Magyar Földmivelö, 1910 (13. évfolyam, 1-43. szám)
1910-04-24 / 16. szám
8 MAGYAR FÖLDMIVELÖ ha nem ismerném. (Éljenzés.) Áttérve arra, a mit Appo- nyi gróf mondott, önök és én egy ponton állunk, mert a morális politikai küzdelemnek fő elvei minden országban ugyanazok: küzdelem a szabadságért, a szabadel- vüségért és egyszersmind az erkölcsiségért, végül pedig küzdelem a vallásért és annak szabadságáért, a mely egy erkölcsös országnak mindig alapját^ teszi. Mindezek az eszmék, a melyekért én az Egyesült-Államokban küzdöttem, szimbolizálva voltak nemcsak az Egyesült-Államokban, hanem Magyarországon is. Én küzdöttem a szabadság elveiért, a jóság által mérsékelt igazságért, az ember és ember között való egyenlőségért, a közügyekben való föltétien tisztességért és a polgárok szociális javaiért. Az én munkám alapja egy okmány, a mely régibb az amerikai alkotmánynál, de régibb Árpádnál is : ez az okmány a dekalógus: a tízparancsolat. Kerülnünk kell egyrészt a reakcionáriusok törekvéseit, a kik minden jónak előrehaladását meggátolni akarják, de másrészt kerülnünk kell azt, hogy félrevezettessünk a fantaszták által, a kik lehetetlenségeket hajhászva meghiúsítják a lehetőt is. ügy küzdjünk, hogy segítsünk a gyöngébb testvérünkön. De ha segítséget adunk polgártársainknak, próbáljuk őket arra bírni, hogy segítsenek önmagukon. Ha valaki megbotlik, emeljük föl, mert nincsen senki közöttünk, a ki ne botolhatna meg: nincs senki sem közöttünk, a kinek nem lenne szüksége segitőkézre. Emeld föl, hogy ha polgártársad megbotlik, de hogy ha lefekszik, akkor hagyd őt fekve, ne emeld föl, mert bizonyára nem érdemli meg a fölemelést. Ezek az elvek vezéreltek engem. Ismételten köszönöm szives üdvözletüket. Roosevelt beszéde után percekig tartó ováció következett. Bz az igaz! Már t. i. amit Roosevelt bátran, kendőzés nélkül kimondott. Igen. Az ő elve, hitvallása az igaz szabadság. Az igaz szabadság, de az igaz, keresztény erkölcs alapján. Mert erkölcsös országok menekülhetnek meg csak a fantasztikus látványosságoktól, ügy a szabadelvüségben, mint a politikában. A szabadelvüségben mely üldözi a vallást, irtani akarja a jó felekezeti iskolákat. A politikában, mely csak magának akarja reklamálni az országot és osztályérdekeknek tekinti az ország 70°/n lakosságának, a gazdálkodó, földbirtokos, földmives nép jogos küzdelmét és kívánságát. Olvassuk és olvassuk azért Roosevelt tanácsát. Ezt a tanácsot nem egy elbódult, mámorba esett jövevény adta, de egy amerikai világos fő és tiszta szív. Birodalmakat kormányzó és világeseményeket döntő hatalmas államférfim A magyar nép barátja, a nemzetet dicsérő és igazságosan bíráló — ember! Ez az igaz! SPEKTÁTOR. égett és hat család hajléktalanná vált. A városi közgyűlésen Moskovitz József dr. interpellált ebben az ügyben. Rámutatott arra, hogy a vasút megszegi a szerződést, mert több kocsit vontat, mint szabadna, ezért jobban be |kell a gépet fűteni és a kihulló szikra gyújtogat. Riraler Károly polgár- mester általános helyeslés közben szt felelte, hogy intézkedni fog, hogy a vasút tejjes kártérítést fizessen. — Egy székely község pusztulása. Borzasztó tűzvész pusztított Felsőfalva udvarhelymegyei községben. A tűz délelőtt negyed tizenkettőkor két kis gyermek vigyázatlansága folytán keletkezett s gyorsan elharapódzva rövid idő alatt a népes község felét elhamvasztotta. A gazdák nagy része a szántással elfoglalva a mezőn tartózkodott, de a nagy szél miatt az oltásról amúgy sem lehetett sző. Összesen 179 székely gazda lakóháza, istállója és egyéb melléképülete égett le a községnek újonnan épített iskolájával együtt. A kárt, amelyet a tűzvész okozott, körülbelül egy millió