Magyar Földmivelö, 1911 (14. évfolyam, 1-43. szám)

1911-05-07 / 18. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ 3 ságra, világért sem akarjuk, hogy a gyermeket idő­nek előtte a nehéz munkával öljék meg! .. . Mindennek meg van a maga módja és ideje. Azért itt is okos mérsékletet kell tartani. Ne enged­jük, hogy a gyermekek olyan tárgyakat emeljenek, melyek erejüket meghaladják. Vigyázzunk, nehogy hátgerincük a nehéz munka közben meggörbüljön. Egyszóval kövessük a gyermekeknek a munkára való szoktatásban fent elmondott tanácsainkat! Pedagógus. Villámcsapás és a fafajták. Általános az a hit, hogy a tölgyfába sokkal többször csap a villám mint a bükkfába, éppen ezért a nép sohasem me­nekül zivatar elől tölgy alá. Ezt megerősítik a sta­tisztikai adatok; igy egy külföldi kísérleti állomás erdeiben összeirt villámcsapások sorozatában azt találjuk, hogy a beleütött 86 tölgybe, 20 lucfenyőbe és 4 erdei fenyőbe, de bükkfát egyszer sem ért, jóllehet az erdőknek kilenctized részét bükk alkotja. Siró fa. A Kanári-szigeteken van egy fa, mely valóságos könyeket hullat, amit a fűzfa is megtesz némelykor. Babérfélékhez tartozik és reggelenként a sűrít lombozatról valóságos eső esik. A folyadék néha összegyűlik a fa tövénél s egész kis vízme­dencét képez, friss és tiszta, megiható ital szolgál­tat. A viz a fából jön és a levelek szélén levő szám­talan pórusból hull alá. Tyúkok bajnoki versenye. Nem olyan tyu kokról leszen itt szó, melyek valamely evezős vagy torna­egyesületbe iratkoztak be és versenyfutásban vagy birkó­zásban mérték össze erejüket. Nem. Arról a tavaszi tojás­tojó versenyről szól az ének, a mely Angliában folyt le a baromfitenyésztő és kihasználó egyesület védőségével. A verseny számbeli eredménye most került nyilvánosságra. E szerint a lojástojó-versenyben 112 csapat tyuk vett részt; minden csapat (team) négy tyúkból állott. Hetvennyolc csapat Worcestershire-ben látott a versenyhez, harminc­négy csapat pedig Perston városában. A tizenhat hétig tartó verseny idején oly kitűnő rikordokat alapítottak a tyúkok, hogy számon felüli ezüst- és aranyérmeket kellett kiosztani. A legkimagaslóbb egyéni rikord egy jól megtermelt Buff Orpington tyúké, a mely 112 nap alatt 103 tojással örven­deztette meg gazdáját. A négy legjobb csapat 301, 305, 293 és 282 tojást tojt. A hat aranyérmet white Wyandott, Black Leghorn, Anconai és Buff Orpington lyukok nyerték el. Az ezüstérmekkel White Wyandotte és White Leghorn- tyukokat jutalmaztak meg. A díjnyertes tyúkok valameny- nyien nehézsulyuak. A dij odaítélésénél nemcsak a tojások számára, de a nagyságára is tekintettel voltak. Az összes versenyző tyúkok a verseny folyamán alaposan meghíztak. Az első dijat nyert tyúkok a verseny előtt 4 font 8 uncia, verseny után 6 font 8 uncia súlyúak voltak. A verseny ösz- szes eredménye 12.362 tojás, melyek közül 9809 darab két uociánál súlyosabb. Mennyi erőt képes kifejteni az emberi állkapocs. Dr. Black jacksonvillei fogorvos dina- momátert készített és körülbelül 150 ember állkapcsa erejét mérte meg. Egy hét éves kis leány a metszőfogával 13.6 kilogramm súlynak megfelelő nyomást birt kifejteni, a záp- fogával 30 kilogrammot. Egy harmincöt éves orvos képes volt 122 kilogrammnak megfelelő nyomást gyakorolni, de mivel a mérő eszköz csak addig mutatott beosztást, való­színű, hogy nagyobb erőt is ki bir az emberi állkapocs fejteni. Nem tűröm tovább! Férj : Öová lett a pálinka ebből a palackból“? Asszony: Én ittam meg 1 Nem tűröm a szeszes italt a háznál. ah vasárnap, mm ai m aa Mire megvénülünk.*) Irta: Bodnár Gáspár. — Ismered Bolyongó Marcit? — Kit ? Marcit ? Hát hogy ne ismerném, az Istenért! — Ott volt Bolyongó Marci? — Marci ? Már hogyne lett volna ott! — Volt dikció? Bolyongó Marci beszélt? — Marci ? Már hogy is lehet ilyet kérdezni. Tekintetes Bolyongó Márton földbirtokos úrról­ezenképen beszéltek hét vármegyében az emberek; amiből minden ember fia következtetheti, ha akarja, hogy7 Bolyongó Márton ur olyan eleven alakja vala a mi társadalmi életünknek, akit mindenki ismert, akiről mindenki beszélt, aki mindenütt ott volt .. . Kaszinó, állatkiállitás, lófuttatás, sport-egylet, lövő­kért, nőegylet, iparos-kör, tűzoltóság, irodalmi-kör, gőztéglagyár-részvénytársulat, gőzmalom, vicinális vasút, hitelszövetkezet, egyháztanács, iskolaszék, szabadelvű pártkör, állatvédő és erkölcsnemesitő társaság . , . mind, mind ismerik az ő hatalmas alak­ját, respektálták dörgő hangját és sokáig elismerték befolyását is. Nagyon természetes, hogy ilyen széleskörű szereplés mellett legkevésbbé örülhetett az ő be­cses jelenlétének a saját édes otthona, már mint Bolyongó Márton ur tulajdon tűzhelye. És megtörtént vele is, mint annyi mással, hogy ő mig nagy éberséggel őrködött minden tár­saság vagyoni állapota fölött, mint számos egyesület számvizsgálója kegyetlen szigorúsággal volt rajta, nehogy a bevételek és kiadások közt való egyen­súly valahogyan megzavarodjék: addig saját számadásai, háztartásának és birtokainak anyagi ügyei úgy összekuszálódtak, hogy mire fejét a hó belepte, valóságos háborúba keveredett ügyvédekkel, árendásokkal és végrehajtókkal egyaránt. Ebből a kemény harcból alig volt képes szá­raz bőrrel kimenekülni. Nem maradt semmije, csak az életből kapott egy tanulságot. Azt t. i., hogy a társadalom olyan zsarnok, ki mint valami bájos hölgy puha kacsokkal édesgeti az embert magához. Az emberek meg futnak, bolondulnak utána, az pedig mosolyogva dobja el őket, mint a kicsavart citromot. Bolyongó Mártonnak meg kellett vénülnie, mikorára ezt a szomorú tanulságot észrevette. Az igaz, hogy aztán, mikor észrevette, nagyot nézett maga körül . . . Kiiörültette nevét minden egyesületből. Az ő neve ne szerepeljen tovább még a vá­lasztók sorában sem. Újság se járjon saját nevére. Komájának előfizetésébe káfolt. Ezt is csak azért tette, hogy megnyugtassa magát az iránt, hogy hitelezői most már csak békében hagyják becsüle­tes nevét. Az ő udvaráról még lábas jószág se *) Ez az elbeszélésem a K. Népszövetség 1911. évi Naptárában jelent meg nevem elhagyásával. Bizonyosan tévedésből. Sietek, mint tulajdonomat jogerősen bekebe­lezni. B. G.

Next

/
Thumbnails
Contents