Magyar Földmivelö, 1910 (13. évfolyam, 1-43. szám)
1910-07-24 / 29. szám
6 MAGYAR FÖLDMIVELÖ örökös kívánságára meg kellett mondani a pajtás- kám megszólítást. Erre a trónörökös azt felelte a földmivesnek: — Igazad van pajtáskám; pajtások vagyunk, jer közelebb! És egy öt koronással megajándékozta. Azóta az atyafi mindig büszkén emlegeti a fenséges pajtását, viszont a trónörökös sohse felejtett el kérdezősködni az — ő pajtásáról. Hiába fizet. Tüzbiztositási nyugtát vittek az árendáshoz. Mérgesen kapta ki a küldött kezéből és igy szólott: — Ezt is hiába fizetem, hát csak nem tud leégni — az a tanya! BR KI It JSAQ? OB area ebsí gsra Gazdák hete. A nyíregyházai gazdaklállitás és nagygyűlés. Az elmúlt hetet igazán a gazdák hetének lehet nevezni. Még pedig mozgalmas, erőt, tekintélyt, szorgalmat, öntudatosságot felmutatni hetének. Pedig mennyi akadállyal, milyen kerékkötőkkel és támadásokkal kellett megküzdeniök. Hát szép dolog az az ellentábortól, hogy oly eszközökkel dolgoztak a nyíregyházi gazdagyülés szétrobbantására, mellyel valójában dolgoztak? Nekik álkalmas lapokban világgá bocsátották a rosszakaratú hirt, hogy a kolera veszedelemre máris — a nyíregyházi gazdanapok — végleg elmaradnak. Holott e városban hire hamva sincs a kolerának. Holott erről az elmaradásról sem e gazdavilágban, sem a belügyminisztériumban szó sem esett. Bizony, bizony nem szép dolog, mikor oly eszközökkel dolgozik olyan tényező, olyan társadalmi osztály, mely magának utón-útfélen tekintélyt, megbízhatóságot, vezetőszerepet és államfentartó erőt vindikál. * * * Hanem hát a puska hátrafelé sült. A nyíregyházi gazdanapok hatalmas képet adták annak a valóságnak, hogy a magyar gazdavilág nemzeti hivatása magas öntudatában van Erőben, örvendetes haladásban, férfias higgadsággal és tisztes küzdelemmel haladunk azon utón, melyen magát a nemzetet a hosszú és megelégedett élet alapjaira visszahelyezni és fentartani lehet és kell. A magyar gazdavilág impozáns képviseletben jelent meg a nagygyűlésen is. És e napokban itt-ott tiz ezer ember hömpölygött a kiállítás megtekintésére. A kiállítás méreteiben nem éppen nagy. De tartalmas, megkapó, tanulságos és örvendetes. Természetes, hogy a figyelmes szemlélő megérezheti e kiállításon a helyi érdeket. De iszen azért ez a kép egy kis tükördarab maradt, melyben az egész magyar gazdaélet, gazdavilág élete, haladása, ereje, genialitása tükröződik vissza. * * * Legnagyobb élénkség és érdeklődés mutatkozott a szeptember 20-iki nagy gyűlés iránt. A szónokok személyisége, a programmba felvett kérdések — egyaránt nagy várakozásra töltötték el a rengeteg hallgatóságot. E hömpölygő áradatban megtalálhattuk a társadalom minden osztályának képviselőjét. Természetesen, kiváló mértékben a gazda társadalmat. És egyben — igen örvendetes jelenségképen — a kisgazdákat és magát a földmives népet. A gazdagyülésen elhangzott előadásokat igyekszünk majd részletesebben is méltatni. De már most ki kell emelnünk Mailálh Józsefnek, a perbeuyiki grófnak előadását. A földbirtokosok szociális kötelességéről irt. Nagy tudással, hatalmas tapasztalattal. Jó kezekbe tették ezt a kérdést. Mert ennek a kérdésnek helyes és jó felfogásától függ az a viszony, melyben a nagybirtokosoknak a kisgazdákkal