Magyar Földmivelö, 1910 (13. évfolyam, 1-43. szám)
1910-05-01 / 17. szám
4 MAGYAR FÖLDMIVELŐ A halottak falujának további tanulságai. Nincs összeköttetés! Nem csak sírni, sajnálkozni, gyászolni kell a nagy, rettenetes szerencsétlenségek után. Okulni is! Nagy volt a tandíj. Nagyot kell tanulni is. A magyar falusi nép és a vidéki értelmiség közt nagy a szakadék. A nép és vezető értelmiség közt nincs meg a szükséges benső viszony. A bizalom szálai elszakadtak. Nincs összeköttetés. Nem értik egymást. Sőt nem is ismerik egymás örömeit és bajait. Ez a seb a legveszedelmesebb, a legsajnálatosabb seb. Azt hirdetik a szövetkezetek ellenségei például, hogy a népjóléti, szociális mozgalmak, jóléti intézmények alulról, a nép rétegéből induljanak. Be korlátolt felfogás! De mikor a nép alszik. Mélyen alszik. Mikor a nép meg se mozdul. Hát hogy közeledne ő akkor a saját jólétének eszközeihez, mozgalmaihoz? A nép csak azokhoz megy, azokat követi, akik érte tesznek, mozognak. Ha Ököritóban van hitelszövetkezet és ebben vannak intelligens elemek is, bizonyosan voltak volna ilyen elemek a bált rendező bizottságban is. És bizonyosan akadt volna egy előre látó szem, a mely körülnéz és azt mondja: így nem jó lesz! Ez meggyőződésünk. j3 Hány óra van egy napban? Tauitó : Miska te ! hány óra van egy napban ? Miska : Egy napban 25 óra van. Tanitó : Hát hogy hogy ? Miska: Tegnap mondta nálunk édes apámnak a jegyző bácsi, hogy már egy órával hosszabb a nap. A jéghiány. Gondoskodás a jégszükségletek biztosítása ügyében. A közegészség védelmében nagy kérdés — a jég kérdése. Az idei tél bizony nem termelte meg még a legszükségesebb jeget sem az ország nagy területén. A jégvermek üresek legtöbb helyen. S valószínű, hogy vannak községek, közigazgatási közegek, kik még ma sem gondoskodtak a jégszükségletek ügyében. A felelősség nagy! Kérdés, kik lesznek felelősek azért, ha majd a községek teljesen nélkülözni fogják a sokszor annyira szükséges jégkészletet. Jó lenne e tekintetben a szigorú ellenőrzés és annak megvizsgálása, hogy egyes községek számára mi módon gondoskodnak legalább a legminimálisabb jégkészletről. Olvassuk, hogy több vármegyében az alispánok (igy pl. Beregben) dicséretes buzgalommal voltak és vannak rajta, hogy e tekintetben fennakadás ne legyen. Vájjon megtörtént-e a gondoskodás mindenütt ? Bizony jó lesz e kérdéssel foglalkozni. Q GAZDÁK VILÁGA. EBI EB EB Gyümölcsfáink veszedelme. — Fellépett a vértettt. — A vértetü hazánkban gyorsan elterjedt. Úgy látszik az idei korán beállott szokatlan meleg, sőt esőzés nagyon kedvezett különben is a rettenetes szaporaságának. Szatmáron például korán és elég vakmerőén lépett fel a cundra vértetü. A tanítóképző kertjéből az intézet érdemes és tudós igazgatója nagyitó üvegen is bemutatott egy almafáról vett tipikus csoportot lapunk szerkesztőjének. Hol tartózkodik a vértetü? Nagy előszeretettel különösen az almafákon. De ahol almafa nincs, megelégszik a körtével, sőt galogonyával is vagy más fákkal is. És a vékony ágakat keresi. A vesszőket. Ott látható, található a rügyek mellett, különösen pedig a sebzett helyek az ő fészkei. Gyorsan aztán a gyökér nyakára törekszik és igen gyakran le is húzódik. Ahol aztán befészkeli magát, csakhamar mindenütt csúnyán kihegedő sebeket ejt. Ez a seb a gyökerén rothadásra lesz. Tőle az egész fa senyvedni kezd. Pár esztendő múlva pedig az egész fa elpusztul. Hogy lehet őkéimét felismerni? Nagyon könnyen. Csak a módját kell megismerni. Figyeld a fák szétválott oldalát. És itt is az oldalokon levő metszéseket vagy sérülések helyeit különösen. Mindig fehér pelyhes foltot fogsz látni (ez a folt télen kissé hamvas színűvé válik.) Ha pedig a pelyhes váladék alul bicskáddal óvatosan kifeded az állatkákat, tedd fehér papiroslapra. Nyomd szét — és veszed észre, hogy belőlük piros, vérszinü nedv szakad. No, ha ezeket a jelenségeket konstatálod, ne kételkedj tovább: Vértetü leple meg fádat! Ha na- gyitó-üvegen nézed ezt a pusztító rovart, még mozgását is láthatod. Hogyan védekezzünk a vértetü ellen ? Hát védekezni lehet, sőt kell még a rovar fellépése előtt is. — A prevenciós megelőzéses védekezéssel a baj elejébe kerülhetünk. De mert már benne vagyunk a bajban, hát most — e számunkban — csak arról szántunk néhány sort: Mit kell tennünk, ha már fáink vértetvesek? Hogyan, mi módon tisztogassuk őket meg. Mindjárt előre is bocsáthatjuk, hogy a védelmet minden gazdának feli kell vennie. Minden kertnek, gyümölcsösnek tulajdonosa védekezzék. És pedig azonnal és kitartással. Különben az egész védelem (egyes gazdák részéről) mit sem ér. Majd megtapasztaljuk miért ? A védekezés aztán igy kezdődik: — A nagyobb fákról a vértetves galyakat, vesszőket azonnal levágjuk. A galyakat gondosan összerakjuk, egy alkalmas tisztás helyre összehordjuk és annak rendje és módja szerint elégetjük. A levágás alkalmával a fákon ejtett sebhelyeket pedig vagy ojtó-viaszkkal, vagy kátránykanóccal bekenjük és eltakarjuk.
