Magyar Földmivelö, 1909 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1909-02-28 / 8. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 61 az uj gazda -vette át a birtokot, nem telte be lábát oda. Félt tőle, visszaborzadt hitetlenségétől. Az anyának sejtelmei sötétek voltak. Fia pályáját nem végezte el, a még megmaradt vagyon nem volt elég ily élet folytatására. Sokszor beképzelte magát abba a kis házikóba ott a kert végén, melyre adósságot venni nem lehetett. Ilyenkor maga előtt látta férjének szellemét, a mint vigasztalta és csendesítette zajgó fájdalmában. Jött aztán egy szomorú, egy megrázó esemény. Űrnapja közeledett ismét. A falu ősz papja meglátogatta az ifjú földesurat. — Fiam — szólott az egykori gyermekhez, kit karjain ringatott — közeledik az Urnák nagy napja, szeretném hinni, hogy miként apád úgy te is elfogadod a legfenségesebb Istent és szállást adsz neki. — Az én udvaromon nem fognak többet zakatolni — szólott hidegen — vigyék másfelé. Az öreg pap megrezzent és majd összeroskadt e szavak hallatára; nem bírta ajkait szólásra nyitni. — Igen, igen — ismétlé Elemér — arra ne is gondoljon, hogy itt kolompoljanak. — Fiam — mondá az ősz ember — összeszedve minden erejét, apád emlékére kérlek ne küld ki udvarodról az Istent. Az uj földesur becsapta az ajtót, ott hagyta az öreg papot magára. Ez pedig kezébe rejté arczát — és sirt. A sátor csakugyan hiányzott az urasági udvarról, a plébános ur saját udvarán állította fei. A falu népe összenézett, suttogott és szájról-szájra adta a szót: „Kiküldötte az Istent házából, nem is tér az vissza, mig őt nem küldik ki onnan!“ (Folytatjuk.) KÖZ E G É S Z S É €h ____ A gyomorgörcsröl. A gyomorgörcs gyomoridegek által keletkezik. Egyes esetekben azonban az állandó hidek lábak, vérszegénység és gyengeség is okai lehetnek az időnként fellépő gyomorgörcsnek. Sűrűn előfordul az is, bogy a nők havi tisztulások idején kapják ezt a bajt, sokszor azonban nem találjuk a gyomorgörcs tényleges okait és akkor valószínűleg psichikai okok vagy vérkeringési zavarok játszanak közre. A fájdalom rendszerint elviselhetetlenül égető és a köldökkörnyéken jelet- kezik. Ezzel együtt jár a hányinger és főfájás is. A beteg — fájdalmának csillapítására — rendszerint összehuzódik. A görcsös fájdalmak néha csak pár percig, de néha órákig is eltartanak, vagy bizonyos időközben ismétlődnek. Az ideges gyomorgörcs annyiban különbözik a rendes gyomorgörcstől, hogy az előbbit nem szervi elváltozás okozza, külső nyomás által hirtelen megszüntethető és a fájdalmakat nem követik emésztési zavarok. A kezelés előtt a legalaposabban meg kell vizsgálnunk, hogy ideges, vagy szervi elváltozás folytán keletkezett gyomor- görcscsel van-e dolgunk Mert mig az ideges gyomorgörcs hipnotikus szuggestió által könnyen és gyorsan csilaiptható, addig a rendes gyomorgörcs hosszabb kezelést igényel. A gyomorgörcs gyógyításánál mindenekelőtt az okkal kell tisztában lennünk. A fájdalmak a legbiztosabban úgy szüntethetők meg, hogy a has és gyomor környékére öt percenként ismétlődő borogatásokat rakunk. Lehet — szükség esetén — öt percig hideg és egy percig meleg borogatást göngyölni a gyomortájékra. Célszerű és gyógyhatással bir, ha a beteg melegített vizet iszik. A 27 — 32 fokos ülőfürdő is ajánlatos. Könnyű hasmasszás úgyszólván rögtön csillapítja a fájdalmakat, úgyszintén az úgynevezett »gyomorfogás» is, melyet a következőképen gyakorolunk: A beteg mögé állva átfogjuk annak derekát két karunkkal, négy ujjúnkat a szivkörnyékére (sziv- veremre) tesszük és megmasszirozzuk ezt a helyet, így lassanként a bordák közötti űrbe nyomjuk ujjainkat, mely m’omásnak 2 — 3 percig kell tartani. Ha a beteg ezt az erős nyomást nem birná annyi ideig egyfolytában kitartani, 2 — 3-szor ismételjük (egy-egy percnyi szünetet tartva), mig az a háromperces időtartamot elérte. Legtöbb esetben már a nyomás ideje alatt enged a fájdalom, néha azonban csak a kezelés után. A gyomorideg izgalmak megszüntetése céljából legkedvezőbb, ha kétóránként ismétlődő 24 fokos borogatást adunk a betegnek, mig az ürülék eltávolítását és a beteg kitisztulását klisti- rozással tesszük lehetővé. Fölösleges talán említenünk is, hogy minél előbb hivassunk orvost, ki kellő gyógykezeléssel sokszor pillanatok múlván megszabadítja a beteget kellemetlen fájdalmaitól. TANÁCSADÓ A mezei közös dülőutak jókarban tartása. A mezei közös dülőutak az 1894: XII. t.-c. 37. §-a szerint az érdekeltek, vagyis az utakat használók költségére jókarban tartandók. A fenntartás költségeihez való járulás aránya iránt a községi elöljáróság az érdekeltek között egyezséget igyekszik létrehozni. Ha ez nem sikerül, a hozzájárulás arányát harározatilag a főszolgabíró (rend. tanácsú városi polgármester, törvényhatósági városi tanács) állapítja meg. E határozat ellen a másodfokú hatósághoz (alispán, törvényhatósági városi közig, bizottság) felebbezésnek, a másodfokú határozat ellen pedig a kir. közig, bírósághoz panasznak van helye. Az ország egyes községeiben az a gyakorlat, hogy a főbb mezei közös dűlő útvonalak tekintetében az összes községi földbirtokosokat egy érdekeltségnek tekintik s a fenntartás költségeit a községi költség- vetésben állapítják meg és a földadó arányában vetik ki. E gyakorlat a legmegfelelőbb abból a szempontból, hogy a mezei utak évről-évre tervszerű ápolásban és javításban részesittessenek. A községi elöljáróság a végrehajtási rendelet 37. §-a szerint köteles hóolvadás és minden nagyobb esőzés után a mezei utak állapotát a mezőőri személyzet által, vagy más alkalmas módon megvizsgáltatni s a szükséges javításokra az érdekelteket kötelezni. Ha valamelyik érdekeltség az utakat vagy hidakat elhanyagolná és az utak évszakonkint való rendes gondozását elmulasztaná, a községi elöljáróság köteles az érdekelteket utasítani, hogy a szükséges munkálatokat nyolc nap alatt foganatosítsák. Ha az érdekeltek kötelezettségüket a kitűzött határidőben nem foganatosítanák, az elöljáróság a szükséges munkálatokat a következő 8 nap alatt az érdekeltek költségére végrehajtani tartozik.
