Magyar Földmivelö, 1910 (13. évfolyam, 1-43. szám)
1910-05-22 / 20. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 5 vetkezettől olcsó kölcsönt kaphatnak, e mellett az ilyen legeltető szövetkezet számadásait is az orsz. közp. hitelszövetkezet állítja össze s igy nemcsak anyagi, de erkölcsi támogatásban is részesíti. Oly helyeken, ahol a község területén sokkal kevesebb és szegényebb sorsú munkás és iparos lakik, hogy sem ezek összesége legelőt szerezni és fentartani képes lenne, ha van a község közelében megszerezhető legelőterület, a község saját érdekében cselekszik, ha a törvényben kilátásba helyezett államsegély igénybevételével a legelőt megszerzi s azon mérsékelt fűbérek fizetése mellett, a föld nélküli kis emberek állatjainak a legeltetést megengedi. E gondoskodás a község föld nélküli lakosait, az annyira szükséges munkásokat és iparosokat a könnyebb megélhetés biztosításából fakadó hála kötelékével fogja a községhez kötni. Hegyvidéki. * A jó méhcsalád ismertető jele vételnél. A Berlinben megjelenő »Landwirtschaftliche Zeitung« legutóbbi számában olvassuk, hogy a méhcsaládok jóságáról vétel alkalmával a következő- képen győződhetünk meg: A kas alatt tiszta deszka a hátsó részeken méz és a lépek közt mélyen behúzódó méhcsoportok, erős családnak a jelei. Ha a Tnéhek szerteszórtan és nem sűrűén egy csoportba verődre helyezkednek el, akkor nincsen királynéja a törzsnek. A fenékdeszka minden körülmények közt tiszta legyen, még viaszmorzsák sem legyenek rajta láthatók, mert ellenkező esetben viaszmoly jelenlétére következtethetünk. Vétel előtt figyeljük meg egy napon a méhek kirepülését, mert ebből sokat megtudhatunk. Ha a méhek lassan szállnak ki és be, ha kirepülésük előtt a röplyuknál mintegy gondolkodva megállanak vagy lassan föl és alá járkálnak, ez mindenesetre gyanús jelenség, amely beteges állapotra enged következtetni. Egészséges családnál a kirepülés csupa tűz és tétovázás nélküli. Gyorsan szállanak a méhek ki és be, egymást a röplyuknál ügyesen kikerülve. Egészséges méhek mozgásában nincsen fáradtság. Hogyan készül a liptói túró? Magyarországon annyi szepességi, kárpáti és liptói túró [készül és kerül a piacra — Írja a Gazdasági Lapok, hogy szinte hihetetlen. Nagyobb e cikkben a termelés a birka létszám súlyánál, vagyis a nevezett turóvidéken nincsen annyi métermázsa súlyú birka összesen, mint a mennyi juhturót gyártanak s eladnak. Hogy mindenkinek fogalma legyen arról, hogy miként és miből készítik a nagyhirü kárpáti, liptói és szepességi túrót, — ime adjuk a készítés módját egy felvidéki szakember közlése szerint. Nos, ez a kitűnő juhturó 50—60 százalékban, a Galíciában és felsó Magyarországon, a városok piacain összevásárolt tehéntúróból, 10—15 százalékban főtt burgonyából, 8—10 százalékban margarinból és alig néhány százalékban valódi juhturóból készül! Az már most a kérdés, hogy sza- bad-e ilyen hamisított módon készült pancsot hamis néven — mint.juhturót — forgalomba hozni? Mi azt hisszük, hogy a külföldi kivitelben elég fontos szereppel biró eme kitűnő magyar csemege bizonyos fokú védelmet igényelne a hamisítások ellen és hogy nagyon helyén való és okos dolog lenne, ha ez ügyre a földmive- lésügyi kormány tejgazdasági osztálya egy kis figyelmet fordítana. ISr.lSS,E?EKTARA. Az égiháboru fegyverei. Irta: Perényi János. — Első közlemény. — Az emberiség általában — harcias. Hosszabb vagy rövidebb ideig tartó békességet élveznek ugyan a népek, nemzetek. Ám az emberiség — egészben véve — folytonosan háborúskodik. A nagy természet is harcias. Földünk területén nincs állandó nyugalom. Háborús és csendes napok váltogatják egymást földünk egyes területén. Zivataros és mosolygós, derűs idők. És csudálatos! A természetben is a szétválasztás indító oka a háborúnak, éppen úgy, mint az emberiség egyes népeinél. S valamint a nemzetek hóditó hadjárata aztán egyesítésre törekszik: úgy a természet csatái is az egyesülést célozzák. A népek háborúiban akkor következik be a béke, a fegyver szünet, ha biztos számú fegyverek működésével a kiegyenlítés felé közelednek. Vagy elérték azt. A természetben is akkor áll be a csend, a béke, ha két különnemű villamosság kiegyenlítése bekövetkezett. Amikor már több vagy kevesebb számú villámcsapás — eldördült. * * * Az égiháboru fegyverei — a villámok. A villám pedig oly szikra, mely vagy két felhő közt keletkezik. Vagy pedig: egy felhő és a föld közölt ugrik el. A villámlás után bizonyos idő múlva halljuk a mennydörgést. Majd hirtelen robbanás módjára hangzik. Majd pedig többé-kevésbbé tompa, elnyújtott morajban vész el. Az ellenséges csapatokat a viharos felhők alkotják. Mikor két egymás fölött lebegő felhő ellenkező villamossággal van felfegyverkezve: egymást von- zák. Közelednek egymáshoz. És mihelyt a távolság eléggé kicsiny: kisülés megy végbe; a villany pedig átcsap. Ez a jelenet többször ismétlődik. Részint azért, mert a felhőket alkotó vizpárák — mint nem tökéletes vezetők — nem szolgáltatják át egyszerre a kétféle villamosság összes mennyiségét; részint pedig azért, mert a felhők villamossága újból, meg újból fejlődik. Az égiháboru fegyvernemeit pedig három osztályba soroztatjuk. Az első osztály villámai kígyózó vonal alakúak. Olykor zegzugos egyenes vonalak sorából állanak. Hasonlók a villamos gép szikráihoz. Ezek a tüzes nyilak (színük vakító fehér) nyelvünkön »istennyilaír néven ismeretesek. Mitiálunk többnyire egyes nyilak alakjában láthatók. Ritkább esetekben két ágra, sőt néha három-négy ágra is szakadnak, mielőtt a földet érnék. A forróövi vidéken napirenden vannak a több- ágú villámok. Rio de Janeiróban tizenöt ágú villámok is lecsapnak a földre.
