Magyar Földmivelö, 1910 (13. évfolyam, 1-43. szám)
1910-09-18 / 37. szám
4 MAGYAR FÖLDMIVELÓ ■ GAZDÁK VILÁGA. 9 Hl KB El A gazdák mozgalma. — Mozgalom a hús behozatala ügyében. — Valóságos léíküzdelmet kell vivniok a magyar gazdáknak. És állítólag a magyar testvérek(?)kel szemben. A merkantilt, kereskedő világgal és a szolgálatába szegődött újságokkal. És kell küzdeni frivol érvekkel, rosszakaratú célzatokkal szemben. Mi már bőven kifejtettük a hús kérdésben való állásfoglalásunkat. Illetőleg a magyar gazdák jogos védekezésének indokait. Ám a harc még egyre tart. Sőt most kerül dűlőre. Az ellenség most újra megteszi végső rohamát. És sütögeti a legöregebb ágyukat. Csak egyre hajtogatja, hogy mikor a magyar gázdák az állattenyésztést védik, akkor tulajdonkép a nagybirtokosok érdekei mellett harcolnak. Holott tudvalevő, még a legegyszerűbb ember is meggyőződhetik róla, hogy az állatállomány négyötöd része éppen a kis gazdák kezében van. Védelmezzük tehát valójában a kis gazdákat. A népet, tehát az országot magát. Iszen éppen az a baj, hogy a szomszédos államok tették eddig is tönkre állatállományunkat. És akasztották meg az állattenyésztés fejlesztését. Néhány megye kivételével ma is meg van fertőzve az egész ország állatállamánya. Mi lenne, ha a gyanús állatok egész seregét eresztenők be — az országba. Kelet valóságos fészke a ragálynak. Kiabálják a drágaságot! Drágaság? No hát éppen azok gyújtották fel a házat, a kik kiabálnak. Nem kiabálják, hogy mi drágaság van a munkás piacon, a kereskedésben, az iparban. Mit csinálnak a kartelek és a többiek. Csak a gazdák pazarolják el ugy-e kis vagyonukat, jószágukat. Drágul a munkabér, a tőke — és ócsul- jon a gazda verejtéke... A drágaságot nem is a hús okozza. Hanem a nagy igények. Színházra, pucra, utazásra van pénz bőven. Ömlik. Mikor azonban a jószágról, húsról beszélünk, akkor jajgatnak. A gazdák tiltakoznak az ilyen lelketlenség ellen. KIS GAZDA. Tiltakozás a husbehozatal ellen. — A gazdatársadalom körében nöttön nö az elkeseredés az argentínai husbehozatalra irányuló mozgalom ellen, melyet tisztán a bécsi nagyipari és kereskedői körök kezdésének tulajdonítanak. A gazdatársadalomban általános a fölfogás s ez magyarázza meg azt, hogy az ország minden részében tiltakozó gyűlést tartanak. Már eddig háromszáznál több falusi testület, gazdakör és szövetkezet foglalt állást az argentínai husbehozatal s a balkáni élőállatbehozatal ellen. • A száj- és körömfájás folytán fertőzött községek száma az utóbbi napokban 664-gyel szaporodott s igy elérte 2188-at; ha igy terjed továbbra is, akkor e hét végével meg fogja haladni a három ezret. — Nem tudjuk most eléggé ajánlani gazdáinknak, ha a betegség fellép állatjaik között, jelentsék be ezt a hatóságnál — azonnal. Szeged vidékén a szarvasmarhaállományban kiütött száj- és körömfájás miatt Szegedre 10.000 liter tejjel kevesebbet szállítanak be, mint máskor. A tej ára literenként negyven fillérre csökkent. A vész miatt természetesen a marhahús ára is drágul, ami a disznó árát is befolyásolja. Annyi bizonyos, hogy szegényes télnek nézünk elibe. Az esernyő évszázadokkal előbb volt használatban Chinában és Japánban, mint Európában. Körülbelül 200 év előtt hozta egy Hanay János nevű ember Londonba. Mikor először használta, a gyermekek kövekkel dobáltak utána. EHESS! HÁZIASSZONY, bdu ■ EK Mosdószappan. Két darab 20 filléres mosószappant, egy darab 20 filléres kókuszszappant finomra aprítunk, egy lábasba tesszük, azután teszünk hozzá 10 fillérért glicerint, 10 fillérért finom szeszt, 3 egész tojást, 10 fillérért spermacetet, 10 fillérért mandulakorpát, 20 fillérért benzoe-tink- turát, 2 darab kakaóvajat, 4 citrom belefacsart levét, 4 fillérért marhafagygyut olvasztva, 10 fillérért kámfort, 10 fillérért törött boraxot, két marok finomra vágott petrezselyemzöldjét, egy marhaepét. Mindezt összefőzzük pár percig, aztán egy egy nedves rongyot teszünk valamely skatulyába és beleöntjük a kész szappant. * Kopott kézelők. A férfiingek gallérai és kézelői a keményítős és vasalás által igen gyorsan elkopnak és kirojtosodnak. E bajt egy kis fáradsággal helyre lehet hozni, miáltal a fehérnemű még jó ideig hordható. Először is teljesen ki kell áztatni a keményítőt és a kézelőt szétfejteni. Akkor a rongyos szélt és a vászonbetét hozzávaló részét kivágva, a belső és külső szövetet befelé hajtva, egészen a szélén szépen letűzik a varrógépen. Ha a szögletes kézelő sarkai is ki vannak kopva, azokat kikerekitik és szintén letűzik. Fiú fehérneműnél elegendő a gallért és kézelőt vékony batiszt- szalaggal, vagy egy keskeny chifon csikkal befoglalni. Ezt kivülről oda kell varrni, aztán befelé hajtva letűzni. Tudósok kutatásai és tanulmányozásai szerint az elsőszülött fiukban van a hajlandóság a gonosz- tevésre, mig a legfiatalabb rendszeresen tékozló. Viczinális gyorsaság. Szedi a kimenetnél illetve, a bemenetnél a vasúti jegyeket a portás. Egy tréfás úri ember egy félfegyet ad át neki. A portás megnézi és kifogásolja : — Uram ez féljegy, ez gyerekjegy, kérem az ur jegyét az egészet. — Azt nem tehetem — mond az utas — mert nekem N ... n féljegyet adtak. — Az meg nem lehet — felelt a jegyszedő. — De igen — mondja az utas — mert mikor N ... ről kiindultak, még akkor én gyermek voltam.