koronára becsülik. Furfangos tolvajok. £ Pedig óvatos volt! Nagy Lajos tiszaórsi földmives s napokban a fővárosba utazott — mulatni. A józsefvárosi korcsmákat járta végig. Közben három munkással találkozott, akik a vígkedvű földmivessel tovább mulattak. A napszámosok pénzt láttak Nagy Lajosnál és elhatározták, hogy a pénzt elveszik tőle. A földmives azonban folyton a zsebében tartotta a kezét és a tolvajok ilyenformán nem juthattak a pénztárcához. Megyeri Géza 20 éves napszámosnak támadt hirtelen jó ötlete. Rászólt Nagy Lajosra: — No elég volt a mulatságból. Tudja meg, hogy mi titkosrendőrök vagyunk s már régebben gyanús maga nekünk. Maga anarchista és robbantó szereket hord a zsebében. Nagy Lajos tiltakozott a vád ellen. Majd két kezét a levegőbe tartva igy szólt: — Tessék kikeresni, ha nem hisznek nekem. Megyeri hozzá is fogott a motozáshoz és hamarosan kicsente a földmives pénztárcáját, amelyben 16 korona volt. Csak ezt akarta Megyeri. Hamarosan ki is jelentette: — Csakugyan nincs a zsebében semmi. Tévedtünk. — Elmehet! Nagy Lajos örült, hogy megszabadult a gyanútól és sietve eltávozott, de a legközelebbi korcsmában észrevette, hogy meglopták. Feljelentést tett a rendőrségen, amely Megyeri Gézát kinyomozta és letartóztatta. — A tyuk éa a fegyver. Komáromból Írják: Perbe- tén különös módon vesztette el életét egy fiatal menyecske. Jakab Mátyás törvénybiró huszonhétéves felesége a múlt nap reggel a tyukkamrában etette a baromfit. Etetés közben a tyúkok összevesztek s az egyik megvadulva, kezdett ide-oda repdesni. A megvadult állat rárepűlt a kamrában tartogatott puskára s verdeső szárnyával elcsettentette a ravaszt. A puska, mely szerencsétlenségre töltve volt, elsült s a lövés az asszony mellébe fúródott, aki halálosan megsebesült. Haldokolva szállították az érsekujvári kőzkórházba, ahol rövid idő múlva nagy kínok között meghalt. — Szerencsétlenség a kőbányában. Vágujhelyről Írják, hogy az államvasutak tulajdonához tartozó ivánházai (trencsénmegyei) kőbányában szerdán délben levált egy jókora szikladarab és rázuhant az alant ép ebédnél ülő munkásokra. A szikla egy munkásasszonyt agyonütött, egy munkást oly súlyosan megsebesitett, hogy estére belehalt sérüléseibe, egy harmadik munkásnak pedig mindkét lábát ösz- szezuzta. — A gyújtogató vasút. Nagyváradon nagy tüzve- szedelem volt. Az ősi vasút, a mely a város szélén, egy forgalmas utcán halad át. fölgyujtotta Cimmer Károly és Molnár Lajos házát. A két ház a mélléképületekkel együtt leA SZERKESZTOSEG TELEFONJA. Földbirtokos. Mi az Első Magyar Ált. Biztositó Társaságot ajánljuk. Múltja, nagy tekintélye, lelkiismerettsége, sokszor jótékony gondossága igazán páratlan. — Íródeák. Vége az időnek, mikor az Írott sorokban prédikálnunk lehet. Nem olvassák, sőt eldobják az ilyen Írást. Ha azt akarjuk, hogy ma Írásunkat és főleg igazságunkat a közönség elolvassa : meg kell őt fognunk. A sorok közé kell vegyíteni a kényelmetlen igazságokat. És cukorban jól meg kell elébb forgatnunk. És úgy kell élvezhetőén feltalálnunk, hogy ne mi mondjuk ki, ne mi prédikáljuk ki a tanulságot, hanem az olvasó magától jöjjön reá. Sokan a fejüket csóválják erre a módszerre. És azt mondják: ne bujkáljunk, az igazsággal ki egyszerre és leplezetlenül. Jó, jó I De vannak betegek, kik ha a keserű orvossággal egyszerre neki megyünk, vagy késsel támadjuk: elfutnak, soha azt az orvosságot be nem veszik. A kést meg éppen látni se akarják. És elhalnak, elpusztulnak. Mig ha szerével, módjával, cukorral, ostyával dolgozunk, lenyelik. És ők maguk konstatálják aztán, mikor meggyógyulnak. Ez bizony valóságos orvosság, ope- recia volt. MORVA! JÁNOS KÖNYVNYOMDÁJA, SZATMÄRON.
