Magyar Földmivelö, 1911 (14. évfolyam, 1-43. szám)
1911-04-30 / 17. szám
MAGYAR FÓLDMIVELO 7 — Meghívó. A Magyar Gazdaszövetség folyó évi május hó 9-én, kedden, d. u. 4 órakor tartja saját tanácstermében (Budapest, IX., Üllói-ul 25.) évi rendes közgyűlését, melyre a szövetség tagjait ezennel meghívjuk. Napirend : 1. Elnöki megnyitó. 2. Jelentés a szövetség 1910. évi működéséről. 3. Az 1910. évi zárszámadások bemutatása. 4. Költségvetés az 1910. évre. 5. Az igazgató-választmány egyharmadának választása. 6. Esetleges indítványok. Kelt Budapesten, a Magyar Gazdaszövetség igazgató-választmányának 1911. április 21-én tartott üléséből. Bernát István igazgató. Darányi Ignác elnök. — A kilencven éves tanítónő ünneplése. Özvegy Lutzné, I’éhm Mária most töltötte be kilencvenedik évét és ebből az alkalomból a fővárosi Tanítók Otthona, melynek állandó lakója húsz esztendő óta, meleg ünneplésben részesítette. Ünnepelték, virágot hordtak elébe és megnyilatkozó sok meleg szeretetet. — A Magyarországi Szövetkezetek Szövetsége a napokban tartotta rendes évi közgyűlését Majláth József gróf elnöklésével. A közgyűlés első tárgya az igazgatótanács és számvizsgáló-bizottság jelentés; volt. A jelentéseket Schandl Károly dr. titkár mutátta be s azokat a közgyűlés egyhangúlag, minden vita nélkül elfogadta. A zárószámadás és a költségvetés jóváhagyása után az igazgatótanácsba Balogh Elemért, a Hangya vezérigazgatóját, Ivánka Oszkárt, a Hangya alelnökét, Matjevics Vladimírt, a zágrábi szerb szövetkezetek középpontjának elnökigazgatóját, Pallavicini Ede őrgrófot, Haies Jakabot, a budapesti kocsigyártók szövetkezetének igazgatósági tagját, Hajós Menyhértet (dömsödi) és Andrássy Kálmán (buji) lelkészt választották be. — Nagy tűzvész Erdélyben. Mint Kovászáéról jelentik, óriási tűzvész pusztított a gróf Mikes-féle részvénytársaság zabolai fűrésztelepén. A zabolai vasútállomástól a gelencei fűrésztelepig több kilométer hosszúságú területen volt felhalmozva a társaság nagymennyiségű deszka és kidolgozott faanyaga. Kedden este 6 óra tájban egyszerre láng csapolt fel a telepen, ami a száraz faanyagon feltartóztathatlanul terjedt hihetetlen gyorsasággal. A közeli falvak lakossága, valamint a néhány kilométernyi távolságban levő gelencei telep telefonon értesített munkássága nagy erővel fogott hozzá a mentési munkálatokhoz, de nagyon kevés eredményt értek el. Az óriási mennyiségű száraz fa- és deszkakészlet reggel öt óráig szakadatlanul égve, a lángok martalékává lett. A kár egy millió koronánál több. A tűz keletkezésének oka ismeretlen. — Mérgezés befőtt gyümölccsel. Boroszlóból jetentik: Egy itteni nevelőnő, Ziegler kisasszony a húsvéti szünidőt rokonainál töltötte, a kik Beuthenben laknak. Visszatérve befőtt gyümölcsöt hozott magával, a melyből lefekvés előtt evett s megkínálta vele a cselédet is. Másnap reggel mind a kettőjüket holtan találták ágyukban. Az orvos megállapította, hogy a befőtt gyümölcs okozta halálukat, a melyben valami méreg volt. A nevelőnő, a ki Kurda kereskedő családjánál volt alkalmazva, akart adni a befőtt gyümölcsből a gondjára bízott gyermeknek is, de az anyjuk, mivel már későre járt az idő, megtiltotta nekik a torkoskodást. — Négyszáz bányász a halál torkában. Londonból jelentik: A nottinghami kőszénbányában egy villamos kábel izzóvá lett s ennek következtében tűz támadt. A bányában négyszáz bányamunkás szorult benn. A tárna nyílásán sűrű füst gomolygott elő s asszonyok és gyermekek százai kétségbeesetten tördelték a bejárásnál kezüket és jajveszékeltek. A mansfieldi mentőállomás mentőcsapata füstfogókészülékkel fölszerelve leszállt az égő tárnába s sikerült valamennyi bányamunkást a fölszinre hozni, ahol megható jelenetek játszódtak le a halál torkából menekült bányászok és családjaik között. — 1725 vipera. Kristályfalváról Írják: Szepesmegyében, a hol a viperák módfelett elszaporodtak s igen sok kárt okoztak a lakosságnak, a múlt esztendőben 1725 vipera fejét adták át a hatóságnak. A kártékony állatok kipusztitói fejenként 50 filléres jutalomdijban részesültek. — A hiszékeny csanálosiak. Könvöradománynak templom építési célra való gyűjtésére kért és kapott e héten engedélyt egy állítólag Ferkovics Jakab nevű egyén, de kizárólag csak szemes terményt fogadott el a kegyes célra, mert mondása szerint attól fél, hogy készpénzt, Isten bocsás’ még eltalálná költeni. Hogyne adakoztak volna hát a jó csánálosiak ilyen becsületes gyűjtőnek, hozzá még templomépitési célra. Örültek is, mikor látták, hogy az ő falujokban egy egész szekér búza és tengeri gyűlt össze. A becsületes kéregető pedig a telt szekérrel jó kedvüen elvágtatott Nagykárolyba, az árával pedig> eddig még a csendőrök előtt is ismeretlen helyre ellépett' Jó mondások. Könnyen költ, kinek apja keresett. * Legnagyobb kincs — a jó egészség. * Madár repülésre, ember munkára született. Ez is haszon — Nézze csak. komámuram. de fura frizorája van annak a nagyságának ott a liba piacon — Az ám, szerencse, hogy nem hoztuk magunkkal a Bodrit, még neki ugranék, a milyen masj kara ez ! ssa A SZERKESZTŐSÉG TELEFONJA, am BOI Dombóvár. Olyan formában nem igen népies. Mi i asszony ajakról hallottuk igy : »No lelkem, milyen puccos vagy. Eredj, add el magad a kirakatba — divatnak.« — Budapest. Ahhoz a mi szép fővárosunknak nincs joga. A magyar nemzetet őfényessége nem képviselheti. Sem magyarságra, sem erkölcsökre nézve. A magyar nemzet ősereje a vidéken van. A mi igazi magyar tehetség ott feltűnt, annak gyökere a vidék talajában fogamzott. Ez igy van. Erről sokat, nagyon sokat lehetne Írni. — Ibolyka. Az árokparton — kukukfű terem. — Munkatárs. 1. Az akarat és erőfeszítés — megszépíti az embert. 2. Az őrülteket kényszerzubbonyban csak megfékezni lehet. Ideig, óráig. De meggyógyítani nem. Őrültek különben nem csak a bolondok házában találhatók. Közöttünk is mászkálnak. 3. Az átlag embert nem a becsület bősziti fel. Hanem a megsértett hiúság. — Pedagógus. Annak az urnák már régen meg van kámforodva — az esze. — Olvasóköri tag. 1. Olyan, mint a rossz részvény. Kivül cifra. Belül értéktelen. 2. ügy mondják azt »finnyogó orrú«. — Falusi asszony. Hát ’iszen, dicsőkedni lőhet. Lőhet. De azért csak olyan marad ő, mert — mást no mit is mondjunk hamar... mint selyempucba öltözködött szakácsnő. A szegénység a legki- ábránditóbb mesterség. — Lámpás. Az ön barátja körülbelül őszinteségi »izé«-ben szenved. Vagy arckifejezésének mikéntségére — kefét használ. Vigyázzon, hogy meg ne egye — a keféjét. — Fiatal Író. Olyan fakó az őr. elbeszélése, mint — a sületlen cipó. Aztán abban az ismert kis versben mily csattanósan és sokkal meglepőbben van az eszme kifejezve : »Nincs már egyéb jussom Csak az anyám sírja : Szegény ember dolgát Boldog Isten birja.« Vidéki. Ugyan-ugyan. ’Iszen az az ember még azt sem érdemli meg, hogy visszautasítsa. — Falusi gazda. Itt hagyott csapot-papot. És elment Amerikába, a bányákba fehérrabszolgának. — Keresztény szoelállsta. A francia erre asztmondja: — Fizessen, fizessen I Magyarán : — Álljon ki ám — a gátra. De ezt várhatjuk — egész addig, mig a világnak vége szakad.