Magyar Földmivelö, 1909 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1909-01-10 / 1. szám
6 MAGYAR FÖLDMIVELŐ kezekké varázsolta. Egyedül az ő érdeme, hogy a szinpompás, csodás szép hímzés más országok érdeklődését is fölkeltette's ezzel nemcsak a népjövedelmét, hanem a nemzet vagyonát is gyarapította. A királyné egész éleiét a munkának szentelte és hatvanadik születésenapján a következőket irta: Nem akarok semmittevésben élni, ellenkezően, a jövőre fokozottabb munkát akarok végezni, ha a jó Isten hozzá erőt és időt ád. Hollandiának fiatal királynője Vilma, szinte elsőrendű munkás. Trónralépésekor rögtön megragadta a kormány gyeplőjét és erős kézzel maga kormányozza az országát. Korán reggel szokott kelni s hét órakorainál' reggelizik, azután rögtön a dolgozószobájába vonul, a hol a legszigorúbb lelkiismeretességgel végzi az állam ügyeit. És a fiatal királynő komoly munkát végez; soha sem ir alá egy ügyiratot sem, mielőtt végig nem olvasta. A déli órákban a minisztereit fogadja, délután pedig magánkihallgalást ad. De neki is van egy kis puen-retirója, a hol a kézimunkával foglalkozik. A kalap, mely az édesanya és az ő fején ékeskedik, mind az ő saját műve. Egy kis meghitt szobácskábán varrogat, bimezget a felséges asszony és nem egy ici-pici pókhálószerü főkötőcske látott itt napvilágot. Alexandra angol királynő az oxfordi egyetemen megszerezte a dl. of Music címet. A titkárának valóságos gyöngyélete van mellette, mivel a királyné egész kiterjedt levelezését egyedül intézi. Azonkívül komoly tanulmányaival kivívta, hogy az öreg porcelán és más antik tárgyak megbirálásában elsőrendű szaktekintélynek veszik. Ideje legnagyobb részét virágainak szenteli. Legkedveltebb virágai a rózsa és az ibolya; a sandringhami óriási kiterjedésű üvegházakban örökös rózsa- és ibolyaillatos tavasz van. A kertben egész rózsamezők vannak, húszezer tő van csak egyfajtából. A kinek megadatott ebben a rózsa és ibolyaparadicsomban egyszer időzni, az felejthetetlen emléket visz magával. Végül a belgiumi trónörökösnét, Tódor Károly bajor hercegnek, a világhírű szemorvosnak leányát kell még fölemlíteni. A trónörökösné édesapjának valóságos famulusza volt, a ki a herceget valamennyi kutató útjára elkísérte. Sok beteg nemcsak az apja tudományának köszönhette egészségét, hanem a fiatal hercegnőnek is, a ki lágy kézzel simitgatott, a hol csak lehetett és vigaszt keltő szavával a szivekbe csepegtette a már-már kiveszett reménységet. Mi minden készül a papirosból. A papiros, mert olcsó s mert tiszta, egyre nagyobb felhasználásban részesül. A háziasszonyok ma már nemcsak asztalkendőnek, hanem, törülközőnek, ágykendőnek, függönynek is használják. Ha bepiszkolódott, eldobják. Feltaláltak egy teljesen famentes papirnemet, amely teljesen pótolja a gyapotot, sőt vászonnak is pazarul beválik, nem sokára meg van hát oldva a papiros ingek kérdése s nincs messze az idő, hogy papiros gatyákban fognak járni az alföldi parasztlegények. Hát még a papirosgallérok, amelynél nem boszantja az embert a sok mosóintézet. Aztán papiroskannák is lesznek tejszállitásra, melyeket egyszeri használat után megsemmisítenek. Koma, nem fizettél elő meg a Magyar Földmivelöre? mi ijjság? A Boszniába vezényelt magyar katonák. Nem betegek. — Jó karácsonyuk volt. Sok-sok magyar katona