Magyar Földmivelö, 1909 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1909-01-17 / 2. szám
HÉTRÖL-HÉTRE. Itthon. A magyarok és az olaszországi pusztulás. A magyar nemzet mindig ismerte — a háládatosság szép erényét. Nagylelkű is tudott lenni, mint a történelem igazolja, de háládatlan sohasem. íme, most is megmutatja, hogy hű önmagához. Visszaemlékszik, mikor a szegedi árviz oly szörnyű csapást zúdított a nemzetre, mert legvirágzóbb magyar városa pusztult el. Akkor megmozdult az egész művelt világ. Részvétét, segedelmét küldé majd minden nemzet. Most a magyar nemzet van nemes munkában, sőt lázban, hogy az olasz népnek visszaadja részvétét és segedelmét. Városok és falvak sietnek a gyűjtéssel, hogy a nemzetek sorába — a magyar is méltó helyet foglalhasson. A negyvenéves magyar honvédség. Az 1909-ik esztendővel nevezetes évfordulóhoz jutott a magyar honvédség. Most van negyven éve annak, hogy a honvédség mai szervezetének alapjait lerakták. Nagy megelégedéssel tekinthetnek fáradhatatlan munkájukra mindazok a személyiségek, akik a honvédség fejlesztésében közreműködtek, mert bebizonyosodott, hogy a honvédség semmi tekintetben sem marad a közös hadsereg mögött. Ott is épp oly kitűnő a fegyelem, példás a kiképzés, kifogástalan a fölszerelés, mint itt. A honvédség fejlődésének történetében is vannak fontosabb időpontok, amelyek történeti jelentőségűek. 1869. január 1-én megkezdi működését az 1868-iki védtörvények alapján szervezett m. kir. honvédelmi minisztérium az elnöki osztálylyal, a két osztályra tagozott katonai ügycsoporttal, a négy osztályból álló két polgári csoporttal, a számvevőséggel és segédhivatallal. Április 18-án megalakul a pesti, budai, erdélyi, pozsonyi és a zágrábi horvát- szlavon kerületi parancsnokság. Junius 2-án megnyílik Pesten a honvéd altiszti helyek betöltésére toborzott legénység számára szervezett m. kir. honvéd központi gyalog- és lovastanosztály. A m. kir. honvédparancsnokság kiadja azt a legelső napiparancsát, amellyel József főherceg, a m. kir. hon- védség főparancsnoka üdvözli a már kinevezett tábornokokat, törzs- és főtiszteket tisztviselőket és az egész legénységet. Julius 9-én megalakul a m. kir. honvéd fegyverátviteli különítmény és a m. kir. honvéd főraktári bizottság Pesten. Október 31-én Erzsébet királyné zászlóanyasága mellett fölszentelik a pesti I. honvéd gyalogzászlóalj zászlóját a budavári Mátyás-templomban. November 1-én megalakulnak a m. kir. honvédg^alugzászióaljak és lovasszázadok a kerületi tanosztályokból bevonuló tisztekből és altisztekből. Az első ujoncsorványok kezdete. KÜLFÖLDÖN. A törökökkel megegyezés jön létre, Vagy talán, mire e sorok napvilágot látnak már létre is jött. A török országgyűlés minden valószínűség szerint jóváhagyja az Ausztriával és Magyarországgal létrejött egyezséget. Azon címen ajánlott fel Ausztria és Magyarország a török számára 60 milliós kártérítést, hogy a Boszniában volt török állambirtokok megváltására szolgáljon. De nem az anexió (átkapcsolás) megvásárlásáért. A milliókat kölcsön utján teremtik elő, melynek kamatait Bosznia fizetné. A szerbek bizonyosra vették, hogy Ausztria és Magyarországnak nem fog sikerülni a megegyezés. Minek vége háború lesz. És ezzel Szerbia helyzete nagyon meg fog könyebbülni. De a tárgyalás sikerül, háború nem lesz, — a szerbek szépen tovább hizlalják — a sertéseket. Az olaszországi földrengésről borzalmas hírek érkeznek még most is. A riadalom ugyan megszűnt, de a romok építő kezekre várnak. A lakosság óriási száma pedig gyászolja és siratja elvesztett övéit. A szerencsétlenség színhelyeire kivonult a katonaság is. Kemény munkát végez a romok eltakarításában. Az ernyedetlen emberi kéz már is építésre gondol. Ezt elő fogja segíteni az a szép és gyors adakozás, melyben egyszerre versenyre kelt az egész művelt világ. Magyarország is kivette ré- részét. A pápa pedig a legelső tekintélyes segedelmet nyújtotta. A hírlapok megemlékeznek egy
