Magyar Földmivelö, 1910 (13. évfolyam, 1-43. szám)
1910-05-29 / 21. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 5 GAZDÁK VILÁGA. Kl ES ssa A töltögetésről. Kapásnövényeink művelése közben, fáleg a tengeri, burgonya stb. mivelésénél szokták alkalmazni a töltögetést, mely eljárás abban áll, hogy a földet a növények gyökerei és szárai körül felhalmozzuk. Ezen munka akkor végeztetik, mikor a növények már annyira előre haladtak fejlődésükben, hogy az eltemettetés veszélyének nincsenek kitéve. A töltö- getés célja abban összpontosul, hogy a növény körül felhalmozott porhanyó föld a növényeket uj gyökerek verésére serkenti, miáltal azok a földben levő tápanyagok nagyobb mérvű felvételére lesznek képesítve, ezenkívül egynémely növényünk magasra növő szárait a szél ereje ellen jobban megvédhetjük. A töltögetés ezen említett hatásánál fogva sok esetben nagyon lényegesen befolyásolja a kedvező terméseredmén3rt, a gyomokat is nagyon sikeresen irthatjuk általa, mégis némely viszonyok annak mellőzését teszik indokolttá, mert hatása a növényzetre káros is lehet. Azáltal, hogy a töltögetés folytán a talaj felületét nagyobbitjuk s azt a meleg hatásának erősebben kitesszük, a talaj gyors és nagymérvű kiszáradását idézzük elő. Ezt leginkább a száraz éghajlat alatt, könnyebb s igy csekélyebb vizfoghatásu talajokon gazdálkodók tapasztalták, amiért is ily viszonyok mellett a töltögetés kerülése és a sima mi- velés alkalmazás előnyösebbnek mutatkozik. Az ez irányban végzett számos kísérlet eredménye fényesen beigazolta, hogy a sima művelés a jelzett körülmények között annál nagyobb termés- eredménykülönbözetet idézett elő a töltögetés hátrányára, minél szárazabb időjárás uralkodott a kísérletezés évében. Ezen eredmények főleg a tengerivel végzett kísérletekre vonatkoznak. A töltögetés mellőzése azonban csak az esetben lesz ajánlatos, ha azt kapálással helyettesítjük, mert ennek elhanyagolása a termés csökkenését, a talaj elgyomosodását vonná maga után. Sok gazda abban a nézetben van, hogy a sima mivelés nem helyettesítheti a tengerinél sem a töltögetés hasznos voltát, mert a simán megmivelt talajon a szél sokkal több kárt tesz a tengeriben, mint a feltöitögetetten. Ezen eset csak azoknál a gazdáknál fordulhat elő, kik az őszi mélyszántásnak nem tulajdonítván kellő fontosságot, talajukat nem mive- lik meg a kívánt módon. Okszerű talajmivelés mellett, laza talajon, száraz éghajlat alatt a tengeri töltögetése helyett kapálást alkalmazva, a termés sokkal biztosabb lesz s hogy a szél káros hatása sem érvényesül ez esetben, azt eléggé bizonyítják a hazánkban több vidéken termelt, hasonló módon megmivelt magas tengeriféleségek. Nyirkos éghajlat, kötött talajon való termelésnél a töltögetés sikeres lehet a tengerinél is. Másként áll a dolog pl. a dohány, repce vagy a burgonya töltögetését illetőleg, melyeknél ezen mi- velési mód általános célszerűségét tapasztalták. Ezen növényeknél azonban a töltögetés egészen más szempontból ítélendő meg, mint a tengerinél. A töltögetést kézi kapával vagy fogatoserővel, töltögető ekével végezhetjük. Kézi erővel sokkal tökéletesebb munka végezhető, de e munka ily módom keresztülvitele legfölebb nagyon is kicsiben való gazdálkodásnál fizeti ki magát, nagyban való mive- lésnél tanácsosabb a fogatos erő alkalmazása. Megfelelő eljárást alkalmazva, a töltögető eke is elég jó munkát végez, legfölebb a helyenként előforduló hiányok igazitandók ki kézi kapával. A töltögetés végzésénél figyelembe veendő, hogy a munka virágzás előtt okvetlen befejezést nyerjen. A töltögetés alkalmazásának célszerűségét sokféle körülmény befolyásolja. Egyik esetben hasznos, sőt nélkülözhetlen a megfelelő termés elérhetése érdekében, más esetben pedig nemcsak szükségtelen, de-káros hatása is lehet. Az okszerű gazda a fennforgó körülmények figyelembe vételével fog minden esetben határozni annak alkalmazását vagy pedig mellőzését illetőleg. Ács Bódog. * A csikólegeltetés akkor jár legtöbb eredménynyel, ha a csikókat szarvasmarhával együtt legeltetjük, még pedig aképpen, hogy 4-4 növendékállatra jusson egy csikó. Ilyen beosztás mellett jó legelőn a csikó 150—200 kg.-al is gyarapodik. Ismételten hangoztatni kell, hogy a legelőjószág akkor érzi magát a legjobban, ha éjjel-nappal künn lehet a szabadban. Az időjárás viszontagságaival nem sokat törődik, mert a természet csikókon és növendékállatokon csakhamar olyan sürü szőrtakarót növeszt, hogy esővel és hideggel könnyen dacolhatnak. A déli nap heve ellen meg kell őket védeni, mert az állatok a déli órákban pihenni szerétnek, azután éjjel legelnek. ca ES E23 HÁZIASSZONY, saata a b ■ Lágy vagy kemény tojás emészthetöe-e könnyebben? A keményre főtt tojást a gyomornedv gyorsabban emészti meg, mint a lágy tojást, de a lágy tojás, mint folyékony anyag, gyorsabban hagyhatja el a gyomrot. Ha tehát gyomorbajosoknak lágy tojást rendelnek, ez azért történik, hogy a gyomrot kíméljék. A gyomorból kikerült fehérjét ilyenkor a bél emésztő nedvei emésztik meg. ♦ Akácfalevél, mint tyuktakarmány. Kevesen tudják, hogy az akácfa összegyűjtött s megszá-- ritott levele jó téli takarmányt ad a baromfiak számára. Lehetőleg száraz időben szedjük öszsze a leveleket s aztán terítsük szét szellős, de árnyékos helyre a színbe vagy a padlásra; igy a megszáradás után is megtartják zöld színüket, mig ellenben a napon száradt levelek megvörösödnek s tyúkjaink nem eszik. Ha nagyobb mennyiségű levelet akarunk szárítani, akkor ezeket ne halmozzuk vastagon, hanem ha egy leterités megszáradt, összegyűjtjük s helyét ismét beteríthetjük újabbal. Az akáclevelet többféleképen takarmányozhatjuk, de használat előtt egy pár órával leöntjük hideg vízzel s vagy azon mód adjuk a tyúkoknak, vagy kissé megvágva, korpával vagy burgonyával vegyitjük. Ha némelyik tyuk kezdetben nem akarná megenni, rövid idő múlva ezek is rászoknak.