Magyar Földmivelö, 1909 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1909-03-07 / 9. szám
A HÉTB ÖLHÉTBB. Háború vagy béke ? Oroszország dönt. — Az orosz ravaszkodik. Kétes magatartása, sőt hallgatagsága nagyon nehézzé teszi a helyzetet. Az oroszok magatartása nagyon megnöveszti Szerbiában a szarvakat. Sőt Ausztria- Magyarországnak éppen ezért nagyon nehéz a békét fentartani. Mert Szerbia henceg, az oroszt biztosan háta mögött képzeli. Oroszország pártfogása aztán valóságos őrületbe ejti Szerbiát. Azért kiabálják : — Szerbia nem fél Ausziria-Magyarországtól. — Sohase félt Szerbia Ausztria-Magyarországtól — Írják hetykén a szerb újságok. Most meg az oroszszal együtt éppen nincs oka félni. Hát majd elválik! A dolog úgy áll, hogy a kiabáló, fenyegető embertől, tehát nemzettől se kell úgy félni, mint — a csendes, de azért tettre, harcra készülő csendes embertől, nemzettől. Ausztria-Magyarország tudja, hogy ha Oroszország beavatkozik, kiszámitbatlan bonyodalmak következhetnek. Minden jel arra mutat, hogy március 2-ika vagy első hete döntő fordulatot hozhat abban, hogy béke-e vagy háború ? A mi követünk hirtelen elutazása. Gróf Forgáeh osztrák-magyar követünk hirtelen elutazott Belgrádból. Állítólag családi ügyben. Pedig mindenki tudja, hogy a külügyi kormányzat rendeletéből utazott el. Tartani lehetett ugyanis attól, hogy követségünk ellen merényletei követnek el a tébolyban szenvedő szerbek. És ez biztos ok lenne a háborúra. Ami vezető államférfiaink tehát, még ezt az eshetőséget is elkerülni óhajtják. Annyira előkészítik a békés megoldás lehetőségét. Szerbia követel és nem enged. Szerbia területi kárpótlást követel és ebből nem enged, Írják a szerb újságok. Az oroszok azonban maguk sem tudják megmondani, összegezni, hogy mit kíván Szerbia számára elérni ? A nagyhatalmak pedig felszólították erre az oroszt. Nyilatkozzék, mit akar. De az orosz ravasz hallgatásba burkolódzik. Úgy látszik nyomást akar gyakorolni reánk, kik a többi nagy hatalmakkal a legbarátságosabb viszonyban vagyunk. Az orosz katonai körökben azonban nagyon jól tudják, hogy Oroszország nincs elkészülve a háborúra és a vezető körök ellene is vannak a háborúnak. De az orosznak hinni nem lehet. Nem mer ugyanis nyíltan ellenünk dolgozni. Hire jár. hogy 20 ezer orosz önkéntes készen áll. Sok tartalékos tiszt is felhívást kapott, hogy várja a — behívást. A nagyhatalmak különben még mindig folytatják a közvetítést és azt mondják, hogy Szerbiának terület átengedésre való követelése — telje- sithetlen. Mi lesz a magyar országgyűléssel háború esetén? Képviselő körökben arról is beszéltek, hogy — a háború kitörése esetén — az országgyűlést el fogják napolni. De erre a beszédre — állítólag — a miniszter-elnök Wekerle igy nyilatkozott volna: — Szó sincs róla. Eszünk ágába sincs — az elnapolás. Mi bizony együtt fogunk lenni és dolgozni fogunk. Azt tartom, hogy még ha háború lenne is — a magyar országgyűlésnek együtt kell lennie. Kossuth Ferenc a királynál. Kossuth Ferenc a múlt hét keddjén ő felségénél a királynál volt kihallgatáson Bécsben. A miniszter, mint miniszter jelentést tett a felségnek a dolgok folyásáról. Mint a függetlenségi pártnak vezére pedig bizonyára a bank kérdésben adott felvilágosítást a királynak. Persze, hogy valójában mit beszélt a felség és Kossuth, azt sem a király, sem Kossuth nem fogják elárulni. Kossuth azt mondja, hogy a király egészséges, jó hangulatban van és ő
