Magyar Földmivelö, 1909 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1909-01-10 / 1. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ

7

napját a hazafias kis gazdák ünnepének tekinti, mint ilyent akként ünnepli meg, hogy a szövetség évi nagygyűléseit, és a kongresszusait e napon tartja meg a fővárosban, vidéki helyi szövetségi fiókjainál is odahat, hogy a kisgazdákat kedvezően érintő mozgalmak mindenkor a Szent Istvánnap, mint a magyar kisgazdák országos ünnepéhez [fűződjenek.

— A nosnyák menyecskék. Egy angol Írónő, aki sokáig időzött Szerajevóban és Mosztarban, a következőképpen tárja fel a bosnyák hölgyvilág életét: A bosnyák asszonyok a ruházkodásukban többet adnak a szinpompára, mint a kényelemre. Nyáron is sötétes, nehéz köpenyt öltenek a tarka ruhára. A köpeny csuklyával végződik, amely az arcot beárnyékolja. Otromba az egész kabát és éppenséggel nem teszi szemrevalóvá a megjelenésüket. Az arcukat »yasmak«-kal, sűrű fátyollal is eltakarják, amin keresztül csak kevés levegőt lehet belélegzeni. A mosztári asszonyok leginkább török öltözékeket viselnek. A homlokuk fölött apró korona díszeleg, amely méltóságukat jelképezi. Anyanyelvükön kívül más nyelven nem igen beszélnek, mivel hogy nem is értenek. Alig néhányan tudnak köztük németül. Szerajevóban jóval erősebb az európai behatás. A hölgyek divatos világos szinü ruhákat hordanak. Némely török nő már fátyol nélkül jár. A mohamedán negyedben szabadon viselkednek a leányok. A legtöbbje vad keleti szépség. Az utcákon nagy számmal lehet találkozni nemzeti viseletű parasztasszonyokkal.

— A háború őrültje. Todorov Jóca szanádi gazda a háborús hírekbe annyira belezavarodott, hogy megőrült. Csak a minap házasodott meg Törökkanizsán. Már a lakodalom estéjén is gyanúsan viselkedett. Folyton a háborúról beszélt, majd éjfélkor egyszerre otthagyta fiatal feleségét és érzékenyen elbúcsúzott, hogy ő most megy a háborúba. A násznép tréfának vette a dolgot, de Todorov elment s nem tért többé vissza, sőt három napig nyomára sem akadtak. Tegnapelőtt azután megjelent Törökkánizsán a jegyzői hivatalban s szemrehányást tett Opreán Aurél jegyzőnek, hogy ilyen háborús időben nem jól eskette össze feleségével. A jegyző azt hitte, hogy Todorov részeg s szép szóval eltávolította a hivatalból. Todorov erre Szanád felé indult s a község közelében találkozott a kupuszinai bérgazdaság egyik taligával, amelyen az uradalom kocsisa ült. Todorov minden szó nélkül főbekólintolta a kocsist, aki eszméletlenül esett le, majd fölkapott az egylovas taligára s eszeveszetten hajtott Szanád községbe. A szanádiaknak föltűnt a dolog s az emberek utána igyekeztek, de nem bírlak a nyomába jutni. Közben Todorov a Tiszához ért, ott meg- gyujtotta a kocsin levő szalmát s az égő kocsival vad harci kiáltások mellett belehajtott a Tiszába. A szanádi emberek kifogták a Tiszából a már fuldokló Todorovot, valamint a lovat és a kocsit is. A szerencsétlen embert elmegyógyintézetbe vitték.

— A vasárnapi vásárok ellen. Az ország több vár- megyéje felirt Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszterhez a vasárnapra eső vásároknak hétköznapra való áthelyezése iránt. A vármegyéknek ugyanis az volt a szándékuk, hogy ez által a vasárnapi istentiszteletek ne zavartassanak, a vásári verekedések megszűnjenek. A miniszter leiratában értesíti a vármegyék közönségét, hogy a kérelemnek helyt nem adhat. Indokolja ezt azzal, hogy a vásártartási jogok tekintélyes része királyi kiváltság-levelekben alapulnak s igy e magánjogok tulajdonosai, megfelelő törvényes intézkedés híján, miniszteri rendelettel nem kötelezhetők a városoknak a királyi kiváltságlevelekben megjelöltektől eltérő határnapokon leendő megtartására. Annyit azonban kilátásba helyez a miniszter, hogy jövőben pótvásárt és vásár- áthelyezést vasárnapra nem fog cngegélyezni.

