Magyar Földmivelö, 1910 (13. évfolyam, 1-43. szám)
1910-03-20 / 11. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 2 Kik ? Éppen azok, akik hirdették a jótékonyságot. Akik büszkén verték mellüket, hogy most lesz a nép boldog, ha a sok holt vagyon és egyházi birtok — a népé lesz. És kié lett? Mindenkinek jutott abból, csak éppen a népnek nem! Akinek nevében pedig ezt a rablást elkövették. Az elsikkasztott pénzeket először igyekeztek kéz alatt pótolni. De most már ez lehetetlen. :Iszen sokan vannak érdekelve. Sok piszkos kézről van szó. Egy Duez nevű nagy szabadkőmives hős csak öt millió frankot sikkasztott. Ennyit sütöttek ki egyelőre. De minden bizonnyal... következik a többi. íme, a tény! Tagadni többé nem lehet! íme a bizonyság, hogy miért kell szekularizálni, elvenni, megingatni az egyház vagyonát Franciaországban ? És mindenütt, ahol a szabadkőmives kéz működik. Nyiljanak fel a népek, nemzetek szemei! Lássanak tisztán, minden oldaluan és minden országban. Nyiljanak fel ne csak a katholikusok szemei ! Minden egyház, minden hívőknek szemei. Mert nincs többé kétség benne, hogy itt nemcsak a kath. vallásról és kath. vagyonról van szó. Minden vallásról, minden egyháznak jogos birtokáról. A katholikusokéról éppen úgy, mint a kálvinistákéról. Ma nekem, holnap neked! Mikor a számok beszélnek. Az év első hónapjában a Magyar birodalom területén 62,876 gyermek született élve, mig a meghaltak száma 41,767-et tett ki. A népesség természetes szaporodása tehát 21,109-re rúgott. Ha ezt a hónapot a múlt év ugyanezen időszakával 'hasonlítjuk össze, az eredmény az, hogy a jelen év első hónapja kedvezőbb volt, mint a tavalyi. A meghaltak között 5,874 tüdővészben szenvedett és ebben a betegségben is pusztult el. Mint mindig, úgy ezúttal is a legmagyarabb vidéken, a Duna-Tisza közén akadt a legtöbb tüdőbajos. A fővárosban e betegségben elhaltak száma 229 volt. Torokgyíkban 980, kanyaróban 879, szamárhurutban 507, vörhenyben 879, hasihagymázban 709, vérhasban 68, — gyermekágyi lázban pedig 73 emberélet ért véget. Ebben a hónapban, amelyről a központi statisztikai hivatal most megemlékezik, 4571 házassággal több ment végbe, mint a múlt év ugyanezen időszakában. A januári házasságok száma 24,139-et tett ki, — jelezve ennyi boldog és fiatal párt és sok, sok leányremény teljesülését. Keresztény-zsidó házasságot csak 31 esetben kötöttek, ugv, hogy e tekintetben a szám esik. E házasságok közül 15 esetben a menyasszony, 16 esetben pedig a vőlegény tartozott a zsidó felekezet- hez. A gyermekek vallása dolgában mindössze négy megegyezés történt és pedig valamennyi a keresztény fél javára. Kivándorlási célra januárban 12,868 útlevelet adtak ki s a kivándorlásra igy 15,016 embernek adtak jogot. A ki- és visszavándorlási statisztikai adatgyűjtés szerint ebben a hónapban az országból tényleg 7967 ember vándorolt ki s ezek közül 1381-nek nem volt útlevele. Meg kell még emlékeznünk arról is, hogy az esztendőnek ebben az időszakában 505 községben 606 tűzeset fordult elő s 809 károsultnak valamivel több mint egy millió kárt okozott. Biz én nem tudom. Nagy mester volt az öreg Czitrom bácsi. Mindig tündéit ki valamit. Egyszer azt kérdezte Tubák finánctól — Hát hallja! mondja meg csak, hogy miért mondják az ökörnek, hogy csálé ? — Biz én nem tudom. — Furcsa! Hisz azt minden ökör tudja. Erős és enyhe telek. Az idei rendkívül enyhe tél eszembe juttatja azokat a régi magyar feljegyzéseket, a melyek számtalan esetet tudnak szokatlanul hideg és szokatlanul enyhe telekről. — 719-re forduló tél — írja egy régi krónika — olly rettenetes hideg, havas tél lett, hogy még Ázsiának déli részeiben is száz napnál tovább hevertek a nagy havak a föld színén és majd minden fák, vadak, madarak elvesztek miatta, a tengerek egészen befagytanak. Az 1643-iki tél oly hideg lett, hogy Mart 6-ikán újonnan befagyott az Albis vize és más folyók s azontúl még 3 hétig járták a vizek hátát jégen. Husvétba olly hideg volt, hogy a madarak megfagytak. 1780. Sopronból azt Írják, hogy a Fertő március hónapnak második felében egészen befagyott, és hogy a jég ezen hónap 14-ik napján két harmad rőfnyi vastagságúnak találtatott. Pápa táján is az esztendő kemény száraz hideggel köszönt bé ; elannyira, hogy valamint a múlt nyáron a száraz hévségtől, úgy most a hidegtől, sok helyeken a föld megrepedezett. Mégis Tapolczafő és Kovátsi nevű helységek között a hév-viz körül, a fenyőmadarak (Snefek) felesszámmal - találtatnak és lövettetnek. (Magyar Hírmondó 1789. 54—55. sz.) A huklivai (Zugó, Beregmegye) krónikában is — melyet Hpdinka Antal fedezett fel — fel van jegyezve, hogy 1660-ik évben a tél igen erős volt, az erdőbe nem lehetett utat taposni a nagy hó miatt. A hó Fülöp napjától Gyümölcsoltó Boldogasszony napjáig tartott. A marha részére a háztetők szalmáját is leszedték s azzal etették. Ugyanígy tettek 1708-ban is, amikor sok marha éhen veszett. 1716-ban János fejevételekor, 1719-ben május 28. (Ó naptár.) Nikita napján esett nagy hó, s a hideg következtében a vetemények tönkrementek.
