Magyar Földmivelö, 1911 (14. évfolyam, 1-43. szám)
1911-05-21 / 20. szám
6 MAGYAR FÖLDMIVELO az ugarolás valódi legyen és nem parlag, vagyis legalább háromszor szántsuk fel a földet az ugartartás évében. Igen alkalmas a földnek a gyomtól való megtisztítására a jó forgó, melyben a gyomnak kedvező növényekkel, vagyis a kalászokkal mindig kapás és takarmányféle váltakozik. Jó gyomirtó forgó például ez: első évben zabos bükköny zöldjében levágva, második évben kalászos, harmadik évben kapás, negyedik évben kalászos. Mindig tiszta, rostált, triőrözütt, teljesen gyommentes magot vessünk. Félérett vagy egészen éretlen trágyát a földre ne hordjunk. A mesgjiéket szántatlanul, kaszálatlanui sohase hagyjuk. A földek mentén lévő árkokat, árok partokat mindig kaszáljuk le, mielőtt az ott burjánzó gyomok magvukat megérlelnék. A vetés közt mutatkozó gyomfoltokat mindig kaszáljuk le. A kapás növényeket lehetőleg gyakran kapáljuk és mindig olyankor, mikor a gyom még magvait nem érlelte meg. ■ H HÁZIASSZONY. B H Hogyan kell a kikelt kis libát gondozni? A szellős, hideg hely a kis libáknak megárt, azért meleg védett helyen kell tartani őket. Eledelük az első napokban összevagdalt keményre főtt tojás, finomra vágott zöldséggel és olykor egy kevés csalánnal keverve. A tehéntúrót is nagyon szeretik s aki nem sajnálja tőlük, örömmel fogja látni, milyen gyorsan lábra tudja ezzel a kis libát állítani. A kis libák hamar megtanulják, hogy mint kell az eleséget felcsipkedni vagy felszedni, bár sokan azt állítják, hogy a kis libák ebben eleintén ügyetlenek. Az élet ösztöne azonban hamar segít, nem kell ezért a fejünket törnünk. A három-négy hetes libáknak korpát leforrázva, avagy árpa lisztet, kenyérdarabot keverünk a frissen vagdalt fü eledelbe s naponta 4—5-szöris megetessük. Ha a legelő feléled, aztán kihajthatjuk a mezőre is. A kis liba kényes, hamar megfázik, azért két hetes korukig melegben és védett helyen tartjuk. Gondoskodjunk, hogy jó ivóvizük legyen. Hogy a vízhez könnyen hozzáférhessenek, lapos edényben tesszük a vizet elibük. Szép időben 8—10 napos korukban a zöld gyepre is kihajtjuk a kis libákat. Olyan helyeken, hol tó vagy folyó viz van, ott a liba nem ad sok gondot. De az se baj, ha a faluban nincsen tó. Egy jól megásott medence is segít a hiányon. Ha aztán jó ivó és úszkáló vízről gondoskodunk a táplálék mellett, három hónapos korukban már szépen pénzelhetünk a növendék libákból is. Az urinép kapva-kap utána, mert a fiatal liba húsa után bizony a püspök is megnyalja a száját. Suszterinasok között. Csiriz Jancsi: Nézd csak Miska milyen kopasz az az úriember! Szurkos Miska: Biztosan suszterinas volt valamikor, aztán a majszter kicibálta a haját. Az orrvérzésről. Sokan nem tudják, mi okozza az orrvérzést, Pedig az orrvérzés gyakrabban előfordul, nem lesz tehát felesleges dolog, ha egyet-mást elmondunk róla. Egész testünket egy vékony hártya, az úgynevezett nyákhártya fedi. Ha orrunkban ezt a nyákhártyát megsértjük, létrejön az orrvérzés. De egy másik eset is előfordulhat, ha az a nyákhártya meglazul, vagy ha vérfolyást valami akadályozza. Rendszerint valamely betegség előjele, de gyakrabban csak rövid ideig tartó baj. Különösen vigyázzanak, kik vérszegények, mert ha gyorsan segítséget nem kaphatnak, el is vérezhetuek. Az orrvérzés lefolyása ez: a vér csak az egyik orrlyukból indul meg; előbb csepeg, majd erősebben ömlik. Az erősebb orrvérzéseknél vigyáznunk kell, hogy a torokba ne menjen sok vér. Ezt az által lehet elérni, ha nem fekszünk hanyatt. Éppen azért az éjjeli orrvérzések gyakran halált okoznak. A vérzés fejfájással és gyengeséggel jár. — Néha megütés, vagy lehajlás idézi elő a vérzést. Hogy állítsuk el az orrvérzést ? Szívjunk orrunkba vizet. A beteget hűvös szobába visszük. Nyakát minden szorítástól megszabadítjuk. Nyugodtan hagyjuk. A homlokra tarkóra hideg vizes ruhát legyünk. Ha az orrvérzés igen erős, akkor orvost kell hívni. Orvosi utasítás a tejivás módjáról. A felnőtt embernek is értékes tápláléka a tej azért nem lesz érdektelen megismerni azon szabályokat, melyeket a tej élvezeténél alkalmazni kell. Ezért: 1. A rendes étkezésen kívül naponta másfél liter tejnél több általában véve nem ajánlható. 2. A tejet a rendes étkezés után kell inni s nem előtte; vegyes táplálékkal jóllakott ember is könnyen megiszik még egy pohár tejet, az előzetes tejivás azonban elvenné a rendes étvágyát. 3. Egyszerre több, mint három deciliter tejet ne igyunk s azt is lassan, kor- tyonkint fogyasszuk el. Időt kell engednünk magunknak a tejiváshoz, viz módjára a tejet lehajtani sohasem szabad, mert, különösen a gyomorban egy nagy darabban alvad meg s ez a tömeges alvadók nehezen emésztődik el. 4. Akinek érzékeny az emésztőrendszere, langyosan, vagy melegen igya a tejet, mert a hideg tej inkább okoz hasmenést. 5. Célszerű a lassú tejivás közben kevés kenyeret, zsemlyét, kétszersültet enni, hogy a tejnek említett tömeges megalvadása a gyomorban még inkább elkerül- tessék. 6. Aki nincs hozzászokva a rendes tejiváshoz, érzékenyebb-gyomru, a fenti szabályokat a legpontossabban kövesse s az 1. pontban megjelölt tejmennyiséghez is csak fokozatosan szoktassa magát hozzá. 7. Ha még sem bírná a tejet zavar nélkül, jelentse az orvosnak, hogy e fontos póttápláléknak a szervezetbe juttatására további tanácsot kaphasson. 8. Bármennyire tűrje is az ember a tejet, túlozni a tejivást soha sem szabad, mert a gyomor e túlzásokat sokszor rövid ideig sem bírja el kár nélkül s emésztési zavarok, sőt étvágyhiány lehetnek a túlbuzgóság következményei. A »Lassan járj, tovább érsz« közmondás ide is talál; a józan mérséklet, az arany középszer jelmondata annak, aki megsziveli, itt is hasznára válik. Jó mondások. Mi hamar vett lángot, ki is alszik hamar! Az istentagadó olyan rossz gyermek, aki minden áron pl akarj a hitetni magával, — hogy nincsen atyja. KÖZEGÉSZSÉG.