és a föld népével lennie kell. Ez a kötelesség magasabb felfogása teremti meg azt az életet, melyre az országnak oly nagy szüksége van. Mailáth gróf mélyen belenyúlt a kérdés fenekébe. A szép, a hatalmas beszéd szálra fogta a legkényesebb fonalat. Nemcsak az értelmet, a meggyőződést keríti hatalmába, de hat a szívre. Mily szépen festette azt a különbséget, a mi pl. jótékonyság, a néppel való szociális foglalkozás alkalmával a rideg pénzember és a népe közt élő nagy- birtokos közt van. Mily súlyt helyezett arra, hogy megvilágítsa: mi áldás származik a közre, ha a nagyr- birtokos népe, munkása elégedett és boldoguló. A beszédet a maga egészében is bemutatjuk majd. Punktum. * — Hát a politika ? Mig a gazdák Nyíregyházán értekeztek, a választójogi szövetségi liga Bánffg Dezső báfó vezetése alatt — Szatmáron járt egy kisded csapat, minden politikai párt keretébe és az általános, titkos, egyenlő szavazati jog érdekében igyekezett hangulatot kelteni. Ők maguk jelentették ki, hogy nem pártpolitikát jöttek csinálni, tehát nem politizálni, de jövőt változtatni, nemzeti jogokat átformálni akarnak. így lévén a dolog, vagyis — mert itt nem politikáról van szó — mi is megjegyezhetjük, hogy az elhangzott beszédek, felfogások, optimista elszólások terített asztal mellől elhangzott köszöntők most már teljesen meggyőztek minket arról, hogy a választói jogi szövetség, liga elveinek a nemzeti életbe való bevivése kész és tisztán látható veszedelmet rejt magában a keresztény Magyarország, illetőleg a magyar faj jogos életképességére vagy mondjuk elsőbbségére nézve. Nekünk pedig ez az életképesség, ez a fajsuly több, mint minden. A jövő évi költségvetés munkálata gyorsan halad a befejezéshez. A kormányzat lelkiismeretet csinál abból, hogy az állam elkerülje a kínos ex-lex állapotot és rendes költségvetéssel induljon a jövő esztendő útjára. Tartunk tőle azonban, hogy mégis indemnitást kell kérnie, legalább pár hónapra. — Apró hírek. A német császár négy napi vadászatát befejezte és aztán Bécsbe utazott, királyunk látogatására. A politikusok persze ebből a találkozásból is, sok mindenféle politikai kotyvalékot főznek. — Rakovszky István néppárti képviselő megtámadott mandátumát a kúria igazolta. A kérvényezőket a költségekben, melyek igen súlyosak, elmarasztalta. — Jubiláló alispán. Dókus Gyula alispán most töltötte be szolgálatának negyvenedik évfordulóját és ebből az alkalomból Sátoraljaújhely város képviselőtestülete rendkívüli közgyűlést tartott és elhatározta, hogy az alispánt feliratilag üdvözli és odaadó támogatásáról továbbra is biztosítja. Nevére 2000 koronás alapítványt létesítettek, hogy érdemeit megörökítsék. — Az öreg gulyás. Öreg Horváth Jánosnak hívják a győri székeskáptalan egyik gulyását, aki' nem kevesebb, mint ötvenöt esztendő óta terelgeti a káptalan gulyáját a kőnyi pusztán. Egy emberöltőn keresztül tett bizonyságot hűségéről, szorgalmáról és becsületességéről s valóban alkalmat szolgáltatott arra, hogy példaképp álljon a gazdasági munkások előtt. A király a földmivelésügyi miniszter fölterjesztésére a hűséges öreg cselédnek ezüst érdemkeresztet küldött és a győri káptalan nagyobb ünnepségek közt kívánja átnyújtani a galambősz fejű gulyásnak a király keresztjét.
