héttel előbb számítani még nem lehetett. Május 16—18-ika táján nyugat felől jött jelentékeny hősülyedés kíséretében zivatarok, majd ismét országos eső követkevett, melyek a levegőt annyira lehűtötték, hogy 20—22-ike között az ország több vidékén, különösen az északi és északkeleti hegyvidéken, továbbá a Kisalföldön éjjeli fagy. illetve reggelenkint erősebb dér is volt, mely főleg a gyönge kazásokban: tengeriben, burgonyában és babban, továbbá a kerti veteményekben, szőlőkben és néhol a már virágzó rozsban okoztak számbave- hető kárt. E kár nagysága felől tiszta képet ez idő szerint még nem lehet ugyan szerezni, a beérkezett jelentésekből azonban már most is az a megnyugtató remény meríthető, hogy a károsodás jóval kissebb, mint a fagy Után az első napokban látszott. Mert bár az országnak csak kisebb déli és délkeleti részében maradt a jelzett éjjeleken 0 fok fölött a hőmérő, mégis, mert egyrészt a növény az előző kedvező időjárás alatt annyira megerősödött, hogy a gyönge fagynak sok helyen ellenállott, másrészt mert mindenütt szél kíséretében sülyedtt a hőfok, végül pedig az idő csak lassan, fokozatosan melegedett föl ismét s a megpörkölt növény életképes maradt, — egyes terménynél alig lesz a károsodás számbave- hető. A kalászosok, a már néhol virágzásban lévő rozs kivételével, jóformán semmi kárt sem szenvedtek. A magas hegyvidékeken a május 21 —22 iki nagy hősülyedés folytán havazás is volt, igy különösen Liptó. Szepes. Alsófehér és Csik vármegyékben. Az éjjeli fagyot megelőző eső alatt helyenkint jégeső is járt, mely azonban inkább csak kissebb kárt okozott. Jágesőt jelentettek Pozsony, Somogy. Tolna, Fejér, Borsod, Ugocsa, Kolozs Alsófehér és Torontói vármegyékből. Bár az április végén járt eső következtében a talajnak meg volt a szükséges nedvessége, a májusi újabb eső a már lekaszált réti fü és mesterséges takarmánykivételével semminek sem ártott. Május hónap elmúlt két első harmadában legtöbb volt az eső északi Kárpátok középső részein, továbbá az ország nyugati és északkeleti határmegyéiben, hol helyenkint legalább 40—100 miliméter csapadékot mértek, mig egyebütt, főleg a Nagyalföldön és a keleti vérmegyékben többnyire csak 10—20 miliméter volt a csapadék.
