Magyar Földmivelö, 1910 (13. évfolyam, 1-43. szám)
1910-09-18 / 37. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 5 A kolera méreg csirák természete. Irta : Praisz Hugó egyetemi tanár. A nép számára átírta bgr. IV. Teháf megértettük, hogy és mikép terjed a kolerás anyaggal a kolera méreg is. Egy szerencse van! Hogy a leirt módon elterjedt kolera csiráknak sorsa, megmaradása, termékenysége: nagyon változó. A kiszáradásnak kitett csirák például csakhamar elhalnak. Esetleg pár óra alatt. De a nedves, nyirkos helyekre jutottak sokáig, esetleg hetekig is élve maradnak. Sőt bizonyos, hogy kedvező körülmények közt el is szaporodhatnak. Leginkább vízben, élelmiszereken, a gyümölcsnek cukros nedvvel bevont területén, fehér és felső ruhaneműkön. Hát a gyümölcs ? A gyümölcs bizony a kolera idején régóta gyanúba vett kolera terjesztő cikk. Elannyira, hogy túlzásokba is mennek. Legtöbbször, (a laikusok, nem szakértők) most is úgy szerepel a gyümölcs, amely élelmi, élvezeti cikk a kolerát egymagában is előállítja. Tévednek ... A gyümölcs csakis mint a kolera csirák vivője és közvetítője szerepelhet. Lehet veszedelmes. Hogy-hogy .... A gyümölcs ugyanis, mig a termőfáról a fogyasztóhoz (piacra, családba) eljut: legtöbbször igen görbe, sőt kacskaringós utat tesz meg. Azonfelül a gyümölcsnek sokszor cukros nedvtől tapadó felülete nagyon is alkalmas arra, hogy a gyümölcs, mint fő közvetítő, termesztő szerepeljen a kolerás időben. Mikor a gyümölcsöt fájáról piszkos, esetleg már fertőző kéz szedi le. Mikor a gyümölcsöt piszkos szekereken, kosarakban a piacra szállítják. Mikor a kofák árulják, hetekig a legyek dongják, száz és száz — talán már fertőzött piszkos kezek válogatják, fogdossák — a gyümölcs mindig veszedelem számba mehet. Hát szedjünk magunknak tiszta kézzel gyümölcsöt. Akkor különben ez az áldásos élelmi, élvezeti cikk még kolera időben sem nyugtalaníthat. Veszedelemmel sem fenyegethet. Természetesen itt is mértéket kell tartani. Hát a gyümölcs mosása ? A nagy közönség abban a hiszemben él, hogy a fertőzött gyümölcsöt mosással ártalmatlanná lehet tenni. Tagadhatatlan, hogy az oly gyümölcs fajoknál, melyek sima felületüek — alma, körte, szilva — és melyeket mosás után ruhával alaposan meg is lehet törölni, dörzsölni, sikerülhet is. De sok gyümölcsnél ezt cselekedni, szinte lehetetlen. Tudjuk, hogy pl. az őszi barack bársonyos felületéről, milyen nehéz csak egy-egy foltot is letisztítani. A szőlő megmosás nyomába lépő bizonyság is nagyon kétséges. Hát bizony ilyen természete lévén a kolera méreg csirájának; annak szeszélyeit jól ki kell ismerni és kerülni. * Fagykenőcs. A közeledő hideg évszak előtt időszerű lesz nehány fagykenőcs ismertetését közölni. Igen könyen készíthetjük magunk a következő fagykenőcsöt, ha egy szelet szalonét meggyujtunk, mint a gyertyát és rézsut tartva, a róla lecsöpögő zsírt egy darab jégre csepegtetjük. A jégben a forró zsir kis mélyedést váj és e zsir kitűnő fagybalzsamot ad ha még néhány csepp arnika vagy abrotanumkivonatot adunk hozzá. Lehet használni az arcon, kézen és lábon lévő fagydaganatok ellen. Egy igen hathatós szer fölfakadt fagydaganat gyógyítására az «unguentum oxygenatum», mely minden gyógytárban kapható, de igen kőnynven elveszti hatását, tehát csak igen kis adagokat kell egyszerre vásárolni belőle. Némely orvos ajánlja az arnika, kalendula és patróleumkenőcst is ; ez utóbbi két rész viaszkenőcs és egy rész tiszta petróleumból készül. A kolera és a tűz. Egy vidéki lap Írja: Nagybecskereken történt, tűz támadt és a tűzoltók rohantak a Bégához, hogy az lajtokat megtöltsék vízzel, de itt meglepetés érte őket. Katonák álltak a Béga mellet és félelmetes Manlicherek őrizték a vizet. — Halt! vissza ! Nem szabad vinni. — De tűz van, kell a viz ! — magyarázták a tűzoltók. A baka azonban nem engedtte. Az ő parancsa az, hogy most a kolera miat senkinek se engedjen vizet meríteni. Mit volt mit tenni, a tűzoltók visszafordultak és rohantak a polgármesterhez jelentést tenni. A polgár- mester viszont a katonai parancsnoksághoz fordult, hogy utasítsa az őrszemeket, hogy engedjenek vizel meríteni. A baka meg is kapta a parancsot és most már lehetett vizetvinni. De már nem volt szükség rá, mert közben leégett a ház. így van az a mikor egyszerre kolera is van, meg tűz. Két ilyen urat nehéz egyszerre kiszolgálni. A madár szó értelme. Arról, hogy milyen értelmet tulajdonit a különböző madárhangnak, madárszónak a magyar nép, a következőket írja Hermann Ottó: »A madarak hasznáról és káráról* cimü munkájában: Ha belép a baromfi udvarba valami idegen, vagy a csellengő eb, azonnal megszólal a kakas. Szavát ekkor úgy értelmezi a Szilágyság népe, hogy azt mondja: — Ki kotor itt? Csakugyan a kakasnak ez a szózata úgy hangzik, mint a kérdés — és az is. A nép eleven lelki emberi szóvá változtatja. A pulyka nem is szól, hanem pityereg, már hogy a jércéje. Fázékony kicsinyeit vezetgetve azt pityergi: ' < — Csak úgy élünk, csak-csak-csak! Erre a pulykafiak felelik: — Még egy kicsit-csit-csitt! Ekkor berzengésre fogja a pulykakakas, kereket vág a farkával s oda lublobol a jércének:
