Magyar Földmivelö, 1910 (13. évfolyam, 1-43. szám)

1910-04-03 / 13. szám

6

MAGYAR FÖLDMIVELÖ

B ■ MI U JSÄO? B ■

B! ES9 BI

Gyümölcsoltó Boldogasszony napja

1910 ben.

Március 2ö-ike az idén tudvalevőleg Nagypéntekre esett mivel e napot az Egyház kizárólag megváltásunk nagy titkának emlékezetére szenteli, melynek fájdalmas gyásza nem fér össze az ünneplő hangulat vidámságával, az esztendő e napra eső második nagyobb Mária ünnepe: Gyümölcsoltó Boldogasszony napja át van helyezve április 4-ikére vagyis Fehérvasárnap utáni hétfőre, mely igy valóságos kettős ürinep számba fog jönni; viszont karácsony első napja az idén vasárnapra fog esni s igy a karácsonyi szünetek alatt lévő ünnepnapok száma ez évben egygyel kevesebb lesz. Ez legutoljára ezelőtt 4Ö évvei — 1864 ben — tordult elő. Gyümölcsoltó Roldogasszonv napjának Nagypéntek miatt való áttétele egyébként nem tartozik éppen a ritkább események közé s mióta Husvét ünnepe az első tavaszi holdtölte után igazodik, az idén éppen ötvenhetedszer fog megtörténni.

Eddig már a következő években fordult elő, hogy Nagypéntek március 25 ikére esett: 91. 96, 175, 186, 259. 270, 281, 343, 354, 365, 376, 438, 449, 460, 533, 544, 623, 628, 707, 718, 791. 802, 813, 875, «86, 897. 908, 970. 981, 992. 1065, 1076, 1155, 1160, 1239, 1250. 1323. 1334. 1345. 1407, 1418, 1429, 1440, 1502, 1513, 1524,1622,1633,1644,1701. 1712, 1785, 1796, 1842, 1853 és 1864. Ebben a században pedig a folyó 1910-ik éven kívül még 1921-ben és 1932-ben fog a két nap egybeesni.

Mint e kimutatásból látható. Gyümölcsoltó Boldogasszony elhalasztása mmden évszázadban legalább kétszer, de legfeljebb ötször fordul elő. Ebből azonban korántsem következik, hogy egy emberi élet tartama alatt valaki legfeljebb ötször érhette meg ezt az eseményt, mert pl. azok, kik 1842 előtt születtek s még elérik az 1832-ik évet, mindössze csak 90 évesek lesznek s mindazonáltal mégis hatszor fog életükben az egybeesés ismétlődni, mig ellenben pl. azoknak, kik Krisztus születése után 801-ben születtek, körülbelül 97 évet kellett elérniük, hogy ezt szintén hatszor megérhették legyen

Voltak azonban viszont nagyon sokan olyanok is, kik igen magas életkort értek el s ennek dacára egyetlenegyszer sem fordult elő életükben ez az esemény; például akik 96-ban Husvét után születtek, azok megülhették éltük 78-ik évfordulóját anélkül, hogy március 25-ike Nagypéntekkel egybe esett volna. Vagy ugyancsak igy voltak azok is, kik 545 és 622 között vagy 629 és 706 között, 1161 és 1238 között. 1525 és 1621 között éltek.

Azt mondhatjuk, hogy legfeljebb hétszer fordulhat elő egy emberi élet határán belül a fenti két nap egybeesése, ha az emberi életkor legmagasabb fokát 110 évre tesszük. Bár fordultak elő ennél magasabb életkorok is, ezek azonban már rendkívüli nagy ritkaságok számába mennek s a fenti szabály általánosságán nem sokat változtatnak.

Mindez pedig egyszerűen annak következménye. hogy a földtől 384.000 kilométernyi távolságban levő hold 29 nap 12 óra, 44 perc és 3 másodperc alatt futja be égi pályáját. A holdnak egyes fázisai tudvalevőleg 19 évenkint ismétlődnek az év ugyanazon napján. Ez a holdcyklus 6940 napból áll s van benne öt szökőév. Első évének azt veszik fel a csillagászok, melyben a hold január 1-én ujul meg. E 19 naptári év alatt a hold mintegy 235-ször teszi meg körútját, vagyis ugyanennyiszer ujul meg. Husvét pedig az első tavaszi holdtölte utáni vasárnapra esik. Husvéttól függ természetesen a megelőző nagyhét egyes napjainak is március vagy április hóna! pok megfelelő napjaira való esése s ha-Nagypéntek éppen március 25-ikére jut, szükségessé válik Gyümölcsoltó Boldogasszony napjának elhalasztása.

