Magyar Földmivelö, 1910 (13. évfolyam, 1-43. szám)
1910-05-01 / 17. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 5 Most következik aztán a fának, megmaradt ágának megtisztítása. Számos próbák igazolják, bizonyítják, hogy a megtisztításra legjobb a petroleumos szappantejet vagy mint nevezni szokták: petroleum emulsio. De hogy készítsük el? Forraljunk fel 15—18 deka mosásra való közönséges szappant egy liternyi eső-, folyó- vagy paiakvizben. Engedjük langyosra hülni. A langyosba töltsünk két liter petróleumot Habarjuk most össze zurbolóval ezt a keveréket annyira, hogy a tejfölhöz hasonló legyen. Ha pedig a tejet akarjuk használni, belőle egy liternyit összekeverünk öt liternyi langyos vízzel. Jól összerázzuk. Ezzel készen van az irtó keverék. Vele a fát, vagyis ágat, törzsöt (különösen a seblyukat, ahol a vértetü van, alulról fölfelé menő irányban) beecseteljük. Erre kisebb meszelőt is használhatunk. Ám a vértetü a gyökerekre is lehuzódik, mondottuk. Azért erről is írunk a jövő alkalommal. o ff MIKOK LESZNEK ff m A VÁLASZTÁSOK ■ Hirelik, hogy a választások már május végén lesznek. Bajosan. Nincsenek készen. Időre van szükség. A választások a legnagyobb valószínűséggel junius 10-ig fognak megtörténni. A korteskedések különben javában folynak. Fájdalom, már nemcsak szesz, de vér is folyt. Mi lesz még egy teljes hónapon át. Pedig abban az országban, hol az alkotmányos jogot oly nagyon követelik, józan értelemnek, nyugodtságnak és egymás elveit tiszteletben tartásnak kellene bebizonyítani — a politikai érettséget. Egfy uradalom bérbeadása kis parcellákban. Egy gazdasági és társadalmi tekintetben egyaránt fontos hirt Írnak Hódmezővásárhelyről. E szerint a Hódmezővásárhely határában lévő Károlyi-uradalom haszonbéres földjét adták be két napon át árverés utján. Szokatlan nagy érdeklődés mutatkozott az árverés iránt, amelyre kétezernél több ember jelent meg. A 4—120 holdas parcellákért csaknem dupla haszonbért ajánlottak részben a régi bérlők, részben az uj árverezők. Átlag 60 százalékkal több haszonbért kap most a tulajdonos grófnő, mint a múlt években. Az ár túlságos fölverését úgy látszik, még az uradalom megbízottai is megsokalták, mert egyes parcellák árverezésénél csaknem egyszerre mondta: először, harmadszor, senki többet ? E gavallérságra azonban a bérlők fölzudultak és követelték a szabályszerű árverést. Egy kis hold földért, 1100 négyszögöl, 40—90 korona bért fizetnek. A haszonbér rohamos emelkedése azzal magyarázható, hogy Vásárhelyen még csak most kezd meghonosodni a belterjesebb gazdálkodás és a konyhakerti veteményeknek eladásra való termelése. Az árverés előtt alakult meg a dinnye- és zöldség- termelők szövetkezete, mely már az árverésen is megmutatta, hogy mennyire bízik jövőjében. cs es cs HÁZIASSZONY, bs a bb a b ■ Nézd meg az anyját, vedd el a jányát... III. A kis leányok kora gyermek éveiben ezer és ezer gyöngéd szálat lehet az ő kedélyének, fizikai erejének megfelelő fejlődéséből való orsójáról találni — a munkára. Forgácsot, darab fát hoz édes anyjának a tűzhelyre. Ott ül édes anyja mellett paszuly tisztításkor, fejtéskor és próbára teszi kis kezét. Egyáltalán az anya rászoktatja a kis leányt korán arra, hogy tudjon mindent megfigyelni. Hogy érdeklődjék minden iránt, ami édes anyja és a tűzhely körül történik. Oh hány leányka nő fel bambán. Azt se tudja: mi történik otthon. Jó izüen eszik és nem tudja, nem is sejti, hogy azt édes anyja fáradságos munkájának köszönheti. Felnő, mint egy vad virág. És soha se állott a teknő mellett, mikor anyja kenyeret sütött. Nem érdeklődött, hogy csinálta ezt vagy azt az a dolgos anya. Pedig minden mesterségnek, sőt művészetnek az a kezdete, hogy nézzük, figyeljük: mi módon megy az végbe. Az az szemléljük a munkát. A leány már serdülő korban van és még mindig csak — játszik. Sőt vannak szülők, akik elkergetik a napi folyó munkának szemlélésétől a gyermeket, főleg a leány gyermekeket. Már hajadonná lesznek a mi leányaink és fogalmuk sincs, hogy az élet munkából és kötelességből áll. Később aztán keservesen ábrándulnak ki. No de erről majd később. Az anya igen jól teszi, hogy ha elég korán magyarázza meg gyermékének, érthető gyermek nyelven, hogy varrja meg a az ő ruháját. Ha engedi, hogy az a leányka varrjon bábjainak ruhát, szabjon papirosból öltönyt. Az a kis kéz észrevétlenül ügye- sedik, szeme látós, észrevevős lesz. ízlése is csinoso- dik, tisztul és igy korán felépül számára az az aranytűd, mely az élet hullámaiba vezeti. Sajátságos, hogy az emberek azt hiszik, mely- szerint az érzékeket nem kell tanítani, nem kell gyakoroltatni. Amint — gondolják — megtanul a gyermek beszélni, úgy megtanulja a szemét, a kezét, egyáltalán az érzékét használni. Hát meg is tanulja. De hogyan? Mennyi küzdelemmel. És sokan mily ügyetlenek maradnak. Mily suták és tehetetlenek. Pedig a magyar leánynak gyönyörű lendületet adott a jó Isten. Hajlása, mozdulása liliomhajlása. Lépése fecske suhogása. Csak vigyázni kell, hogy a tétlenség, a rossz szokásokkal el ne butuljon, hogy már kimondjam. Azért a kis, serdülő leánykáknak bő alkalmat kell nyújtani a cselekvésre, a tevékenységre a háztartásban. A házi munkákban. Hadd főzzön. Hadd csináljon ezt azt. Gyúrjon kis tésztácskát, süssön korán pogácsát. Varrjon, szabjon. Ne bántson minket az, hogy mindezt talán tökéletlenül végzi. Sokszor kacagásra ingerlő módon.
