Magyar Földmivelö, 1910 (13. évfolyam, 1-43. szám)
1910-09-18 / 37. szám
MAGYAR FÖLDMIVELÖ 7 — A szegény asszony húsz koronája. A budapesti VIII—X. kerületi járásbíróságon kilakoltatási pórt tárgyaltak a napokban. A felperes egy ismert házuzsorás, az alperes egy szegény özvegyasszony. A szegény asszony nem tudta kifizetni az egész házbért. adós maradt és a kőszívű házuzsorás ezért birósági Ítélettel akarta kilakoltatni. Belekezdtek a tárgyalásba, alig hangzott el azonban néhány szó, mikor a tárgyalást vezető bíró megkérdezte az özvegyasszonytól : — Mennyivel tartozik ? — Húsz koronával mindössze. A biró most a személyesen jelenlévő házuzsoráshoz fordult: — Visszavonja-e a port, ha most rögtön megkapja a húsz koronát ? A házuzsorás igent mondott, mire a biró a zsebébe nyúlt és átadta a húsz koronát a szegény asszonynak. Az pedig átadta a háziúrnak, akinek volt arculatja, — hogy enyhe kifejezést használjunk — zsebre vágni a biró pénzét.-- Ki a koporsóban kezdte életét. Regénybe illő hir érkezik Szombathelyről. Egy gyermek ott kezdte meg életét, ahol mások azt befejezni szokták : a koporsóban. Ligeti Antal szombathelyi órásnak koraszülött gyermeke ugyanis születésekor nem adott életjelt magáról és a szülésznő megállapította, hogy a gyermek meghalt. Be is jelentették annak rendje és módja szerint az elhalálozást az anyakönyvvezetőnél. Ezután a kis gyermeket koporsóba helyezték és egy hideg szobában nyitott ablak mellet ravatalra helyezték. A család készült a temetésre, de mikor le akarták szegezni a koporsót, a gyermek megmozdult és sírni kezdett. Azóta a gyermek magához tért és a legjobb egészségben van. — A dánosi cigáynok gyermekei. A dánosi rablógyilkosságban bűntettes cigányok gyermekeit: Lakatos Danit, Józsefet, Jánost, Terézt és Máriát nemrég — valószínűleg a börtönből már kikerült szüleik — elrabolták. A gyermekek Tamásfalva gömörmegyei községben voltak, ahová az állami gyermekmenedékhely telepítette ki őket. A rimaszombati rendőrség keresi a rablókat. — Száztizenhétéves asszony. Xagytárkány- ról Írják: Nagytárkány Zemplénmegyei községben meghalt száztizenhétéves korában özvegy Schwartz Mártonná, aki valószínűleg Magyarország legöregebb asszonya volt. Úgyszólván sohasem volt beteg és halálát sem betegség okozta, hanem elszenderült. Étvágya az utolsó napokig nagy volt és annyit tudott enni, ameunyil elébe adtak. Végig igen kemény természetű volt és felindulásában többször előfordult, hogy kilencvenéves fiát elverte. Legidősebb fia kilencvenéves, a másik nyolcvanhárom és egy leánya nyolcvanöt éves. Nagy szegénységben élt az egész család és a király minden évben segítséget küldött neki. Most a körjegyzői hivatal gyűjtést indít az árván maradt három gyermeknek. — Elfogott tanyai rablók. Makóról írják, hogy szombat éjjel vakmerő rablótámadást kíséreltek meg a Szilágyi Sándor Tanyáján. A gazda, akit a kutya rémes vonítása felébresztett, kiment az udvarra, hol idegenek jártak és amint kilépett, jobbról-balról lövések fogadták. A lövésekre megijedt gazda bemenekült a szobába, de a vakmerő betörők ide is követni akarták, Szilágyi azonban bereteszelte az ajtót és elvesztette eszméletét. A rablók feszegették a zárt, de nem tudták feltörni, mire eltávoztak. A