Magyar Földmivelö, 1909 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1909-03-07 / 9. szám
70 MAGYAR FÖLDMIVELÓ pant felapritunk s azt egy liter lágy (eső-) vízben felforraljuk; a felforralt szappanoldatba két liter petróleumot keverünk. Ha ezt a két anyagot csak közönséges zurbolóval keverjük, nehezebben fognak összekeverődni, mintha e célra üvegházi kézi szivattyút alkalmaznánk. Ha ezzel a készülékkel a folyadékot 10—15-ször egymásután felszívjuk s az edénybe visszafeecskendezzük és továbbá, ha a keverék álladóan egyforma meleg, a két anyag egyenletesen összekeverődik, megsűrűsödik és nem látszik meg rajta, hogy miből készült. S e sűrű anyag lesz a szappanos petróleum-emulzió, amely most már vízzel is bármely arányban elegyedik. Készíthetjük ugyanazt tejjel (édes tejjel, vagy Íróval is.) A tejet egyszerűen jól megmelegitjük s a petróleumot szintén belézurboljuk, mint az előbbi esetben, a szappanos vízbe. Egy rész tejre két rész petróleumot veszünk. Természetes, hogy akinek sok petróleum-emulzióra van szüksége, az a fönnebi arányban bármely mennyiségben készítheti azt. (Szappanos emilzió készítésekor 1 liter vízhez 10 deka szappant és 2 liter petróleumot veszünk.) A levéltetvek ellen az igy elkészített emil- ziónak egy részéhez 15—16 rész állott eső- (vagy nem meszes kút- vagy patak-) vizet használunk. Aki emilzióját 2 liter petróleumból s 1 liter szappanos vízből készítette, az e 3 liternyi emilziót 45—48 liter vízzel higitbatja és csak az igy hígított vizes emilzióval permetezzen. A petróleum-emilzióval való permetezéskor ügyelni kell, hogy a faderékről leömlő anyag ne folyék le a fa gyökeréhez. Ez okból a permetezés megkezdése előtt a fa tövét feltöltjük s a feltöltött föld azután magába szívja a faderékon leömlő emilziót. Ha az emilzió-ömlés megszűnt s a faderék megszáradt, a földet megint elhúzzuk és szétteregetjük. A korai permetezésnek jó oldala nemcsak az, hogy a bajt csirájában elfojtottuk, hanem az is hogy akkor a levélkék, még nem konkorodtak össze s a tetű nem bújhatott el bennök úgy, mint későbben s igy a reá hulló permet érthetheti is. Az összekunkorodott levélben tanyázó tetűben a permet már nem igen tehet annyi kárt, hogy belőle sok hasznunk lehessen. A dohánylúggal (thanatonnal) is úgy permetezünk. mint a petróleum-emilzióval; a levéltetvek ellen belőle 100 liter vízre 2—3 kilogrammot veszünk. Dohánylugot hatósági (polgármesteri vagy szolgabirói) engedelemre minden nagy dohánykereskedésben lehet kapni. Érett vagy még csak érő gyümölcsöt ezzel az anyaggal ne permetezzünk, mert a bagóizű lesz tőle. A rovarporból (pyethrumból) úgy készítjük az irtó anyagot, hogy másfél kg. rovarport (mely nagyobb gyógyáru-kereskedőknél kapható) tiz liter meleg vizbe keverünk, amelyben elébb 3 kg. fekete (más nevén kenő- vagy káli-) szappant oldottunk fel. Az igy készített keveréket azután 90 liter állott vízzel hígítjuk s úgy permetezünk, mint a petróleum-emilzióval. Ez a legdrágább keverék, mert 100 literje 6—7 koronába kerülhet. Alacsony fákat közönséges háti (peronoszpora) permetezővel permetezzük meg; a magas derekúakat létráról, vagy úgy, hogy a permetező diót (szóró kupakját) ugyanolyan hosszú rudhoz kötjük s igy permetezünk. Akár létráról, akár rúddal permetezünk, két ember kell hozzá. A mezőgazdaság helyzete. A mezőgazdaság állapotáról szomorú képet fest a földmivelésügyi minisztérium folyó hó 19-iki jelentése. A jelentésből kitűnik, hogy az ország déli részeinek kivételével, de különösen a nyugati és északnyugati részeken olymérvii az ősziek fejletlensége, a legcsekélyebb reményekre sem jogosít. Mig a déli részeken némileg javult a helyzet, addig az előbb emli- tett országrészekben a hótakaró nélküli fagyos időjárás, az olvadással váltakozó fagy igen sok kárt okozott, úgy hogy a tavaszi kiszántások talán nagyobb méretűek lesznek, mintsem azt ma gondoljuk. Erre enged következtetni az is, hogy gazdáink tavaszi buzavetőmagbeszerzése szokatlan nagy arányokat öltöttt. A hivatalos jelentés számszerű adatokkal ma még nem szolgál arra nézve, hogy a bevett területből hány százalékra tehető az a terület, mely ma már újabb vetésre van predesztinálva, a legközelebbi hivatalos jelentés azonban talán már ezt a szomorú statisztikát is közzé fogja tenni. REGÉNY-TÁR. Ahova az Isten visszaköltözött. III. Az uj földesur tovább folytatta régi életmódját. M-inkátlan, henye és pazar élete csak siettette azt a s crencsétlenséget, a mit számára most már mindenki megjósolt: a biztos erkölcsi és anyagi bukást. Las- s; n adogatta el földjeit, szőllőit, rétéit, de mindez semmit sem segített rajta. Csak elnapolta a bajt. de el nem kerülhette. A hitelezők folytonosan szorongatták, a foglalások napirenden valának házában. Végre gondolkozni kezdett... Dolgozni nem tudott, hivatalra nem volt képessége, hát mit tegyen? Egy mentő gondolata támadt. Ott van Erzsiké; szép vagyonnal rendelkezik, miért ne használná fel a kínálkozó alkalmat. Igaz hogy nem volt már nagy hajlandósága a családi életre. De a kényszer kibékítette. Neki pénz kell — és ezzel minden meg van mondva. Bikfalvy Elemér elment — kérőbe. Tudta ő jól, hogy a gyermekkori emlékek nem maradnak nyom nélkül a leányka szivében. Számított a benső vonzalomra, Most az egyszer azonban nagyot csalódott. Erzsiké szívesen fogadá, de midőn Elemér a házassági ajánlatot mézes-mázos beszéddel előadá, a leány egy férfiú bátorságával válaszolt: — Nem tagadom, — igy szólt a leány, — hogy szivemben az ön arcza rajzolódott be először. Szerettem a gyermeki szív tisztaságával, de bocsásson meg, ha e szeretet ma már részvétté változott. Nem adhatom szivemet egy oly férfiúnak, ki házából kiküldötte a jó Istent. Az majd kiküldhet engem is, az majd megszegheti esküjét is. Sze gény öreg apámnak úgy is meg vannak számlálva napjai. Mellette leszek mig szemeit behunyja... azután jó az Isten és nem hagy el engem!
