Magyar Földmivelö, 1909 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1909-03-07 / 9. szám

MAGYAR FÖLDMIVELÓ

69

doz fejenkint. A kimutatásból kitűnik, hogy az arány a legrosszabb az olaszoknál, a kik iskolára csak tiz százalékát költhetik annak, a mit a hadseregre köl1 teni kénytelenek, bizonyára a nagyhatalmi dicsőség érdekében. Franciaország, Anglia és mi következünk a sorban, mint a hol a közoktatásügyi kiadások a hadügyi kiadások huszonegy-huszonnégy százalékát teszik. Németországban negyven százalékra emelkedik az arányszám, Norvégiában és Belgiumban a hatvan százalékot éri el és végül a boldog Svájc- han az iskolára éppen kétszer annyi jut, mint a katonaságra.

Őskori cölöpfalvak. A legrégibb cölöpépitmé- nyek a kőkorszakból valók. Az egész bronzkorszakban laktak bennük, némelyikük még a vaskorszakban is, sőt még a történeti időkben is embereknek szolgált lakóhelyül. Nagyon sokáig semmit sem tudtak aztán róluk és csak 1853 telén, a mikor a hosszú szárazság és a rendkívül alacsony vízállás következtében a züriki tóban számos még meglevő cölöp látható lett, terelődött rájuk a régiségtudósok figyelme. E cölöpök között és körülöttük keresztülkasul volt tűzhelykő, szén, csont, kalapács, mindenféle fajtájú és formájú halta, sokszor külföldi sziklafajból, gyakran szarvasagancsból való nyéllel, továbbá medvefog, sertésfog, összetört edény és a mindennapi életnek számtalan más tárgya. Az őskor emberének lakóhelye volt, menedékhelye, a hová családja tagjaival visszavonult, hogy embertől, állattól biztosságban legyen. De ha sikerült is neki ettől a veszedelemtől megmenekülni, még borzasztóbb ellenséggel nem tudott megküzdeni: a félig elégett cölöpök a mai napig megőrizték annak a borzasztó tűzvésznek az emlékét, a mely ezt a vizi- épületet és vele együtt még sok mást is elpusztított. Ez a fölfedezés élénk érdeklődést és általános kíváncsiságot keltett, a mely még fokozódott, a mikor hasonló fölfedezéseket tettek a bodeni, a genfi, a neuenburgi, a bieli, a szempaehi, a murteni tóban, a melyek arról tanúskodtak, hogy egész Svájc valósággal el volt árasztva vizifalvakkal. Ez idő szerint körülbelül kétszázötven ilyen falut ismernek. Alig múlik el esztendő, a melyben újabb ilyen falut föl ne fedeznének, és a mellett föl kell tennünk, hogy számos ilyen falu eltűnt a nélkül, hogy észrevehető nyomot hagyott volna hátra.

T A NÁC S A D Ó

A hernyók pusztítása. A hernyók, vértetvek, kártékony rovarok, darazsak irtása 1909. évi március hó végéig minden gyümölcsfa tulajdonos által foga- nasitandó. Miért is felhívjuk a gyümölcsfatenyésztőket, szőlő- és kerttulajdonosokat, hogy a kártékony rovarokat, ezek petéit legkésőbb 1909. évi március hó végéig lelkiismeretes pontossággal irtsák, annál is inkább, mert április hó elsőtől az irtás foganatosítása a hatóság által eszközölhető, mely az elmulasztott irtást fogadott munkásokkal fogja végeztetni s azonfelül mint hihágást, az 1894. évi XII. t. c. 50. és 52, §-ai értelmében 100 koronáig terjedő pénzbírsággal sújthatja.

Az orgona kezelése. Az orgonát nem szabad tavaszkor metszeni, vagy ritkítani, mert az elvirágzás után rögtön kezdi kihányni jövő évi bimbórügyeit. Ezt tehát, valamint a korán virágzó cserjéket, rögtön az elvirágzás után szabad csak be- kurtitani, vagy kiritkitani.

Megdrágult a burgonya. Figyelmeztetjük gazdáinkat, hogy meglévő burgonyakészletüket olcsó áron el ne adják, mert az áremelkedést méltán várhatjuk, mit igazol egy pesti lap alábbi közleménye is: »A tavalyi rossz krumplitermés alapjában véve csak most kezd igazán érezhetővé lenni, amikor a budapesti burgonyakereskedők nagy előszeretettel verik fel az árakat. A krumplinak maholnap olyan ára lesz, mint amilyen három-négy évvel ezelőtt volt. A központi vásárcsarnokban a nagyban való vételnél a krumpli métermázsáját 7 K 60 fill-tői kezdve 24 K-ig adják, ami máris horribilis ár, mert hiszen azoknak, akik kicsiben veszik, óriási árakat kell megadni, hogy a kiseladók is beszedhessék az őket megillető hasznot. Ily körülmények között a szegény emberek nem kis aggodalommal nézhetnek a tavasz elé, amikor a zöldségek rendes körülmények között is megdrágulnak.«

Japán közmondások. Nálunk csak két feketeség van, a holló szárnya, meg a bűnös ember lelke, más minden színes.

*

Ha fel lehetne az égre kapaszkodni, ott, ahol a földre

hajlani látszik, egy ember sem maradna a földön.

*

Ha útra mégysz, három dolgot ne felejts vinni magaddal, az eszedet, a késedet s a kenyeredet.

Minden elől meglehet szökni, csak a rossz hir elől nem. Az mindig nyomodban lesz.

GAZBA

Téli tisztogatás a gyümölcsösben.

Aki jól és alaposan akar a levéltetvek ellen védekezni, az már a tél elején fogjon hozzá és fáit már akkor permetezze, hogy a rajtuk lévő levéltetű-tojásokat kiirtsa. E permetezésre jó bármely késő őszi, vagy tél elejéi szép, verőfényes nap. (Ez a téli permetezés azért is jó, mert vele a barackmoly kitelelő hernyóját, a pókhálós molynak s azoknak a levélsodró pilléknek és molyoknak telelő hernyóját is irthatjuk egyszerre, amelyek már kora tavasszal sodorgafják össze és rongálják a fa hajtását s a téli, kora tavaszi permetezésen kívül másként nem is irthatok.) Aki ősszel elkésik, az ugyanolyan eredménnyel permetezhet kora tavasszal is, kivált mikor a fák leveledzeni kezdenek s amikor a tetü is kél a tojásból. Tizenöt nap kell, mig a tetü megnő és szaporítani kezd és kilenc nap kell, mig fia szárnyat kap. Ez 24 nap, tehát elég idő van a permetezéshez. Aki nem sajnálja a fáradságot s utána néz, hogy a tetü mikor kezd kelni s a permetezéshez éppen akkor fog hozzá, amikor mind kikelt, de még gyenge: az teljes sikert fog aratni.

Ellenök csakis permetezéssel védekezhetünk, még pedig hígított petróleum-emulzióval, dohány lúggal vagy rovarpor-keverékkel. A petróleumemulziót úgy készítjük, hogy 10 deka mósószap-