Magyar Földmivelö, 1909 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1909-02-07 / 5. szám
38 magyar földmi velő legyen, mint a múlt télen történt. És az is népünk haladási vágyára mutat, hogy a múlt télen három- százkilencvenegy háziipari tanfolyam kereken tizen- egyezerötszáz gazda és gazdasági munkás képződött ki háziiparossá. Földmivelő nép eleven haladási vágyára mutat, hogy a téli gazdasági előadások és háziipari tanfolyamok intézménye egy évtized alatt mai imponáló nagyságára nőtt. A gazdasági előadások, amelynek a célja, hogy a már iskolás sorból kikerült földmivelőknek adjanak gyakorlati útmutatásokat, a gazdaság különböző ágainak művelése, a gazdaembert érdeklő törvények ismerete, a vasúti szállítási értékesítés, stb. terén, — 1906-ban kettővel indultak meg. Most már igen közel jár évenként a kétszázezerhez azoknak a száma, akik a téli gazdasági tanfolyamokat és gazdasági népies előadásokat látó gatják. A rendszeresebb háziipari oktartás 1899-ben indult meg, három tanfolyammal, most pedig már évenkint közel ötszáz tanfolyamnak vannak ügyes tanítómesterei és szorgalmas tanítványai, ügy a gazdasági előadások, a mint a háziipari tanfolyamok az egész országot behálózzák, és Darányinak sikerült az összes mezőgazdasági szaktestületeket, sok közművelődési és jótékonysági egyesület, sőt néhány kereskedelmi és iparkamarát is ez intézmény szolgálatába bevonni, úgy, hogy a nép ez utón való nevelésében az állam tevékenységét széles körű társadalmi mozgalom egészíti ki. A gazdasági előadásoknak minden esetre részük vau abban, hogy a gazdálkodásnak ágai, mint a baromfitenyésztés, tojástermelés, tejgazdaság olyan hamar elterjedlek az országban és kétségtelenül sokat köszön e tanfolyamoknak a gazdasági cikkek gyarapodott piacképessége is, ami főleg a gyümölcsnél és egyes élelmicikkek jobb minőségénél tapasztalható. Hiányzik azonban a részletes adatgyűjtés az előadások gyakorlati hatása tekintetében. A gazdasági háziipari tanfolyamok tekintetében kézzelfoghatóbb eredmények vannak. A kiképzett háziiparosokból eddig hetvenkét háziipari szövetkezet alakult, összesen mintegy kétezerötszáz taggal. E szövetkezetek mindenike képes nagy mennyiségű és jó minőségű háziipari cikkeket előállítani és pontosan szállítani. Tagjaik átlag közel kétszáz koronát keresnek egy-egy télen és a háziipar a téli munkáltán időben nemcsak a korcsmázástól és henye tes- pedéslől menti meg a népet, hanem tisztességes és jelentékeny keresetet is nyújt neki. Az értékesítés terén különösebb nehézségek eddig nem tapasztalhatók, mert mindenik nagyobb háziipari termelő helyünk cikkei elég jó árban és eléggé biztosan kelnek el. Értesülésünk szerint ezt a dolgot most az országos háziipari egyesület veszi a kezébe, s az értékesítés ilyen módon országos szervezetet nyer, ami a háziipari cikkek piacképességét és a házi iparosok termelési képességét föltétlenül gyarapítani fogja. ügy a gazdasági előadások, mint a gazdasági háziipari tanfolyamok száma folyton gyarapodik. E processzusnak nem lehet más eredménye, mint falvaink népének teljes szellemi átgyúrása és nem sok idő kell hozzá, hogy a haladás a falusi élet minden vonalán érezhető lesz úgy anyagi, mint erkölcsi tekintetben. ____-A- "bor. Nagyjelentőségű ülése volt a minap a francia akadémiának. Falley, a higiénia (egészségtan) egyik legtekintélyesebb tudósa tartott előadást a bor élvezetének kérdéséről. Az apsztinens (szesznemivó) mozgalmak indították arra, hogy vizsgálódás tárgyává tegye a bor hatását az emberi szervezetre. Évekig tartó kísérletezése eredményeiről számolt be. Tapasztalatai a következőkbe foglalhatók : A bor abszolúte nem káros szervezetünkre, inkább javára szolgál; foszfortartalmánál fogva az agyvelő táplálékának mondható. A testnek épen oly jó fűtőanyaga, mint a zsir. Gyarapítja az idegek villamosságát, a vért nem sűríti, pusztitólag hat a baktériumokra, ezért a borivók a betegségekkel szemben ellenállóbbak. Megvizsgált egy 65 éves szőlősgazdát, aki 9 év óta, amióta felesége meghalt, csak kenyeren és boron él. Jó húsban és teljes erőben van, munkáját köny- nyedén végzi. Megfigyelte az iszákosokat. Azok között, akik csak borral mértéktelenkednek, sok a hosszú életű, ellenben a pálinkaivók hamar pusztulnak el. Mig a pálinka a lelki életre rombolólag hat, a bor ellenben kedvezőleg. Élénkíti a szellemet, növeli az akaraterőt és a barátságot. Ezeknél fogva a bor mérsékelt élvezete nemcsak megengedhető, hanem ajánlatos is. A francia nép, mondotta a tudós borivó nép volt s jórészt ennek tulajdonítható in- tellektuállitásának (értelmiségének) kiválósága, nemesen hevülékeny természete, romantikus mesés vitézsége. Mióta hűtlen a borhoz, mi különösen a nagyvárosokban tapasztalható, a francia jellem szomorú dekadenciájával találkozunk. Ez a pálinka, a sör és a morfinizmus hatása. Oda kell hatnunk, intette a tudós az akadémiát, hogy a francia borivó nép maradjon. Valóságos apológiája ez a bornak, amely nálunk sem tévesztheti el hatását, annál kevésbé, mert mi borivó nép voltunk s mig kupánkban bor gyöngyözött, ékesek voltunk dicső virtusokkal s valóban lehetett bízni ősi erényeinkben de mivé tett bennünket a pálinka siralom! A vendég váró Iluska. A kis Iluska napról-napra zaklatja a nagyanyót. — Utbau vau e már a Jézuska. — Bizony útban. — De ugy-e sebesebben tud a kis Jézuska repülni, mint a Gyuszi biciklije. — Sebesebben bizony. — Akár az angyal ugy-e“? — Még annál is sebesebben. Karácsony előtti nap aztán újra elő áll a szokott kérdéssel. — Hát most már meddig haladt a Jézuska... — Most már a halárban van. — Édes jó Istenkém. Egyszer csak látja az apa, hogy Iluska seper, egy porló kendövei ugyancsak törli a bútorokat. — Mit csinálsz te Iluska “? — Hát takarítok apuka. — Vársz talán valakit. — Bizony várok! — Kit vársz “? — No hát még kérdezheted apukám. A kis Jézuskát. Hát mikor mamuska vendéget vár, ugy-e milyen nagy takarítást csapnak a háznál. Olyat, hogy még te is haragszol. De most ugy-e apukám nem haragszol. Mert nagy vendéget várunk. A kis Jézuskát. Apuka ösze-vissza csókolta a kis Iluskát.
