Magyar Földmivelö, 1910 (13. évfolyam, 1-43. szám)

1910-04-03 / 13. szám

MAGYAR FÖLDM1VELŐ 5 GAZDÁK VILÁGA. Termesszünk-e mákot ? Évenkint körülbelül egy millió koronát tesz ki azon összeg, mely az országba hozott mákért külföldre vándorol. Elszomorító dolog ez, főleg, ha tudjuk, hogy mákot lehetne termeszteni, amennyiben mindenütt, ahol a búza és kukorica megterem, a mák is szé­pen díszük. Nálunk tehát csak egy kis jóakarat kell és ha ez megvan, úgy az itt közlendő szabályok figyelembe vételével igen szép eredményeket, kát. holdankint 100—150 korona tiszta jövedelmet lehet elérni. A mák igényeinek legjobban megfelel egy középkötöttségü, mély rétegű s meszet is tartalmazó vályog-talaj. Jó földet kíván, de azért közvetlenül istálló-trágyázott földbe nem vethető, hanem leg­jobb, ha a trágyázás után egy-két év múlva vetjük. Vetését tavaszszal és pedig minél korábban végezzük, ha lehet még a hóra. Vethető kézzel vagy géppel. Az utóbbi vetésnek az az előnye, hogy a mák további megművelése olcsóbb és gyorsabb. A sortávolság 30—40. A vetőmagszükséglet 2—0 kg. Kikelés után három-négy hétre a mákot meg kell kapálni, ha pedig öt-hat levelében van, rikitsuk. Érése julius végére, augusztus elejére várható. Az érés külső jelét a levelek száradása, a tokok meg­rázása alkalmával az abban levő magvak zörgése mutatja. A termelési költség kát. holdankint körülbelül 50 — 00 koronára rúg, amely összeget levonva a termelt mák piaci értékéből marad jövedelemként 190—200 korona, amely összegből még a föld érték­kamatját, a kezelési költséget, az adó és a forgó tőke kamatját is levonjuk és arra az eredményre jutunk, hogy még mindig oly nagy jövedelem ma­rad, mely érdemessé teszi a máktermelés felkarolását. Mindezekből helyes lesz levonni a tanulságot és fölkarolni jobban a mák termelését. >S« Mezőgazdasági helyzet. Az 0. M. G. E. gabonaárjegyző irodája az általános mezőgazdasági helyzetet illetőleg március 24-iki kelettel a követke­zőket jelentik: Arad. Az időjárás többnyire derült, száraz, éjjelenkint hűvös. Helyenként kisebb esőzések is voltak. A vetések szépen fejlődnek s már a tava­sziak is legnagyobb részt kikeltek. Egyes helyeken már a répát is kezdik vetni. — Baja. Hűvös száraz időjárás, nagy szelekkel. Ez utóbbiak már ártanak a vetéseknek, melyek visszamaradtak. A búzában rozsda észlelhető. A tavasziak nem fejlődnek. — Balassagyarmat. Időjárás hűvös, szeles, borult. Ta­vaszi vetések befejeződnek. Ősziek szép zöldek, sok helyen látható a hesseni légy kártétele. — Debrecen. Az időjárás száraz, szeles. A tavaszi kalászos vetését legnagyobb részt befejezték, őszi vetések szépek. — Győr. A hét elején elegendő eső volt. Azóta az időjárás szép napos. Éjjelenkint hűvös, de semmi fagy. Az ősziek fejlődése teljesen kielégítő. A tava­sziak hibátlanul kelnek. — Léva. Az időjárás derült, száraz és szeles. Az éjjelek hűvösek. A tavaszi ga­bona vetését befejezték; szépen kel. A répát most vetik. Az őszi vetések lassan fejlődnek. — Losonc. Az időjárás kedvező; a vetések állása jó. — Miskolc. Az időjárás igen szeles. A földet kiszárította. Most már ismét eső kellene. A vetések szépek. — Nagy- becskerek. Az időjárás egész héten száraz, hideg és borús volt. A vetések állapota kielégítő. Eső kívána­tos. — Nagykanizsa. Hűvös, szeles időjárás. A hét elején szép csendes eső jó hatással volt a vetésekre. — Nagyszentmiklós. Csúnya, szeles, borús idő. Esőre nagy szükség van. — Nagyvárad. Őszi vetések jó állapotban vannak. A tavasziakat most vetik. — Nyíregyháza. Hideg, szeles és száraz időjárás. Tava­szi vetési munkálatok gyoi’san haladnak. Őszi veté­seken a hesszeni légy felléptét észlelték. — Nyitra. Meleg, száraz időjárás. Répa vetését megkezdették. A tavaszi vetések jól keltek. Az ősziekben a délibb részeken sok a hesszeni légy által okozott kár. — Pancsova. Az időjárás hidegre fordult. A vetések nagyon szépek. — Sopron. Hideg időjárás. Tavaszi munkálatok folyamatban vannak. — Temesvár. Tegnap esett, ma borús. Vetéseink gyönyörűen áll­nak. — Versec. A tavasziak esőt kívánnak. Különö­sen tengeri vetésének megkezdhetésére szükséges ez. Az őszi vetések állapota kielégítő. — Zalaeger­szeg. Száraz, szeles időjárás. A vetési munkálatok folynak. Válópör előtt. — A nagyságos urnák jól füts be Jancsi! — Még én is! Hiszen már bel'ütött annak az ügyvéd ur és az öreg nagyságos asszony! esi iss os HÁZIASSZONY, bs «a sas ei b a Valódi, finom mézeskalács. Fölhevítünk fél kiló legjobb minőségű mézet, felolvasztunk benne 50 gramm vajat s belekeverünk fél kiló legfinomabb lisztet, 7 gramm rózsavízben feloldott hamuzsirt s néhány napig oly helyre tesszük, a hol senki sem nyúlhat hozzá. Ezután jól átdolgozzuk s hozzáadunk 10 szegfűszeget törve, kis lereszelt citromhéjat, 40 gramm reszelt mandulát és 30 gramm apróra vá gott, cukrozott narancshéjat. A tésztát liszt segítsé­gével kinyújtjuk, hosszas négyszögalakra elvagdal- juk és vajazott lemezen sütjük. Ha készen vannak, égetett cukorral bevonjuk. Apró magvak vetése. Legjobb, ha a sárga­répa és petrezselvem-ágyásokat deszkával simára nyomkodjuk, a magot erre vetjük és azután beszór­juk 1—2 miliméteres homokréteggel. Ezen a gyenge hajtás könnyen áttör, mert ez nem cserepesedik meg. Öntözésnél finom permét eresszünk az ágyakra, mert a durva cseppek szétfröcskölik a homokréteget. Tyukféreg ellen. Egy tyukász úgy védi tyúk­jait a féreg ellen, hogy az ülőrudak közepére kes- keny gyaluval fél cmres vályút váj, ebbe beilleszt egy kócmadzagot, azt a két végén szögekkel meg­erősíti és időnkint megnedvesiti petróleummal. En­nek gőzétől a tyúkoknak lábain élősködő állatkák csakhamar kipusztulnak.

Next

/
Thumbnails
Contents