Magyar Földmivelö, 1909 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1909-02-28 / 8. szám
Szatmár, 1909 február 28. 8. szám. EÉTAÖLHÉTRE. ITTHON. A tagosítás. A tagosítás volt egyik legnagyobb réme a népnek mindenha. Egy két tagadhatlan sérelmes eset népszerűtlenné tette ezt a különben áldásos munkálatot. Sok zendülés, sőt vér is kelt nyomában a tagositási eljárásnak. De bizony sok sérelmes dolgok is történtek. Most már ennek is vége szakad. Az uj törvény hivatva van a tagosítást az igazi áldás útjára terelni. Különösen pedig azért, mert annak rendelkezései elsősorban a gazdasági érdekeket, gazdasági elveket tartják szem előtt. Ahol például nem volna gazdaságilag előnyős a birtokrendezés keresztülvitele, ott a földmivelésügyi miniszter egyszerűen nem engedélyezi. Mert most minden tagosításba a földmivelésügyi miniszter szól bele. Az ő határozata nélkül nem lehet belefogni a birtokrendezési eljárásba. A kérvényeket is mind hozzá kell címezni és ahhoz a törvényszékhez beadni, amelynek területéhez a tagositandó határ tartozik. Ő aztán minden egyes kérvényt úgy intéz el, hogy előbb megbízottját kiküldi a községbe, aki egy bizottsággal részletes tárgyalást tart a helyszínén a tagosítás hasznossága és célszerű keresztülvitele kérdésében. A megbízott mikor visszajön, részletesen beszámol a minisztériumban a helyzetről, ahol az Állandó Gazdasági Szakbizottság, amely tapasztalt kúriai bírókból, miniszteri tanácsosokból, gazdasági szakemberekből áll, — még egyszer tárgyalás alá veszi az egész ügyet és legjobb tudása szerint terjeszti elő a földmivelésügyi miniszternek a határozatot jóváhagyás végett. Ezután következhetik aztán csak a részletes bírói eljárás az illető törvényszék utján. A gazdasági érdekek megvédése szempontjából, különösen pedig a kisgazdák érdekében vett bele a miniszter a rendeletekbe egy paragrafust, amelyet minden gazdának érdekében áll ismerni. Ha van ugyanis olyan község, melyben a tagositási munkálatok már folynak, de a »megengedhetőség kérdése« jogerős birói Ítélettel még ez év május elsejéig nem lesz eldöntve és kiderül a munkálatok során, hogy a tagosítás bizony nem lesz a községre előnyös, ez évi május hó 1-től számított 30 nap alatt a birtokosok kérelmezhetik a minisztertől a folyó tagosítás megszüntetését. A földmivelésügyi miniszter rögtön kiküldi a községbe megbízottját s ha meggyőződik ez utón a tagosítás káráról, azonnal megszüntetheti azt. Az ez iránti kérvényeket is a most jelzett határidőben az illetékes lörvényszék- nél, de a földmivelésügyi miniszterhez ciynezv0 kell beadni. Mire törekszenek az oláh nemzetiségű apostolok ? A képviselőházban egyik ülés alkalmával Mániu Gyula nemzetiségű képviselő támadást intézett a magyar nemzet ellen. A támadást óriási vihar követte. Minden párt. de maga a miniszterelnök is erélyesen és kendőzés nélkül utasította vissza ezt a merényletet és bizony nem maradt száraz hely a merészségében elvakult oláh képviselőn. E felmerült vihar esetéből kifolyólag minket különösen az érdekelhet, ami kijelentés a gróf Battyány Tivadar képviselő ajkáról elhangzott. A képviselő ezeket mondotta: — Mig mi, a magyar társadalom összes rétegei arra törekszünk, hogy a kis embereket minél jobb helyzetbe hozzuk, addig ezek az urak. (t. i. az oláh nemzetiségi képviselők és apostolok) tüzzel-vassal arra törekszenek és pedig a magyar és oláh kisgazdák holttestén át, hogy egy oláh középosztályt teremtsenek meg. (ügy van ! Úgy van !) Lovászi Márton: Kiszipolyozzák népünket. — Pénzintézeteik is e cél szolgálatában állanak. Mi ezt régen látjuk, régen tudjuk. Régen vesz- szük észre. És fájdalom tölti el szivünket, mikor halljuk, hogy itt is, ott is egy-egy magyar birtok oláh pénzintézet karmai közé kerül. A magyar középosztály pusztulásának, gyöngülésének még ma sincs vége. Folyik a szétmálás most is. És a magyar középosztállyal alig akarunk törődni. Pedig amely faluban, vidéken egy-egy magyar földbirtokos XII. évfolyam.