rendőrség nagy eréllyel folytatta az ügyben a nyomozást, amely eredményre is vezetett. Az egyik szomszédos tanyán gyanús viselkedése miatt letartóztatták Báló Mihály béreslegényt, aki bevallotta, hogy gazdájától ellopta a fegyvert és Nagy István nevű társával a Szilágyi-tanyára mentek, ahol a hombárt akarták kifosztani. Kiderült az is, hogy a tanyákon már több betörést követtek el és a rabolt tárgyakat Balázs János tanyai lakosnál értékesítették. A földgömbön még 20 millió négyszög mértföld- nyi felfdezetlen terület van. * # * * A sárga fajnál szerencsétlenséget jelent, ha valaki fejjel északnak alszik. ■ A KANDALLÓNÁL. ■ USB A paraszt nábob leánya. Eredeti népies regény. Irta : (3) Bodnár Gáspár. II. Magyar falunak nincs az országban valami nagy nevezetessége, sem híressége. Csak egyetlen egy. No meg talán — hozzája legyen mérve, még egy. Az első, hogy régi, de kedves kis temploma mellett, a templom udvarán ősi időktől, a legesleg öregebbek emlékezetétől fogva áll egy hatalmas hársfa. Óriási fa. ez. Beválnék akár melyik érintetlen ősi erdőbe. Erről a fáról sok-sok szép, majd bus, majd szomorú történeteket tudnak regélni a magyar falusi öreg emberek. Öreg emberek ajka után... a fiatalabbak is. Királyok pihentek meg a fa alatt: Rákóczy Ferenc is itt buzdította csatára a magyarokat. De ez még semmi. Fel van jegyezve a templom történetében, hogy iszonyú tűzvész pusztította a községet valamelyik században. Leégett az egész falu. Csak a kis templom maradt épen, Egyesegyedül a templom. Az ősi, a nagy, a százados hárs mentette meg. A hatalmas fának féloldalát leperzselte ugyan a kegyetlenül kegyetlen tűz. Gunyasztott is sokáig a hű, a nagy jótevő fa. Már már azt hitte a falu, hogy vége... halála, az ő pusztulása is békövetkezik. De a szent életű, agg plébános ur ... közvetlen haldoklása előtt. .. angyalt látott lebegni a fa felett. És észrevette, hogy az ősi fára az angyal menyei harmatot hullatott. És mikor az első ibolya kidugta fejét... mikor a látomás után a tavasz mosolyogni kezdett: az ősi fa is csudás rügybe fakadt. Nagyon korán dús leveleket hajtott és soha nem tapasztalt erőben és büszkeségben újra élni kezdett. És mikor az idősfa virágozni kezdett: kimondhatlan, gyönyörteljes illatott terjesztett... úgy, hogy ezt az illatot még a közeli városban is érezték. Azóta idegen nem látogatja meg a várost, hogy Magyarfaluba ki ne kocsikáznék. A nagy hárs, az ősi, a csudás fának megbámulására. El is nevezték a magyarfalusiak a fát: Isten fájának. Amivel hogy Isten angyala adott neki újra erős és csudás életet. A másik nevezetesség, hogy jó módba jutott a falu legtöbb gazdája. Mert közel esvén a város- | hoz... mezei és kerti terményeiket igen jó pénzzel cserélhették ki. A minek következménye, hogy több paraszt gazda városi iskolába küldötte gyermekét nevelőbe. Magyarfaluból nem egy derék tagja származott... a városba — uröak. Az úri osztály tagjai sorába emelkedvén. Pedig Magyarfalunak is volt ám jó iskolája. Hires tanítója. Persze — ez az iskola csak gazdákat, meg jó gazdasszonvokat nevelt, adott a községnek. De iszen ugv élhet, fejlődhetik csak a falu, ha a fiatal generáció is szereti a földet. Ragaszkodik — a röghöz. Tanult gazdának nevelődik.