van most a bosnyák határon. Sok anya könnye folyt az ünnepen, arra gondolván, hogy az ő szerelmetes fia hogy, miképen vagyon ott vészes Bosnyák országban. Él-e ? Beteg-e ? Mert úgy vagyon, hogy a mi jó embereink, értsd: ellenségeink, világgá kürtölték, hogy a boszniai határon elhelyezett osztrák-magyar csapatok közt vérhas tört ki, melybe sokan belepusztultak továbbá, hogy a határon az őrségek közül sok ember fagyott meg. Hát illetékes helyről kapott értesítés alapján írhatjuk, hogy ebből a gonosz hírből egy szó sem igaz. A magyar katonák egészségi viszonyai teljesen kielégítők. A csapatok közt semmi tömeges megbetegedés nincs. Az időjárás semmi bajt nem okozott. Ami pedig a boszniai magyar katonák karácsonyát illeti: arról is csak örvendetest írhatunk. Már t. i. az adott körülmények közt. Szerajevóból jelentik nekünk : Dec. 24-én osztották, szét a 18. hadtest legénysége között a karácsonyi ajándékot. A hadtestparancsnokság körülbelül negyvenezer koronát osztott ki a katonáknak, akik Szilveszter- estéjén is pénzt és természetbeli ajándékot kaptak. Különös tekintettel voltak azokra a katonákra, akik karácsony estéjén őrszolgálatot teljesítettek, Ugyanaz nap este a csapatok közös karácsonyfa-ünnepélyt tartottak, jó vacsorát kaptak. A legénység külön a parancsnokoktól és tisztektől is kapott kisebb ajándékot. A határon levő csapatok javára itt tovább folyik a gyűjtés, erre a célra jótékonysági előadásokat is rendeznek. Diksxi. — A szerbek háborút akarnak. Úgy látszik a szer- bek nem férnek bőrükben. György urfi, a trónörökös eszeveszett izgatásai eredménnyel járnak. A szerb külügyminiszter hirdeti, hogy Szerbia részére nincs más hátra, mint a háború. Persze, persze a háborúhoz, sok minden kell. A minek elseje is hiányzik a szerbeknél. A meggondolás. — Hát % politika ? A miniszterelnök bécsi útjára figyelt az egész politikai világ a múlt héten. Nagy, döntő kérdések vannak a szintéren, melyekről még ma semmi bizonyos nem tudható. A katonai kérdéseket úgy látszik teljesen kikapcsolták. De ott van a bankkérdés, a külügyi kérdések egész sora. Természetes, hogy a miniszterelnök utjának sikeréről sok a találgatás, de kevés a biztos adat. — Parasztlegények uriruhában. Sátoraljaújhelyről Írják : Schmidt Lajos rendőrkapitánynak hosszas nyomozás után sikerült kideríteni, hogy Leskó Andrásné helybeli lakos már régóta foglalkozik katonaköteles parasztlegények Amerikába való szállításával. Mindegyik kivándorlótól az útiköltségek fedezésére és a neki járó közvetítési dij fejében 600 koronát kapott. Ha a legény jelentkezett a lakásán, úri ruhába öltöztette öt, azután Bécsig második kocsiosztályban utazóit vele. Bécsben Amerikába szóló hajójegyet vett Les- kóné a kivándorló számára, még pedig attól az ügynökségtől, amellyel összeköttetésben állott. Bécstól Németországon át már egyedül indult útnak a kivándorló Amerika felé. Schmidt Lajos rendőrkapitány Leskó Andrásnét tiltott kivándorlás közvetítéséért két hónapi elzárásra és négyszáz korona pénzbüntetésre Ítélte. — Szent István napja a kisgazdák ünnepe. Érdekes mozgalmat indított a »Magyarországi kisbirtokos szö- vetség< (Budapest VI., Csengeri utca 82. sz.) igazgatótanácsa, melyben Hercegh Sándor turkevei birtokos, szövetkezeti elnök indítványára kimondották, hogy az év Szent István
