Magyar Földmivelö, 1909 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1909-02-21 / 7. szám

54 MAGYAR FÖLDMIVELŐ GAZDA Mire vigyázzunk a szarvasmarha véte­lénél? Első sorban is arra, hogy a tehén vagy kanca, szóval az anyaállat megválasztásánál fősulyt helyezzen a mellkas és a far alakulására, fejlettségére. Minél dongásabb, öblösebb és mélyebb a mellkas, annál nagyobb tüdő s szív foglalhat abban helyet, illetve annál jobban kitágulhat úgy a tüdő, mint a szív, már pedig minél szabadabban működik az ál­lati testnek ezen két legfontosabb szerve, annál job­ban fejlődhetik az állatnak nemcsak teste, de egyes termő alkotó képessége is inkább kifejlődhetik. így *z állat munkaképessége, kitartása, szívóssága, de tejtermelése is jobb, mint ellenben. A far helyes alakulása, vagyis a kellő hosszúságú és széles far a tágas medencének kifejezője, már pedig minél tága­sabb a medence, annál jobban fejlődhetik abban nemcsak a magzat, hanem ily medencealakulásnál az ellés is könnyebben történhetik. Igás állat neve­lésénél lényeges a mar fejlettsége is, főleg szarvas- marhánál, mert hiszen tudjuk, hogy a járouihu- záskor a mar játsza a főszerepet, tehát alacsony, vagy éppen üres maru állatok megvételétől, vagy ilyenek tenyészanyagul való használatától tartóz­kodjunk! De az éles, sovány mar sem jó; a láttak helyes állását sem hagyhatjuk figyelmen kívül. Ha az anyaállatok kiválasztása fontos szerepet játszik e téren, úgy az apaállatok kiválasztása még nagyobb figyelmet igényel, mert az átöröklési képesség sok­kal nagyobb az apa- mint az anyaállatoknál. Az apa­állatoknál a már elmondottak szintén mérvadók; magától értetődik, hogy az ivarszerek, a herék meg­vizsgálását el ne mulasszuk, nehogy valamely idült herebántalom folytán a herék működése részben vagy egészben akadályozva legyen s igy az apa­állat hasznavehetetlenné váljék. TANÁCSADÓ A gazdasági munkásközvetitésröl. Sok községben megesik, hogy a gazdasági munkás nem kap munkát. Más vidéken pedig nincsen elegendő munkás. Emiatt aztán úgy a munkát keresőnek, mint a munkást keresőknek sok volt a bajuk, mert nem tudták; hová és kihez forduljanak. Ezért minden rendezett tanácsú városba, nagyközségbe és körjegy­zőségbe gazdasági munkásközvetitőt rendeltek, aki följegyzi és nyilvántartja azokat a munkásokat, akik helyben munkát nem tudnak kapni és följegyzi azokat a munkaadókat, akik helyben nem tudnak munkást szerezni. Hogy hol, ki, a munkásközvelitő( meg lehet tudni a községházán (vagy városokban a városházán). Ily munkásközvetitő van a vármegyei törvényhatóságoknál és földmivelésügyi minisztéri­umban is. Úgy a munkás, mint a munkást kereső felvilágosításért fordulhat akár a községi (városi), akár a törvényhatósági vagy földmivelésügyi minisz­tériumban levő munkásközvetőhöz és pedig akár szóval, akár levél vagy távirat utján. A felvilágosí­tásért semmiféle dij nem jár és csakis abban az esetben kell 20 fillért fizetni, ha a fél kérésére valahová levelet kell írni. Vannak magán munkásköz­vetitők is, akiknek erre az engedélyt a főldmivelés- ügyi miniszter adja meg. Az a munkás, a ki a vele együtt szerződni kívánó munkásokat összegyűjti s maga is a munkásokkal munkát vállal és velők dolgozik, nem munka közvetítő. Csakis az olyan munkást szabad közvetíteni, akinek munkásigazol­ványa van. A gazdák kötelessége a cselédpénztárral szemben. Az 1900: XVI. t.-cz. §-a értelmében min­den munkaadó köteles szolgálatában álló minden egyes gazdasági cseléd után az Országos Gazdasági Muikás és Cselédsegélypénztár javára évenként 120 fillért a községi elöljáróságnál (városi tanácsnál) adó módjára befizetni.A 120 fillért még abban az eset­ben is egész összegében kell megfizetni, ha a cseléd a 120 filléres hozzájárulási dij fizetése céljából köteles a munkaadó minden cselédváltozást a köz­ségi elöljáróságnál (városi tanácsnál) haladék nélkül bejelenteni. A 120 filléres hozzájárulási dijat azon cselédek után, akik már az előző évben is ugyana­zon munkaadónál szolgáltak, legkésőbb április hó 1-ig a változott és újonnan felfogadott cselédek után pedig a szolgálatba lépéskor azonnal meg kell fizetni. Az elöljáróság köteles a 120 filléres hozzájárulási dijat a munkaadótól még abban az esetben is elfo­gadni. ha a vonatkozó összeírás bármely okból nincs az elöljáróságnál, köteles továbbá annak átvételéről nyugtát adni, melynek hátsó oldalán névszerint fel- tüntetendők azon gazdasági cselédek, akik után a befizetés történt. A pénztár igazgatósága most hir­detmény utján felhívja a munkaadókat, hogy a 120 filléres hozzájárulási dijat pontosan befizetni s a cselédváltozásokat haladék nélkül bejelenteni el ne mulasszák, mert ha e törvényes kötelességeiknek pontosan eleget tesznek, a gazdasági cselédeiknek balesetei folytán fölmerült költségeiket megtéríti, ellenben, ha ezeket elmulasztják, baleset folytán sérült cselédeik (illetőleg ezek örökösei) az illető munkaadóktól épen olyan baleseti segélyezést köve­telhetnek, mint aminőlől a pénztárral szemben elestek. REGÉNY-TÁR Ahova az Isten visszaköltözött. II. — Milyen boldogokba kik hisznek — folytatá a leány. Nézze meg majd holnap e népet, mely leborul és imádkozik, mely hisz és szeret. — És ön is közéjök tartozik? — Igen én hiszek, — szólott a leány és ar­cán tulvilági fény derengett. — És ön szeret is ? — Szeretni, szeretni! Nem tagadom, hogy a szeretet próbára tévé szivemet. Szeretem Istenemet, szeretem vallásomat és azokat, kik e földön szivemhez közel állanak. — És emlékszik-e arra. mit Ígért ön nekem egykor? — Emlékszem, Elemér. Mintha most látnám, h gy búcsúzott könyező szüleitől. Mintha hallanám, mint kérte Ágnes néni, hogy legyen jó és vallásos.

Next

/
Thumbnails
Contents