Magyar Földmivelö, 1909 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1909-02-07 / 5. szám
MAGYAR FÖLDMIVELÓ 39 HÁZI-A SSZONT. GAZBA. A zsír olvasztásáról és eltartásásról. Ha zamatos, szép szinü és sokáig eltartható zsirt akarunk, a sértés zsírosát kétfelé kell osztani, mert kifogástalan zsir csak a szalonnából és a hájból van; a többi kövérségből kiolvasztott zsir, hoszabb ideig való eltartása nem alkalmatos, hamar megavasodik. A legalávalóbb zsirt adja a belekről leszedett kövér, azt egészen külön szükséges tdolvasztani. A szalonna és a háj vagdalásakor arra is ügyeljüuk, hogy bőr vagy husdarabok ne vegyüljenek abba, mert akkor a zsir már hibás lesz. A zsirt olvasszuk ki vasedényben; azt mondják, hogy a rézüstben kiolvasztott zsir megavasodik. Csendes tüzelés és folytonos keverés mellett, amint a tepertő pirosodni kezd, kiszedjük, zsírjából kinyomkodjuk és a zsirt kitöltjük, de nem azonnal abba az edénybe, amelyben állni fog, hanem csak azután mikor már leülepedett, megtisztult. Ha a kásásra fagyott zsirt a szabad levegőn lapáttal jól megverjük, hófehérszinü lesz. Hogy a gondosan kiolvasztott zsir sokáig jó minőségben maradjon, szükséges, hogy alkalmas edénybe és helyre tegyük el. Igen sok zsírra faedényeket, hordókat használnak, kisebb mennyiségre cserép- vagy bádogedények és ezek jobban is őrzik meg a zsir tartósságát, mint a faedények. A zsírral telt edényeket olyan szorosan le kell födni hogy a zsírhoz a levegő ne férhessen. Ennek okából a házi szükségletre több kisebb edénybe rakjuk el a zsirt, olyanokba, melyek két-három hónap alatt kiürülnekA zsir eltartására sokat határoz a helyis, mert rossz helyen jó edényben is megavasodik. A hely, ahol a zsirt tartjuk, legyen hűvös, szellős és száraz. Lehet az nemcsak kamra, hanem pince is, sőt télen a padlás is. A cserepes padlások a zsir eltartására nem épen jók, mert télen nedvesek, nyáron pedig forrók. Mit mikor ültessünk. Némely kertimag rászorul arra, hogy nagyon korán ültessük. Ilyen a petrezselyemgyökér, sárgarépa, feketegyökér, hagyma borsó és zöldnek való bab. Mindezek alacsony hőmérsékletnél is kikelnek, mert kevés meleget, de sok nedvességet kívánnak. Minél korrábban ültetünk annál sűrűbb legyen az ültetés, nehogy a ritkán álló palántákat a tavaszi fagy kitépje, midőn a földet felcserepesiti. A gyümölcs téli szállítása. A gyümölcsöt télen is szállíthatjuk, anélkül, hogy a fagy kárt tehetne benne, ha a ládák vagy hordók oldalait két- három centiméter vastagon fagyapottal kibéleljük és azután papirossal bevonjuk. Az igy csomagolt gyümölcsöt bármily hidegben és bármily messzire szállíthatni s ha megérkezése után néhány napig hűvös helyiségben, fütetlen szobában vagy pincében tartják, a fagynak legkisebb nyomát sem fogják mutatni. Ártalmas az ilyen csomagolás csak akkor lesz, ha hosszabb ideig hagyjuk a gyümölcsöt a fagyapot közt, mert közönséges helyiségekben nemsokára izzadni, majd ennek következtében penészedni kezd s aztán elrohad. Kérjétek a Gazdakörökben, Olvasó-egyletekben a „Magyar Földmivelő“-t! Uj törvények. Az uj bortörvény január 1-én lépett életbe. E törvény értelmében a bor szesze- zése, cukrozása, mazsolával való javítása tilos. Az a bor azonban, amely ily módon a törvény életbeléptetése előtt készült, egy évig még forgalomba hozható. Az uj törvény elrendeli, hogy azokat a cukor, vagy mazsola fölhasználásával készített édes borokat, melyek az uj törvény életbeléptetése előtt állíttattak elő, egy hónap alatt, tehát legkésőbb január 31-éig be kell jelenteni a főszolgabírónál, vagy a polgármesternél. A törkölybor forgalomba hozatala január 1-től kezdve föltétlenül tilos és törkölybort a jövőre csak 2 holdas szőlősgazdáknak és csak saját házi szükségletükre lesz szabad készíteni. Fehér bor vörösboros hordóba. Ha fehér bort huzunk le olyan hordóba, a melyben azelőtt vörös bor állott, előbb szinteleniteni kell a hordó fáját, mert hát a vörösbor festanyagának egy része be- szivódott a dongákba, illetőleg lerakodott azokra, minek következtében az ilyen hordóba lehúzott fehér bor színe természetesen megromlanék. Hogy tehát a hordót az említett festanyagtól megszabadítsuk, a következő egyszerű, de sikeres módon járjunk el: Készítsünk szódából telitett oldaltot, vagyis addig tegyünk vízbe szódát, mig csak az felbirja oldani. Ha már több szóda nem oldódik fel a vízben, akkor kész a telitett oldat. Ezt az oldatot aztán ugyanannyi vízzel keverjük, mint az oldat s ebből a kellő mennyiséget, 6 litert számítva a hordónak minden hektoliter ürtartamára, a hordóba öntjük. Vagyis például egy 5 hektoliteres hordóba 30 liter ilyen vízzel hígított oldatot töltünk. A hordót aztán 24 órára az egyik fenekére, másik 24 órára pedig a másik fenekére állítjuk. Ezen idő elmúltával oldalt fektetjük a hordót s ide-oda görgetjük, hogy a szóda a belső részeket mindenütt jól megöblegesse, megáztassa. S ezt a hengerelést naponta 7—8-szor gyakoroljuk. így teszünk pedig 5—6 nap egymásután a hordóval, midőn kieresztjük belőle a folyadékot, a hordót pedig tiszta vízzel kiöblintjük. Ezen tiszta vízzel való öblögetést aztán annyiszor ismételjük, mig csak a víznek a legcsekélyebb lugize is el nem tűnik. Ekkor már egészen tiszta lesz a hordó s mindjárt le lehet bele fejteni a fehér bort. Betürejtvény. S ni a I wo»»éT. A helyes megfejtést 1909 február 14-ig kell a »Magyar Főldmivelő« szerkesztőségébe (Szatmár, Arany János-utca 17 sz.) alá beküldeni. A beküldésre legalkalmasabb egy 5 filléres levelező-lap, melyre több megfejtő ráírhatja nevét. A megfejtők között egy hasznos olvasmányu könyvel sorsolunk ki jutalmul. Lapunk ez évi 3-ik számában megjelent »Betürejtvény« helyes megfejtése ez: »Csak párosán szép az élet.« A jutalomkönyvet Havas Dániel nyerte el.
