Magyar Földmivelö, 1910 (13. évfolyam, 1-43. szám)
1910-06-26 / 25. szám
Megjelenik minden vasárnap Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZATMÁR, Arany János-utca 17. szám. FMIÓ8 SZKRkKSZTÜ PS KIABÓTLIAJHOPS : BODNÁR GÁSPÁR Előfizetési árak Egész évre ........................4 koron» Fé l évre.............................2 Ne gyed évre...................1 » A4 t * • M r /> a Lapunk, a Magyar Földmivelő 1910. év szeptember hó Á/iauazm lessen: 4-én (írva negyedikén) jelenik meg gazdag tartalomkJ mai. Többször és különösen a múlt számban indokoltuk meg annak jogosultságát és célszerűségét, hogy a nagy munkaidőben csakis elkerülhetlen és hirtelen felmerült esetekben adunk lapot. Addig is kitartó munkásságot és Isten bő áldását “IHF ■» ,w kívánjuk a magyar nép életére és tűzhelyeire. BV Megérett és érendő kalászok... (B. G.) Az ország szeme, tekintete a megérett kalászoktól sárguló, ringó vetéserdőkre van szegezve. Szent Péter Pál napján közfelfogás szerint a magyar nemzeti munka fáradságának évi eredménye már forduló ponton van. Dűlőre válik. A magyar népnek pedig van egy szerelme. Egyéni szerelménél is bensőbb, forróbb. Az ő szerelme, rajongása a föld után. A föld iránt. A magyar embernek azonfelül legkedvesebb terméke a búza. Átalán a kalászos növény. 1 Azért nálunk az aratás sokkal jelentősebb, mélyebb vágású idő. Munka és kenyér. Élet is. Mert az ország gazdasági helyzetét rendszerint az aratás eredménye dönti el. Csak nézni kell az ország arculatát igy aratáskor. És benézhetsz a lélek műhelyébe is. Ahol az öröm vagy bánat, levertség, remény, bizodalom és reménytelenség, aggódás kovácsolódik. A kereskedők, az iparosok éppen úgy, mint az ország hivatalnok-serege lesve-lesi: milyen lesz az aratás ? Főleg a kereskedő világ megfigyelése rendkívüli lélektanulmányra ad bő alkalmat. Kereskedő uramék ugyanis nagy részben szintén e föld zsírjából élnek. Még mindig igazság, hogy a töld a legjobb, a leghűbb — fejős tehén. Ma is igaz tartalma van annak a régirégi mondásnak, hogy ha a parasztnak búzája termett — pénze terem a kereskedőnek is. És mégis, mégis. A kereskedő világ ádáz harcot harcol a gazda osztály ellen. Irigykedve sajnálja azt a legkisebb tápláló anyagot, amit a nemzet táplálékként a gazda világ elé, a földbe vet. Azt, amit ez a nemzet óriási százalékban abból a hű, hálás és fájdalom lesoványitott tehén tejének árából kap. A magyar föld kalászai megérnek. De nem akarnak megérni itt e földön az igazságok, a tapasztalatból kipattogott eszmék. Az élet kalászai. Nem akarnak megérni sem fent, sem lent. A nemzet értelmi osztálya ma sem fogja fel, hogy ebben a hazában még belát- hatlan időn át a föld, a termelés a gazdaság lesz és lehet csak alapja a nemzet szellemi és anyagi erősödésének. Hogy Széchényi tanításának kell megérlelni a nemzet gondolkodását. Legyünk először gazdagok, erősek anyagilag, aztán építhetünk bátran. Erősítsük meg elsőbben az ősi talajt. Az ősi
