Magyar Földmivelö, 1910 (13. évfolyam, 1-43. szám)

1910-07-17 / 28. szám

MAGYAR FÖLDMIVELÖ 3 mm vasarnaf. mm A kivándorlók szigetén. Az Amerikába való kivándorlástól mindig óva intettük a magyar földmivelő néposztályt. A kiván­dorlók nem is sejtik, hogy a kivándorlók szigetén az úgynevezett Ellisz-Izlandon, az Egyesült-Államok bevándorlási szigetén micsoda purgatóriumon kell keresztülmenniök, mielőtt az Egyesült-Államok küszöbét átléphetnék. Az ellisz-izlandi hatósághoz hasonló intézmény nincs a világon. Áldják a sorsukat azok, kik minden komolyabb akadály nélkül keresztüljutnak rajta, de jaj annak a szerencsétlen kivándorlónak, akit bal­sorsa Ellisz-Izlandon tart: hisz’ szinte bizonyos, hogy a sok faggatásnak a vége az lesz, hogy a sze­gény kivándorlót visszaküldik. Ellisz-Izland állan­dóan a kivándorlók ezreinek a lármájától, jajgatásá­tól hangos. Van nap, hogy hat-hétezer, különböző nemzetiségű kivándorló is megfordul Ellisz-Izlandon s mm múlhat el tán egyetlenegy nap se anélkül, hogy egy vagy több drámának, nem egyszer tragédi- nak is ne volna a színhelye. Az Egyesült-Államok­nak ez a legszomorubb hivatala, különösen azóta, mióta a kérlelhetetlen szigoruságu William Williams parancsol ott. Hogy mennyi könnyet, fájdalmat és sóhajt fakasztott már Ellisz-Izland, hány ember szi­vében törte meg magát a hitet is, hányat tett nem­csak erkölcsileg, de anyagilag is tönkre, annak csak a jó Isten volna a megmondhatója, aki a szegény ember baját tudja. Ellisz-Izland elkerülésével nem szállhat partra egyetlenegy fedélközi utas sem. Amint a nagy oceánjáró hajó kikötött, a vámhivatalnokok meg­vizsgálják a fedélközi utasok minden podgyászát. A vámvizsgálat megejtése után a bevándorlási tisztviselők az utasokat nyáj módjára egy kisebb vontató hajóra terelik, mely a Newyorktól mintegy másfél mérföldnyire fekvő Ellisz-Izlandra viszi őket. Ellisz-Izlandon a kivándorlókat számszerint csopor­tosítják s az óriási lajstromozó-terembe vezetik, ahol is elsősorban minden egyes kivándorlót orvosilag megvizsgálnak. Azok, akiket az orvosi vizsgálat egészségügyi szempontból kifogástalanoknak talál, azonnal a lajstromozó tisztviselő elé járulnak ; mig ellenaen azokat, akiket az orvos betegnek vagy valamelyes bajban vagy testi hibában szenvedőnek talál, kórházba vagy a megfigyelő-osztályba viszik, vagy egyszerűen csak visszatartják. A lajstromozó tisztviselő minden egyes bevándorlótól a saját anya­nyelvén megkérdi, hogy mi a neve, hány éves, nős-e, vagy nőtlen, férjes-e vagy hajadon, tud-e írni és olvasni, mi a foglalkozása, honnan jön, hová megy. mennyi pénze van, kifizette-e az utazási költ­séget, van-e elég pénze, kihez utazik, volt-e már fogva vagy büntetve s hogy tagja-e valamelyes anarkista vagy más, államellenes titkos szövetség­nek. Ha például a férfi kivándorló Newyorkba igyek­szik s az összes kérdésekre kielégítő választ adott, szabadon bocsájtják s az Ellisz-Izland és Newyork között közlekedő hajón Newyorkba viszik. A női kivándorlókat azonban a legjobb esetben is csak akkor eresztik partra, ha táviratilag értesített roko­naik vagy ismerőseik értük mennek és a bevándor­lási hatóság előtt jótállást vállalnak az iránt, hogy női kivándorló rossz kezekbe nem kerül és nem is esik majd az állam terhére. Azokat a kivándorló­kat, akik az ország különböző részeibe utaznak, a vasúti jegy-irodába szállítják, ahol is miden egyes kivándorló köteles megváltani a vasúti jegyét oda, hová utazni akar. Ha már megvan a vasúti jegy: a kivándorlókat vasúti vonalak szerint osztályozzák s a különböző vasúti állomásokra szállítják, minden egyes kivándorlónak a felső kabátjára akasztva egy cédulát, mely jelzi, hogy a kivándorló hová, mely államba, milyen városba szándékozik utazni. Ha a lajstromozó tisztviselő a kivándorlóról megállapítja, hogy öreg, testileg gyönge, rovott múltú, nagyon fiatal, feslett életű vagy bármilyen más szem­pontból kifogás alá eső személy, akkor további vizs­gálat végett visszatartja és az Ellisz-Izlandon működő bíróság elé állítja. Ez a bíróság azután beható, sok­szor hetekig, nem egyszer hónapokig is eltartó vizs­gálat alapján határoz abban, hogy az illető kiván­dorló bebocsájtható-e az Egyesült-Államokba, vagy nem. Fellebbezésnek nincs egyáltalán helye akkor, ha a bíróság a kivándorlót trahoma, hülyeség, gvöngeelmiiség, epilepszia, őrültség, sorvadás vagy más egyéb veszedelmes betegség miatt zárta ki. Minden egyéb esetben a visszaküldésre Ítélt kiván­dorlónak joga van az Ítélet ellen washingtoni be­vándorlási főhatósághoz föllebbezni, ahol végérvé­nyesen határoznak arról, hogy az illető kivándorlót visszaküldjék e. Ellisz-Izlandon nagy súlyt vetnek a rendre és tisztaságra. Maga az épület kőből és vasból épült, teljesen tűzálló. Villám világítja és gáz füti. Ellisz- Izland különben három, szorosan egymás mellett fekvő kis szigetből áll, melyeket az északi oldalon fedett hidak kötitek össze. A legnagyobb szigeten áll a főépület, a bevándorlási hatóság hivatala, a hoz­zátartozó számtalan kisebb és nagyobb épületekkel együtt. Tőle jobbra a másik két kis szigeten vannak a kórházak, melyekről azt tartják, hogy az Egyesült- Államoknak a legkitűnőbb kórházai. Megmagyarázta. Vendég (a korcsmároshoz): Mondja csak kedves korcsmáros ur, mi a különbség ön előtt a sör és a bor között “? Korcsmáros: Az, hogy a sört szódával, a bort pedig vizzel vegyítem. A föld eddig ismert részein körülbelül 1500 millió ember lakik. Az ember átlagos életkora 30 év, ezek szerint ugyanennyi idő alatt 1500 millió ember hal meg. Minden esztendőben 50 millió ember lépi át az örökkévalóság küszöbét, egy hónapban 4 millió 150.000. Minden bevégzett nappal 137.000 embertársunk kerül a ravatalra és valahányszor az óra mutatója végig futja a 00 percet, 5700 lélek jelenik meg az örök biró előtt, hogy elvegye jutalmát vagy büntetését. Életünk minden egyes percével 95 embertár­sunk élete ér véget, minden lélegzetvételünkkel 2 lélek költözik át az örökkévalóságba.

Next

/
Thumbnails
Contents