Magyar Földmivelö, 1909 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1909-03-28 / 12. szám
94 MAGYAR FÖLDM1VELŐ Vágjuk le a védőnövényt zöldjében, mihelyt elég magas a kasza alá és ha letakarult e kaszálás, mely hiszen igen jól felhasználható etetésre, akkor hengerezzük le a területet mégegyszer, Hengerezzük le a rétet akkor is, ha az első fűkaszálás összegyüj- tetett. E hengerezésnek nagy előnyeit különösen ott látjuk, hol homokos a talaj és a gyökérállomány egy része fölkerül a felületre; az olyan fünövények, melyeknek gyökerei csupaszon látszanak a réten — főképen, ha még zsenge a telepítés — rendszerint kifagynak télen át. Némely helyen ősszel — ha betakarult a sai'ju — legelő marhát szoktak kiverni a rétre. Ez a legeltetés nagyon káros, főleg a rétalakitásnak első évében és főleg homokon vagy más egyébként laza talajon. A fü különben is nagyon sekélyre van vetve, az első évben nem hatolhattak még mélyre gyökerei, azután még nem eléggé erősödhetett meg a gyökérzet és nagyon is gyakran megtörténik, hogy a legelésző jószág gyököstül, mindenestül tépi ki az egész fünövényt. Ellenben, ha sarjukaszálás után nem eresztünk lábas jószágot a rétre, sőt az első évben mégegyszer lehengerezzük, akkor sürü állományú és soká jókarban elszolgáló rétre számíthatunk. A legelőket hasonló módon alakiljuk, mint a rétet. Ezeknél még inkább figyelemmel kell lenni a gazdának arra, hogy mikor eresze legelébb a jós- szágot a területre. Ha türelemmel lesz és vár addig, mig a fü oly szilárdan begyökeresül, akkor nem fog veszíteni. Ha azonban nem vár, akkor karát vallhatja a sietségének. A körültekintő gazda az ott uralkodó viszonyokról, a talaj lazább vagy kötöt- tebb természetéből legjobban megfogja állapíthatni, hogy mikor kezdheti hátrány nélkül a legeltetést. ügy a rétek, mint a legelők alakításánál arra kell tekinteni, hogy jó erőben legyen a föld. Ezt legcélszerűbb műtrágyákkal előmozdítani, mert az istállótrágyázás a gyomképződést nagyon előmozdítja, amit pedig kerülni kell. Leghelyesebb már előző ősszel magyar holdanként 20U kg. 1 homas- salakot és 50 kg. kénsavas kálit elszórni és alászántani. Tavaszszal pedig a kikelés után, midőn a fümagvak már második levélbe mennek, 50 kg. Chilisalétromot elszórni — betakarás nélkül. Ez a támogatás nemcsak előmoditja a sikert, hanem dús t rmésekkel hálálja meg a gazda kiadásait és áldozatait.Nagyon természetes, hogy a fümagkeverékek egybeállítása a földnemek szerint változó — de ez már a szolid, szakszerűen eljáró és tanácsaival előzékeny magkereskedő cég föladata. Mauthner Ödön budapesti magnagykereskedésében például minden földnemre külön keverék van készen, de ezt persze csak úgy fordíthatja a maga hasznára a gazda, ha a rendeléssel egyidejűleg a földje minemüséget is megnevezi, avagy, ha nem bízik meg a maga vegyelemző tudományában, egy félmarék földet beküld mintának s határozottan ahhoz való magot követel. Fontos a jól megművelt föld, de fontos az is, hogy éppen belevaló magot vessünk belé. Adjátok kézről-kézre a mi újságunkat! A becsapott király. »A király az alsó tanyán* címmel dr. Lázár György, Szeged város polgármestere visszaemlékezéseket ad közre az egyik szegedi lapban. E visszaemlékezések, amellett, hogy fölötte vonzó az előadásuk, sok kedves adatot tárnak fel: a többi közt azt is, hogy dr. Lázár György harmadmagával miképen »csapta be* Ferenc Józsefet. Arról volt szó, hogy azon napokban a királyt az alsótanyai iskoláknál történt látogatásakor (IC Tóth János versével akarták üdvözölni és pedig aképen, hogy a verset egy alsótanyai parasztgyermek szavalja el a Felség előtt. Hadd lássa a király, hogy milyen jól tanítanak az alsótanyai iskolákban. Csakhogy nem találtak arra való parasztgyermeket. Lett erre nagy tűnődés, lótás-futás. Végre is Sári Mátyás zabosfai tanító mentette ki őket a zavarból; ez a derék férfiú megsúgta, hogy neki van egy kis- növésü, de már korosabb és értelmes fia, bevágja az a verset úgy, mint a parancsolat. Igen ám, csakhogy a tanító fia nem volt paraszlgyermek. »Sokáig hánytuk-vetettük a dolgot — írja dr. Lázár — mig végre oda jutottunk, hogy a királyt a költeménynyel csakugyan — a próbát időközben jelesen kiállotta — a kis Sári üdvözli, azonban: parasztgyerek ruhába öltözve. Szóval szelíden becsapjuk a királyt! így is lön. Másnap azután már a reggeli nyolc órakor együtt volt az egész tanulósereg tisztára megmosdatva, megfésülködve, ünnepi ruhában, örömtől tündöklő szemekkel. Ugyanígy seregeitek az iskola köré az alsótanyai nép ezrei, a felső tanyákról is igen sokan, Röszke és Szentmihálytelek összes lakossága, feszült várakozással nézve a király érkezése elé. Délelőtt 9 órakor azután megérkezett a király Tisza Kálmánnal, Tisza Lajossal, Orczy Bélával, Jókai Mórral, egész udvari kíséretével s a városi hatósággal. Egetverő éljenzés fogadta őfelségét, ki a hintóból kiszállva, a néptömeg által tiszteletteljesen képezett sorfalon keresztül az iskolaépület ajtajához ért, ahol a hármas bizottság fogadta őt. Tóth János, mint az iskolák felügyelője rövid szavakkal, hódolatteljesen üdvözölte a királyt, mire őfelsége kíséretével és a beférők tömegével a tanterembe vonult. Itt azonban apró kalamitások merültek föl. A kis Sári a király szemébe nézve harsány hangon, bátran elmondotta szavalatát, mire a király mosolyogva lehajolt hozzá s arcát megsimogatva, azt mondotta : »Nagyon szép volt, bátor, intelligens gyerek, jó katona lesz belőle«, mire az öreg loyalis Tóth János sietve odasugott a királynak: »Felséges uram, hisz a zabosfai tanító fia.« Hát erre nekem nagyon melegem lett. Hát azért öltöztettük mi parasztgyerek ruhába, hogy az öreg szelíd fondorlatunkat elárulja! A király végig nézett a gyerek ruháján, aztán jóságosán reám mosolygott. Mintha azt akarta volna mondani: hát alsótanyán is hamis a hármas bizottság ! Ez volt az első kalamitás. A második kalami- tás pedig az volt, mikor az olvasásra került a sor és Géczy tanító fölhívta Buborék Szilvesztert, hogy hát fiam olvass szépen őfelsége előtt, Buborék Szilveszter alsótanyai rövidséggel oda vágta: »ha volna könyvem.« Hát erre azután megint melegünk lett; a király és kísérete pedig megint jóságosán mosolyod. Egyébként minden rendben ment. A király az