Érdekes, hogy az Egyház ennél a számításnál a hold változásaira való tekintettel állapította meg a Husvétot s egyáltalában az időszámításnál is inkább a hold, mint a nap mozgását vette figyelembe. Ennek azonban megvan magától a j természettől kijelölt oka. A hold ugyanis minden hetedik napon tüntet fel uj alakot s ez adta meg annak eszméjét, hogy az időt hét napból álló he- j tekre osztották fel. Ennek a számításnak helyessé- | géhez és elfogadhatóságához aztán nagvban hozzájárult az a körülmény, hogy ugyancsak egy ilyen hetedrész idő alatt fordul meg egyszer a föld is tengelye körül, vagyis áll he az éjszaka és nappal változása.

A Teremtő végtelen bölcsesége saját kezével irta fel az égboltra az örök naptárt s az emberre bízta, hogy kutató eszével e naptár használatának titkát megfejtse. Még a leghitetlenebb tudóst is bámulatra készteti aztán az a körülmény, hogy ez a csodálatos naptár hajszálnyi pontossága évezredek, : sőt évmilliók óta egyetlen egyszer sem tévedett s ha idők folytán néha abban a hitben lehettek is esetleg az emberek, hogy valami változás állott elő,

| nemsokára kénytelenek voltak beismerni, hogy mégsem az örök időmutató égi testek tértek el kiszabott pályájuktól, hanem az emberi számítás tévedett s | szorult kijavításra.

Mint a földön és égben minden, úgy ez is csak arra vezet tehát, hogy a mindenható nagysága előtt imádattal hajoljunk meg.

— Télles idő. A verófényes tavaszi idő téliesre fordult s az egész országból hóesésről és fagyról hoz hirt a

, táviró. Késmárkról Írják, hogy a Tátrát magas, friss hó ! borítja. A napok óta dühöngő északi szelet hóvihar váltotta fel. A hó a veteményekbeu nagy kárt okoz. Pécsen szintén erősen esik a hó. Turócszcntmártonból Írják: Egész éj- j szaka erős hóvihar dühöngött A hegyeket friss hó borítja, j Erős fagy volt. Havazást jelentenek még Nagybecskcrekről, i Tenkéröl, Eperjesről, Hajdúböszörményből, Mátészalkáról, Máramarosszigetről. Szerdán reggelre Szatmáron is hó borította a földet, mely nagyobb kárt nem okozott.

— Nagy tűz Beregszászban. Husvét első napján, mikor a hívek, a katholikusok úgy mint a reformátusok a templomban voltak, egyszerre vészkiáltás hangzott

• — Tűz vanl Utána pár pillanat alatt megkondult az

öreg harang és rémes kongással jelezte, hogy csakugyan baj van. Rettenetes félelem, rémület keletkezett. A szinültig megtelt teinplombau oly tolongás támadt. Isten csudája, hogy agyongázolások nem történtek. A harangok rémülten zúgtak ... az emberáradal a vész helyére hömpölygötl. Iszen nem volt otthon úgyszólván senki. A lakosság a templomokat kereste. Már akkor a nagy szélben látható volt a Vérkapart egyik utcájába a hatalmas tűz és füstoszlop. Nagy szerencse, hogy az előtte való napi szél nem dühöngött, mert ujfent porrá égett volna a város így is egyik oldalon öt és a város másik részében, ahova a szél a szikrákat vitte néhány ház égett le. És látnunk kellett a tűzrendészet gyarlóságát és a fejetlenséget minden irányban.

— Istenes Horváth Janos kártalanítása. Három évvet ezelőtt nagy föltünést keltett a szegedi törvényszéknek az az intézkedése, ho&y Istenes Horváth János hódmezővásárhelyi földbirtokost, a kit 1895-ben édesanyja, Kalocsai Erzsébet és felesége, Nagy Mária megmérgezése miatt örökös fegyházra itétt, perujitási kérelme folytán szabadlábra helyezte. Az alapperben ugyanis Istenes Horváth Jánost azzal vádolták, hogy feleségét és édes anyját 18

I temetkezési társulatnál összesen 2800 koronára biztosította és utóbb arzénnal megmérgezte. A hosszú idegi tartó főtárgyaláson Istenes Horváth János folyton ártatlanságát hangoztatta, de a bizonyítékok ellene szólották és igy életfogytiglani fegyházra Ítélték. Az elitéit az illavai fegy-