Magyar Földmivelö, 1909 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1909-03-28 / 12. szám

MAGYAR FÖLDMIVELÖ

93

— Hallja prókátor uram, oda kellene már nézni, hogy egy derék aszony jöjjön a házhoz.

Reá néztem, aztán elnevettem magam.

— Félős ma az asszony jó mámi, nem megy az olyan könnyen.

— Nohát majd meg látjuk — pattogott tovább — de bizony annak már meg kell lenni. Aztán elment.

És hova? Az öregnek volt egy derék család ismerőse. Az uradalom ispánja. Hosszú évektől fogva jártas volt oda, ő ringatta ő hordozta a család egyetlen féltett kincsét... a most már gyönyörű leánynyá fejlődött Margitot. Tőlem reggelenkint oda ment, leült és nagyon szeretett elbeszélgetni.

— Nem hiszen — mondogatá mindig — nincs a városban olyan fiatal ember, mint a prókátor.

— A maga fia, — kötekedik vele a gazda- tisztné.

— A hát. Imádkozik a’ még most is, mint az én szegény kunyhómban egykor. Haza jön kora este, mint mikor tanuló volt. Dolgozik, fárad nap- hoszat. Van is látszatja, nem szenved szükséget, de él mint egy ur. Csak mégis hiányzik valami házából, Egy hű kis feleség.

És rámereszté Margit sötét mély szemeit.

— Egy ilyen áldott jó lélek folytatá hamis kacsintással — mint az én kedves Margit kisasz- szonvkám.

Margit elpirult ilyenkor.

— Menjen már Maris néni — szólott remegő hangon, hiszen az ügyvéd nem ismer engem.

— De ismeri — vágott közbe hevesen. Én mondom, hogy ismeri. Majd meglátja, csak bízza Maris nénire.

(Folytatjuk.)

A gazdasági cselédek nyugdija.

Minden mezőgazdasági munkaadó köteles a szolgálatában álló minden egyes gazdasági cseléd után a gazdasági munkás- és cselédpénztár javára 120 fillért a községi elöljáróságnál (városi tanácsnál) adó módjára befizetni. A 120 fillért még abban az esetben is egész összegében kell megfizetni, ha a cseléd a munkaadónál nem is egész évben, hanem például csak egy hónapig szolgál. Éppen ezért a 120 filléres hozzájárulási dij fizetése céljából köteles munkaadó minden cselédváltozást a községi elöljáróságnál (városi tanácsnál) haladék nélkül bejelenti. A 120 filléres hozzájárulási diját azon cselédek után, akik már az előző évben is ugyanazon munkaadónál szolgáltak, legkésőbb április hó 1-ig, változott és újonnan felfogadott cselédek után pedig a szolgálatbalépéskor azonnal meg kell fizetni.

Az elöljáróság kötelez a 120 filléres hozzájárulási dijat a munkaadóktól még abban az esetben is elfogadni, ha a vonatkozó összeírás bármely okból nincs az elöljáróságnál, köteles továbbá annak átvételéről nyugtát adni, melynek hátsó oldalán névszerint feltüntetendők azok a gazdasági cselédek, akik után a befizetés történt. A gazdáknak a 120 filléres hozzájárulási dijat pontosan be kell fizetni s a cselédváltozásokat haladék nélkül be kell jelenteni. Ha e törvényes kötelességeinek pontosan eleget tesznek a gazdák, cselédeinek balesetei folytán költségeket megtérítik, ellenben, ha ezeket elmulasztják, baleset folytán sérült cselédeik (illetőleg ezek örökösei) az illető munkaadóktól éppen olyan baleseti segélyeket követelhetnek, mint aminőtől a pénztárral szemben elestek.

A női haj hosszúsága. Az a bizarr kérdés, mekkora az a hajtömeg, melyet a nő fején hord, husszuság szerint, immár statisztikailag meg van oldva. Mint a Ganlois Írja, a szőke haj rendszerint sűrűbb, mint a sötétebb színű; barnavagy feketehaju nő fejét nem kevesebb, mint hetven kilométer hosszú haj födi, mig a szőkénél ez a szám eléri a százharmincöt kilométert is.

GAZDA

Rét és legelő alakítása.

Ha fűmagkeveréket szándékozunk vetni, akkor a föld elkészítésére ép oly figyelmet fordítsunk, mintha kerti művelésről lenne szó, tehát jobbon, mintha búza alá készítenek elő.

Fordítsunk rá figyelmet annál is inkább mert:

1- ször a fűmag drágább, mint a búza,

2- szor a búza nem több évre lesz vetve, holott ha fűmagot vetünk, egy hosszú éveken át szolgáló rétet akarunk elérni, és

3 szór, ha jól el nem készítjük, ki nem takarítjuk a földet, akkor a benne hagyott gyomok felfognak burjánozni és elfogják nyomni a füállományt.

A kikelő fűmag, mig zsenge, kevésbé bir a perzselő napsugaraknak ellenállni.

Evégből védőnövénnyel szokták vetni tavasz- szal, április elején, árpával vagy zabbal. Az árpa vagy zab elég gyorsan kikel, néhány nap múlva az egész terület kizöldel, a levegőből magához vonja a nedvességet, előmozdítja a harmatképzést és beárnyékolja a talajt. Az apró, zsenge fünövényeket, melyeknek csírázása természetesen később kezdődik, mint a védőnövénnyé, ez utóbbi megvédi tehát attól, hogy kisüljenek.

A talajt ősszel lehetőleg kétszer szántsuk meg. Egyszer tarló-forditással és ezt követő őszi szántással. Ha azonban répa- vagy burgonya- kapálás után vetjük, akkor ha a kapálás tökéletes volt és a föld gazmentes, elég az egyszeri szántás. Ekkor tavaszszal csak grubberozni kell és ennek boronálása után belevetjük a védőnövény magját holdanként, mintegy 30 kilót. Ezt elfogasoljuk és szélcsendes időben a fűmagot, holdanként mintegy 30—35 kilót, szórva vetjük az elfogasolt területre, melyet csak a tüskeboronával jártunk meg. Mélyen ugyanis nem szabad a fűmagot letakarni, mert ez esetben nem bir kikelni.

Ha már megjáratjuk a területet a tüskeboronával, akkor a sima hengerrel is megjáratjuk. Ez nagyon fontos a fűmagvetésnél, mert gyorsabb és egyenletesebb a kikelés.

A védőnövény és a fümagvak, kevés kivétellel, majdnem ugyanazokat a tápláló anyagokat vonják ki a földből. Hibás eljárás volna tehát, ha a védőnövényt teljesen ki hagynók érni, mert a füállo- mány ezt megsinylené.