— megfagyott kocsis. Lippáról Írják : Biserika Miklós krivazdiai tejszállitó kocsis a szomszédos községbe indult, de útközben valószínűleg még nem józanodván ki az éjjeli mulatozásból, nem vette észre, hogy lovai az erdő szélén megálltak. Biserika elaludt és megfagyott. Arra járó emberek találták meg reggel nyolc órakor, de már nem lehetett rajta segíteni.

— Zord idő Európaszerte. A magyar, horvát és a dalmát tengerparton Portorétól Obravazóig óriási hóvihar dühöngött. A hófúvás legnagyobb Zengg-ben. Pagoban heves

bóra van, mig a dalmát part alsóbb részein erős sirokkó tombol. A magyar-horvát hajóstársaság gőzöseit, melyek ezen az útvonalon járnak, a vihar feltartóztatta utjokban. Fiúméban, ahol aránylag csendes az időjárás, szintén szokatlanul hideg van. — Páris. Erős havazás indult meg. Nagy a hideg és fagyás következtében a járdák igen síkosak. Hasonló jelentések érkeztek Franciaország különböző vidékeiről is. — London. Egész Angolországban óriási hideg uralkodik. Londonban havazik. Az ország minden részéből érkező jelentések arról szólnak, hogy a vonatok a hóban elakadtak. Skócia számos városa el van zárva a forgalomtól. Igen sok ember megfagyott. — San-Sebaslianból jelentik : Spanyolország északi részében nagy vihar uralkodik, mely tetemes károkat okozott. Bilbao városa részben viz alatt áll. Több ház összeomlott. A kantabriai partvidéken a hajózás szünetel.

— Megfigyelések a naptárból. A naptárt nagyon sokan forgatják, de csak kevesen veszik észre, milyen érdekes szabályossággal váltakoznak az évnek vagy a hónapoknak bizonyos napjai. így például, ha megnézzük az 1800. 1900. stb. évi naptárakat, látni fogjuk, hogy a század nem kezdődhetik soha szerdai, pénteki vagy szombati napon. Október hónap mindig a hétnek ugyanazon a napján kezdődik, mint január, amiről minden kéznél lévő naptárból meggyőződhetünk. Április mindig ugyanazzal a nappal kezdődik, mint julius; december pedig mindig azzal a nappal, mint szeptember. Február, március és november mindig a hét ugyanazon napján kezdődik, mig május, junius és augusztus különböző napokon. De ezek a szabályok nem vonatkoznak a szökő évre. A rendes év mindig a hétnek ugyanazon a napjáu végződik, mint amellyel kezdődött. Végül, mint azt mindenki tudja, az egész naptár minden 28 év után ismétlődik, ha a 28 évbe nem esett egy olyan százas év, amely nem szökőév, mint amilyen például 1900 volt.

GAZDA.

A sáros szántás hátrányai. A szántás sikere egyéb körülmények mellett attól is függ, hogy a talaj nedvességtartartalma a szántás idején megfelelő legyen. A talaj szántáskor ne legyen se nagyon nedves, se nagyon száraz, nehéz, agyagos talajt sohasem szabad nedves állapotban szántani. E szabály alól kivételt csak késő őszszel szabad tenni, amidőn várható, hogy a talajt erős fagyok fogják lazitani. Nyáron a nedvesen szántott agyagos talajban mindig göröngyök képződnek, amelyeket sem szét- boronálni, sem szétverni nem lehet és még a nehéz hengernek is ellentállanak. A nedvesen szántott talajon burjánzik a gaz. Nedves időjárás mellett nem előnyös a trágyahordás vagy alászántás sem. A laza (homokos) talajt ellenben jobb kissé nedves, mint nagyon száraz állpotban felszántani. Különösen fontos azt a talajt, amelyet a következő évben nyári veteménynyel akarunk bevetni, már most gondosan megmunkálni. A tarlószántásnál vágjunk széles barázdákat s a tarlót szántsuk alá simán. így a nedvesség egyesülve a levegővel csakhamar előidézi a tarló felbomlását és a talaj összeérését. Nemsokára a tarlószántás után meg lehet kezdeni a trágyázást és elhinthetjük a barázdákba a szükséges Thomas- salakot, hogy igy a talajt a kellő foszforsavval ellásuk. Eső és téli nedvesség azután a Thomas- salak tápláló anyagait maguktól levezetik a talaj alsóbb rétegeibe. Mivel tavasziak alá tavaszszal szántani nem kell, a szántást késő őszszel végezzük, így a talaj télen át jobban megpuhul, mint a tavaszi szántás által. Parasztszabály: tél ellőtti szántás, fél trágyázás. Ha az a célunk, hogy a talajt mélyen fel-