Magyar Földmivelö, 1910 (13. évfolyam, 1-43. szám)

1910-07-24 / 29. szám

MAGYAR FÖLDMIYELŐ

5

igazi szürethez, amikor meggyőződött arról, hogy szőlője valóban érett.

Nem tanácsos továbbá korán reggel és harmatosán szüretelni, mert az akkor szüretelt szőllő hideg és nehezen erjed. Az ilyen szőlőt tegyük ki előbb a napra és csak ha felmelegedett, préseljük ki.

Esőben sem jó szüretelni, mert akkor sok viz kerül a borba, amely a minőségét rontja.

Ha hideg időben szüretelünk, akkor hagyjuk tovább erjedni a mustot, mint meleg időben, mert a mustnak körülbelül 25 Celsius fok meleget kell mutatnia, hogy kierjedjen.

Liptai Albert.

Hogyan kell az uj hordókat használhatókká tenni ? 1. Az uj hordókat hordógőzölővei forrázás és áztatás nélkül is el lehet készíteni, a forrázásnak ugyanaz a célja mint a gőzölésnek, az áztatás a gőzölést, illetve a forrázást, illetve ezeknek a feladatát, t. i. az uj hordó fájában levő különböző anyagoknak kioldását könnyíti meg.

2. A szódaoldattal való kiforrázás nagyon ajánlható, különösen uj hordóknál. Egyébiránt a szódaoldattal való kezelésnek is ugyanaz a célja, mint a forrázásnak és a gőzölésnek, a forró szódaoldat azonban sokkal jobban oldja ki a fából a különböző s a bor izét rontó anyagokat, mint akár a forró viz, akár a gőz. Erre nézve igen érdekes kísérleteket végeztek St. Michelében, összehasonlítva a hideg és forró viz, a gőz, hígított sósav, borkősavoldat, alkoholos viz és forró szódaoldat oldóképességét s a kísérletekből az tűnt ki, hogy valamennyi kombinációba vehető oldat közül a szódaoldat vont ki legtöbb csersavat, gyantafélét stb. a tölgyfából.

3. Dohos és penészes hordókat sem forrázással, sem gőzöléssel, sem szódaoldattal nem tanácsos tisztítani, mert a kellemetlen penésziz, ahelyett, hogy eltávoznék, még jobban beivódik a fába. Az ecetes hordókat okvetlenül forró szódaoldattal kell kezelni, mert a fába ivódott ecetsavat a szóda közömbösíti s igy legbiztosabban tisztul a a hordó.

4. A penészes, dohos hordókat, mielőtt forráznánk, vagy gőzölnénk, ki kell fenekelni és hideg vízzel erős sörtekefével alaposan ki kell mosni s csak azután tanácsos őket akár gőzölni, akár forrázni, ha már penész nincs bennök,

5. A száraz hordókat, ha különben tiszták és egészségesek, egyszerűen ki kell forrázni, vagy gőzölni.

6. Ha az aszbesztszürő lapja finom börkőkris- tályokkal bevonódott, akkor legjobb azt forró vízben áztatni addig mig a borkőkristályok feloldottak, a forróviz ugyanis a borkövet jobban oldja, mint a hideg, a szürőlapokat azonban akkor kell kivenni a vízből, mikor az még meleg, mert ha a viz kihűlt, a borkő egy része újra kristályosodik. Egyébiránt a szürőlapok az azbesztszürőnek legkényesebb részei, s ha átszakadnak, akkor a szűrő sem használható, azért legjobb, ha a rajtalevő lerakodás könnyű szerrel el nem távolitható, a gyárosnak elküldeni tisztogatás és kijavítás végett.

7. A Seitz-féle hordó paraffinozó készülékkel a szállító hordók belsejét vékony paraffinréteggel vonjuk be s igy a hordók minden egyéb kezelés nélkül használhatók. A hordók belső paraffinozása

szállító hordóknál igen előnyös, mert a paraffinozott hordók nem penészednek. Ászokhordókat nem célszerű beparaffinozni, mert a paraffin elzárja a dongák újabb lukacsait és igy levegő nem juthat a hordóhoz.

8. Az uj hordókat paraffinozás előtt sem gőzölni, sem forrázni nem kell s igy azoknak használhatóvá tétele sokkal egyszerűbb, mint az eddig szokásban volt eljárásokkal.

Rossz szüret Franciaországban. — Az

idei természetellenes időjárás, a sok esőzés Franciaországban nagy kárt tett a szőlőkben annyira, hogy az idén Franciaországban alig lesz szüret.

A legújabb értesülések szerint a délvidéken rendkívül gyengék a szüreti kilátások. Héraultban például, hol évente 12—15 millió hektoliter bort termeltek, ezidén alig' fogják ennek harmadrészét termelni a szőlősgazdák. Azonban még ez a rendkívül gyenge termés sem lesz behordható ezidén, ha az eddigi rendkívül kedvezőtlen időjárás továbbra is megmarad.

Természetesen a borárak máris előre jelzik az idei kedvezőtlen szüretet. Tavaly még, ahol 15—20 fillérért merték a bornak literjét, az idén már majdnem dupláját fizetik meg a tavalyi áraknak.

A német császár Magyarországon.

— Jelenetek a vadászat idejéből. —

Múlt alkalommal már irtunk Vilmos német császárnak Magyarországba való érkezéséről. A vadászatról, melyet tiszteletére Baranyában rendeztek.

Most itt közlünk a vadászatról egy érdekes képet:

A fejedelem, ha a vadászat sikerrel jár. szinte gyerekesen jókedvű. Örömében magához szorítja s megöleli a közelében lévőket. Nagy érdeklődést tanúsít a néprajzi viszonyok iránt. A népéletnek nagy barátja; a hol csak teheti, érintkezik az alsóbb osztályokkal. Frigyes királyi herceg egy Balatanácz Márián nevű sokác földmivest mutatott be neki, ezekkel a szavakkal:

— Hires ember; E’erenc F’erdinánd pajtása. (Kamerád.)

Ennek a pajtásságnak az előzménye a következő jóizü eset: Az elmúlt évek egyikén történt, hogy Ferenc E'erdinánd trónörökös a vadászat befejezése után selmeci pipájára akarván gyújtani, egy hatalmas zacskót vett elő, tele finom dohánnyal. Az urak csoportjával szemben, mintegy ötven lépésnyire a hajtők csoportosultak, szegény földmivesek, a kik a vadászatnál segédkeztek. Közöttük volt egy alacsony sokác földmives. Balatinácz, aki kurtaszáru két krajcáros pipájára kívánt rágyújtani, de nem volt hozzá dohánya. Ide-oda izgett-mozgott, társai nem adtak neki. Végre addig-addig ténférgett, hogy Ferenc E'erdinánd elé vánszorgott s megszólitotta:

— Pajtáskám, adjanak kendtek nekem is egy > pipa dohányt.

A trónörökös mosolyogva nyújtott neki egv-két marókra való dohányt, miközben a személyzettől kérdezte, mit mondott ez az ember sokácul. Megmondták neki, mire a trónörökös a megszólilást, a legelső kifejezést kívánta megmagyarázni. A személyzet zavarban volt, hogy mit tegyen. De a trón-