Magyar Földmivelö, 1909 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1909-12-05 / 48. szám

MAGYAR FÖLDMIVELÖ

378

Nagy szerencsétlensége ez a nemzetnek, A népnek, a magyarságnak. Mert megzsib- basztják szellemi életét, megakasztják haladását. Sőt káros anyagi erősödésünkre is. Mert megtompul a nemzet érzéke az anyagi téren való haladásban is. Tszen haladás az okos ismeretszerzés nélkül nem is gondolható.

Mindezeket pedig okvetlenül el kellett mondanunk, hogy aztán a fejszét a kérdés göbére, csomójára tegyük és arra feleljünk és megoldjuk.

Ha ellenzéknek lenni pokol is, kormánynak lenni még nem feltétlenül mennyország.

Leány-nevelés.

Hogyan neveljük a leányokat, hogy férjhez menjenek ?

1. Úgy nevelje a szülő a leányát, hogy bízzék Istenben és saját erejében.

2. Hogy jó kenyeret tudjon sütni, tudjon fehérneműt varrni, ruhát mosni és vasalni.3. Tanítsuk meg arra, hogy ruháját maga varrja; tanítsuk meg, hogy jó rántást csináljon.

4. Tanítsuk meg, hogy lehet karton ruhában szépnek, kedvesnek és piros-pozsgás arcának lenni.

5. Tanítsuk meg, hogy nem a pénzben, de it jó erkölcsben van az igazi gazdagság.

6. Isten áldása az, ha a leány korán megszokja, hogy kell a konyhát, szobát rendben tartani.

7. Tanítsuk meg arra, hogy a léha fiatal embernek feléje se nézzen.

8. Mutassuk meg példákban, hogy leginkább az asszonyokra fordul meg az utódok boldogsága.

9. Arra is tanítsuk meg, hogy az okos számítás többet ér tizenkét kenyérnél.

10. Végre egészen úgy neveljük, hogy az a leány boldoggá tegye majd férjét és ezen közben maga is — feltalálja a megelégedést. Mert ez az igazi boldogság! (bg)

*

Miért maradnak a hajadonok — pártában ?

Erre egy világtapasztalt aggastyán igy válaszolt:

1. Mert a legtöbb leány saját állapotán fölül akar férjhez menni és a téns- meg a nagyságos ur nem mindig adja magát elő.

2. Mert többet szeretnek a tükörbe, mint a konyhába nézni.

3. Mert az okos ember egy divatbolond kedvéért nem akarja magát tönkretenni.

4. Mert első szerepet akarnak játszani a házban, pedig az okos férfi tudja, hogy ekkor minden fölfordulva megy. .

5. Mert a hízelgő gavallért elébe teszik a szilárd jellemű férfinak.

6. Mert pingálni tudnak, de varrni nem.

7. Mert azt hiszik, hogy csak bálban találnak férjei.

8. Mert mig fiatalok nagyon fitymálok.

A faluk boldogulása.

II.

Mily lélekemelő, örömet keltő dolog, mikor ősz hajú, megélemedett emberek hallgatják a gazdasági egyesületek hozzáértő gazdáit, akik a nép gazdasági nevelését lelkesen szolgálják. A tanítók rendszerint az ottani vidék jelentős gazdasági kérdéseiben vitatkozásokat folytatnak a néppel s igy szövődik le valamely jól megvitatott elv, melyet aztán követ a falu.

A felvetett kérdések több oly dolgot tisztáznak, melyről eddig a népnek fogalma sem volt. Hogy mást ne is említsünk, az okszerű rendszeres trágya- gyűjtést sem ismerte a nép, ma már tudja, hogy a jól gondozott trágyagödör az ő kincses bányája. Vetőmagul is a kalászos termés legelejét, a kiváló magot használják fel ma már vetésre. Ott, ahol belátták, hogy nem egyedül a kalászos termésre fektették a fősulyt, hanem ahol váltógazdaságot folytatnak, ott kezd tolasodni, vagyonosodni a nép. Vasút, nagyvárosok mentén nagy széles táblák búzatermő földjén, ma már nagy mennyiségben terem a gyümölcs, a konyhakerti növények különböző faja, mert ezt jobban eltudják adni a piacon s ezért jobban is fizetnek. Emellett még mindig elegendő terem kenyérnek.

A földmivelés mellett az állattenyésztés is nagyobb lendületet vett, aminek következése, hogy a kettő fölkarolása segíti a gazdát. Mentői több jószágot tart a gazda, annál több a trágya, annál jobb, kiadósabb a föld termése is.

Ezt ma már a gazdák is tudják és nem idegenkednek semmi ujitástól. Az élelmesebb rész már kijárta, hogy az idén nálunk is legyen ilyen téli előadás. Ahol későre ébredtek föl: talán lekéstek az idei téli előadásról, de ez még nem olyan nagy baj, a gazdasági egyletek jövőre jegyzik elő a kérvényező községeket. Csak az volna a baj, hogy a sikerek láttán, a vajúdó községek örökös hallgatással rontanák el a maguk dolgát. Folyamodni kell a gazdasági egyletekhez, ahol a kérést számontart- ják s ha talán az idén már nem is, de jövőre megkapja a vándortanitóját, előadóját minden folyamodó község. Ott pedig ahol gazdasági tanításokat rendeznek, a község fiatalja, öregje ki ne maradjon az előadásokból, mert ki-ki kárát vallja.

A tél szünidejében ráér mindenki tanulni s amellett, hogy mindenki a zsebére keres a tanulással, ez a nemes szórakozás a lelket is fölfrissiti és csiszolja. Ahol ilyen gazdasági tanításokat rendeztek, ott rendszerint hiába kopogtatott a csalafinta vándorapostol, ott nem sikerült a lelkeket fölkorbácsolni elégedetlenségre, viszont a korcsmák is üresek macadtak: ami pedig azt bizonyítja, hogy a hajlékokban béke és megelégedés volt.

így fogta fel a józan magyar nép a gazdasági tanítások üdvös célját, mely egyre szélesebb körben gyűjt maga köré híveket. így is van ez jól. Mentői többet tanul a gazda, annál több garas kerül a ládafiába. Aki hozzáértéssel gazdálkodik több magot, gyümölcsöt termel, mint aki az öreg apja szokásával, tudásával miveli a földet. Ilyen helyeken bebizonyosodott, hogy a községek kimásztak az adós