Magyar Földmivelö, 1910 (13. évfolyam, 1-43. szám)
1910-09-25 / 38. szám
XIII. évfolyam. Szatmár, 1910 november 27. 38-ik szám. Megjelenik minden vasárnap Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZATMAR, Arany Janos-ulca 17. szám. FELELŐS SZERKESZTŐ ES KIADÓTULAJDONOS: BODNÁR GÁSPÁR Előfizetési árak: Egész évre .... . . 4 koron». Fél évre ................... . . 2 Negyed évre . .1 Miről van szó ? — Vita az uj perrendtartás 31. §-sa körül. — i Azt kellett volna Írnom címül: Harc! Mert valójában élet és létharc az, a mit ma a társadalomban, az újságokban és az országgyűlésen a kisemberekért, tehát a nemzet nagy többsége érdekében vívnunk kell. De mert a nagy kérdéshez méltó nyúlj galommal, az életnek, a szomorú mindennapi életnek nagy tanulságaival, a lefolyt perek j szemlélésével akarjuk ezt az ügyet olvasóink I elé állítani: azt vetjük fel legelébb: | — Miről is van szó?... A kereskedőknek a régi, illetőleg a még |most is életben levő, perrendtartási törvény Ikivételes illetékességi jogot biztosított. Azaz, (hogy ezt a törvénykezési stílust, |irás és beszéd módot az egyszerű józan ész- íszel is megértessük) a kereskedőnek joga -volt, illetőleg van arra, hogy vevőjét ne annak a vevőnek bíróságánál, hanem ott perelje Jfoe követeléséért, a hol éppen akarja, leginkább az ő. a hitelező területén működő 'bíróságnál, Ez a törvény még a liberális korszakiak szüleménye. Annak a lelketlen felfogásnak egyik hajtása, mely a kisembereket az élelmesek, az egyesek prédájára eresztette. Az, mely a létért való küzdelemben azt a rettenetes elvet érvényesítette minden téren: Verseny — minden eszközzel! Aki mer — az győz. Az nyer. Rettenetes romboló hatása volt ezeknek a „szabac[:Íie]1emü” hberaITs~Tőf^v^ehyi£knek. A kiábrándult ...idők és - az igazságnak er eje már egyik-másik ilyen törvénynek kitördelte mérges fogait. —er“még mindig 'v'afl, még mindig marad \ elég arra, hogy különösen a kisemberekkel | szemben valósággal égbe kiáltó igaztalanság grasszáljon a törvény oltalma alatt, illetőleg hogy a törvény hézagának kihasználásával a kisember hiszékenységét, járatlanságát kihasználják. Szívós küzdelemmel jutottak oda a jobb lelkek, a néppel közvetlenül érintkező társadalom, hogy végre a törvényhozás elé került az uj törvény. Az uj perrendtartási javaslat 31. f-a. Célja, hogy a kereskedő vigécvilág kalózkodásának véget vessen. A kisembereket oltalmazza és kellőkép megvédelmezze. Ennek az uj javaslat rövid summája: hogy a már ismertetett kivételes illetőséghez való jog csak kereskedővel szemben illeti meg a kereskedőt. Azaz, a kereskedő vevőjét, adósát ott perelheti, a hol az adós lakik. Annak a bíróságnak területén, ahova az adós tartozik. Mérhetlen jelentősége, oltalmazó, védő ereje van ennek a javaslatnak. Sok szó, magyarázat helyett valóságos, tehát megtörtént esetekkel mutatjuk meg mindenkinek, a kiben van lélek, igazságérzet és a nép iránt való parányi szeretet. ★ * ★ Lépjünk be például egy budapesti járásbírósághoz. Most éppen egy tömeg pör folyik. Százötven tárgyalás van kitűzve egyetlen járás- biró elé. A felperes egy »irodalmi műintézet«. Bell jegyzett cég, tehát egy jogi személy. Mondjuk 150 alperes van megidézve. Vidékről, í Egy vármegyéből. Egytől-egyig kisgazdák. . ■ I 1 «
