Magyar Földmivelö, 1910 (13. évfolyam, 1-43. szám)
1910-07-03 / 26. szám
I Xlií. évfolyam. Szatmár, 19Jü szeptember 4. 26-ik szám. FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS KIADÓTCUJDflNOS : BODNÁR OÁSPÁR Előfizetési árak: Egész évre ............................4 koron!. Fé l évre..................................2 • Negyed évre.....................1 » Me gjelenik minden lasárnap Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZATMÁR, Arany János-utca 17. szám. Itt vag yunk I Itt vagyunk újra! Rövid nyári pihenés után ismét kopogtatunk a mi népünknél Régi, hűséges olvasó- közönségünknél, hogy bebocsáttatást kapjunk. És mi érezzük ám, hogy nem vagyunk hívatlan vendég. Sőt türelmetlenkedtek... hogy induljunk már. Pedig a nagy munka idején, mi világosan és magyarosan búcsúztunk. Megmondottuk, megírtuk világosan, velősen: miért válunk ? Búcsúznunk kell egy kis időre. A nyári nagy munka két hónapján. No de az ilyen szent türelmetlenség mutatja meg legcsattanósabban, hogy a ki lapunkba egyszer belekóstol: annak a szájában, lelkében marad az ize. ideje már, hogy a magyar népnek ilyen szellemi táplálékja legyen. Ilyen újságot fizessen és szeressen. Mert bizony vannak családok, ahova éppen nem kívánatos, áldásos lapok, könyvek kopogtatnak. Vagy éppen bizony kopogtatás nélkül is betolakodnak. A rossz, lelketlen, hazug újságok, könyvek pedig a népnek, a családoknak, az ifjúságnak valóságos megmérgezői. Hát azért kell örülnie minden becsületes embernek, ha a jó, megbízható lap terjed. Ha a nép kedveli, szereti, terjeszti. Csak ott a bibe, az öreg hiba, hogy a rossz újságok, könyvek olyanok, mint a rossz hírek. Szárnyakon terjednek, röpülnek. A jók, a megbízhatók pedig mankón cammognak. Mindezeket pedig igy érkezőre mondjuk el. Mikor újra itt vagyunk. Kopogtatunk, hogy a mi kis, de hű, kitartó közönségünket __ viszontláthassuk. És üdvözölhetjük... Dolgozni fogunk újra a népért. A keresz- tény élet és elvekért. A magyarságért. Nem predikálás lesz a mi kenyerünk, írásunk. De érthető, világos magyar beszéd. A melyben van tűz. Van tanulság. Van élet. És amelyből az igazságot nem kell üstökénél fogva minduntalan előrángatni. Mert ott lobog az, csak meg kell érezni, magamagával világosodik. Csak meg kell látni. Itt vagyunk tehát újra. Induljunk előre... Szeptember. Május és szeptember! Ez a két hónap rendszerint legkedvesebb, mert legszebb, az ember hangulatának és fizikumának (testi szervezetének) legmegfelelőbb, legössz- hangzóbb éghajlati jelenséget hoz ami országunkba. A május élettől duzzad. Minden megmozdult már úgyszólván a természetben. Mintegy hasadó bimbó az egész hónap képe. Sőt biztató mosolygással virágok fakadnak. Igaz, hogy olyikkor, mintha visszamorogna, visszaharapna az elköltözött tél. Hűvös, hideg lehelletével vissza-visszafordul. Fagyot is küld. És kegyetlen vigyorgással hálálja meg — téli szállását az idő. . . . Augusztus második felében már sárgult levelektől tarkázik egyik-másik fa, növény. A királyi nap, mintha szándékosan kettőztetné fényének erejét, tüzének hevét. Augusztus vége felé már szapo-
