Magyar Földmivelö, 1910 (13. évfolyam, 1-43. szám)
1910-09-04 / 35. szám
MAGYAR FÖLDMIVELÖ 5 De hát mit tegyünk ? Mert azt tagadni nem lehet, hogy baj van. Hogy a hús fogyasztási igényeket a jelenlegi viszonyok nem tudják kielégíteni. Egy orvosság van! Fejleszteni kell a magyar állattenyészetet. Két kézzel fogjon hozzá az állam is. Meg a gazda társadalom is. Az állam már meghozta a törvényt (1908. 43. trvcikk) az állattenyésztés emelésére. Csak ne maradjon papiroson, mint ahogy az nálunk szokás. Egy és fél millió korona áll rendelkezésére a földm. minisztériumnak, hogy az állattenyésztés érdekében olcsó kölcsönöket adjon a kis gazdáknak, legelőket szerezzen, szóval mindent lehetőt tegyen meg. A mostani földmivelésügyi miniszter is megfogta á dolog nyelét. Az uj költségvetés is gondoskodik az állattenyésztés fejlesztéséről. De hát ez az egész intézkedés csak úgy lesz eredményes, ha a gazdák is tovább látnak az orruknál. Ők is fogjanak a munkához. És pedig: a) ha minél több állatot tenyésztenek, b) azért a borjukat ne adják el szopóskorukban a mészárosnak, hanem minden arra való bor- nyut neveljenek fel tenyészállattá, c) nagy gondot fordítsanak a gazdák a takarmány termelésre. Sőt mesterséges takarmányt is szerezzenek be. Az állatoknak most nagy ára van. Tehát a tenyészet bőségesen kifizeti magát. És egyszer csak arra ébredünk, hogy van bőségesen állatállományunk. Akkor aztán bőségesen lesz — hús is. Mester. A gyümölcseltevés szabályai. 1. A téli gyümölcsöt lehetőleg későn szedjük, kisebb fagyok az almának nem ártanak. 2. A gyümölcsöt sértetlenül nyomás vagy verés nélkül törjük le a fáról. Hogy a szára megsérült-e vagy sem, annak jelentősége nincs. 3. Nedves állapotban a gyümölcsöt nem szabad leszedni. 4. A gyümölcsöt nem szabad megtörülni. A gondos természet minden gyümölcsöt finom felsőruhával látott el, egy viaszszerü anyaggal vonván be, amely a külső kártékony behatások ellen védelméül szolgál. 5. A gyümölcsöt eltevés előtt néhány napon, sőt héten át szellős helyen tartsuk, hogy megszáradjon és némileg kipárologjon. 6. A pince, kamara, padlás szoba stb., ahova a gyümölcsöt elteszszük, legyen homályos és száraz, hőmérséke meglehetősen egyenletes s ez ne szálljon nulla alá s ne emelkedjék 8 fokon túl. 7. A földfölötti helyiségek, ha az előbbi feltételek teljesíthetők, alkalmasabbak, mint a pincék. 8. Erjedésben lévő, valamint poshadt bűzös tárgyak a gyümölcskamrából eltávolitandók. 9. A gyümölcs deszkából készült állványokra rakandó; a körte szárával felfelé, az alma szárával lefelé. 10. A finomabb gyümülcs úgy rakandó, hogy egymást ne érintse. Aljazatnak legalkalmasabb a faszénpor, gipsz, lurfa, papiros lehetőleg mellőzendő. 11. Közönséges gyümölcs, különösen ha kemény husu, egymásfölé rétegezve ládákba vagy hordókba is elrakható. Az alma diófalevéllel vastagon kibélelt vermekben jól eltartható, de a verem kinyitása után gyorsan elhasználandó, mert a levegőn hamar megromlik.___________________________________ _ Há zunkból a szemetet ki szokás seperni. Hogyan van az, hogy a magyar ember a hozzá betolakodott lelki szemetet, a rossz újságokat nemcsak eltűri, de még meg is fizeti “/ ói bee eb HÁZIASSZONY, ess rar ae Szölöeltartás télen át. Jobb szőlő eltartási módot a francinál, amelyet nagyban a Thomery községbeli szőlőtermesztők használnak — máig sem találtak fel. Egyetlen hátránya a körülményesség és a vele járó költség és pepecselő gondosság. Ennek a fő elve abban áll, hogy az eltartásra szánt ritkás fürtü fajták hibátlan fürtjeit az őszi esők beálta előtt venyigéstül vágják le, úgy, hogy a fürt alatt néhány rügves és felette is legalább egy- rügyes venyige-csonk maradjon és ezt — anélkül hogy a fürtöt csak érintenék is — azonnal beállíthatják a bőszáju 1 és egynegyed liter ürtartalmu eltartó üvegekbe, amelyek az előre alaposan kitisztított és kikénezett eltartó épület kamaráiban a falakon előrehajló ferde helyzetben hármas-kötésű sorokban vannak felfüggesztve. Ezekbe az üvegedényekbe néhány darabka faszenet, vagy pedig szénport és a legtisztáb esővizet, vagy más igen lágy és előbb felfölözött — sok esetben faszenet tartalmazó edénybe eltartott — vizett töltenek és ezt később is a szükség szerint pótolják. A fürtökről a netán romlani kezdő bogyókat kimetszik. Az eltartó-kamarákat nagyobb épület belsejében akként helyezik el, hogy azokat köröskörül zárt folyosók határolják és igy a szőlő berakása után azok teljesen besötétithetők és tökéletesen zártak és egyenként elkülönített levegőjüek legyenek. Mészfoltot ha eltávolítani akai’unk, sürgősen kell eljárnunk, mert a mész pusztító hatással van mindennemű szövetre. A legelső teendő hogy a mészfoltot a menyire lehetséges, kefével eltávolítjuk, azután ha fehérneműről van szó, eczettel jól kimossuk és utána néhányszor kiöblítjük. Színes szöveteket belémártjuk a vízbe, a pecsétes helyeket higitott szalmiákszeszszel bedörzsöljü és néhányszor kiöblítjük ______________________________________ — Az első hirlap Angliában jelent meg 1588-ban, az első hirlapi hirdetés 1652-ben volt közzétéve. ¥ * * — Irhonban átlag minden évben 208 esős nap van. Fényképésznél. Gohér János: Mennyiért pingálná le a képemel ? Fényképész: Egy forintért. G. J.: Vigye a fránya, áll az alku, ha ráadásul Pistu- kámat is lepingálja az ur. Fényképész: De az is egy forint G. J.: (gondolkozik, majd igy szól.) Hátha a gyerekőt az ölembe venném?
