Magyar Földmivelö, 1909 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1909-02-07 / 5. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 37 MI ÚJSÁG? Csak az Isten egészséget adjon! Bizonyos öreg ur. akinek a háta megett nagy idő múlt el, akár kivel találkozott, mindig igy köszönt és a köszönésre is így válaszolt: — Csak az Isten egészséget adjon! Persze, a kik megszokták az öreg urnák ilyenféle köszöntését, azok fel se vették, nem is gondolkoztak annak jelentőségéről és tartalmáról. Akik pedig először hallották, mosolyogtak. És különcnek tartották a jó öreg urat. Pedig, pedig! Gondolkodni lehet bizony e köszöntés tartalmáról. És nem is nevetni való. Mikor az öreg ur vette észre, hogy nevetnek, maga is megmondotta: — Megállj fiam, majd megtudod te még, mit jelent ez a köszöntés. És bizony sokan meg is tudták. Meg is értették. Mikor a betegség rájuk borult. Mikor a nyavalya levette őket lábukról. Akkor, akkor értették meg ők igazán, hogy miért mondja minduntalan az öreg ur. — Csak az Isten egészséget adjon! Bizony, adjon is a jó Isten. Nemzeteknek, népeknek, családoknak és egyeseknek egyaránt. Régi-régi közmondások: Az egészség drága kincs, annál nagyobb gazdagság nincs. Az egészség csak — az élet. — Van egészséged? Mindened van. — Nincs? Semmid sincs. — Boldogabb az egészséges koldus, mint a koronás király. — Egészséges, ép testben lakhatik csak ép lélek. És mégis, mégis! Nemzetek, családok, egyesek nem becsülik úgy az egészséget, mint kellene! Úgyszólván elhajigálják maguktól. Feláldozzák vagyonért, szűnő gyönyörökért, sokszor virtuskodásból is. Magyarországot jó levegővel, jó vízzel, egészséges néppel ajándékozta meg az Isten. A magyar faj egészséges faj volt mindenha. Magyarország ma már nem egészséges ország. Megdöbbentő adatok, jelenségek igazolják. Pusztítanak a járványos betegségek, mint a múltkor, itt e helyen jeleztük. De megdöbbentő, hogy az Alföld szabad levegőjében. a mezei munkában élő magyar faj közt is rombol: a tüdővész. És pusztít öldököl, sorvaszt, fogyaszt, ritkít az ország minden részében. Tudja ezt jól a földmivelési miniszter ur is. És aggódva gondolkozik, mit lehetne tenni a nép érdekében különösen. Az iskolákban már tanulják az egészségtant. Csak okosan gyakorlatosan tanulják. Most Darányi miniszter ur könyvet adott ki. Egy «Egészségi Tanácsadóű-t, melyet bátran elnevezhettek volna e címen is: — Csak az Isten egészséget adjon. Mert e könyvben arról van szó, hogy mi a titka az egészségnek, fentartásának. Hogy kell elbánni, ha betegek vagyunk. Olvashatja minden ember akinek kezébe jut. Mert abban a könyvben van az egészség kincses bizonysága. Mi mutatóul gyakran fogunk közölni egyes részeket, hogy az Isten egészséget adjon a nemzeteknek, családoknak és — egyeseknek. Dikszi. — Az aradi vesztőhely megváltása. Az aradi vesztőhely megváltására indított akciót egy tizenhárma* bizottság szervezi, amely Aradon működik. A bizottság elnöke, dr. Barabás Béla országgyűlési képviselő most adakozásra szólítja fel az egész ország közönségét a nemes cél érdekében. — Báróból iparos. Hogy a tisztességes ipar nem megvetendő foglalkozás, tanúsága ennek báró Győrffy Miklós a debreceni Nap u. 4. szám alatti kádármester, aki mél- tóságos ur létére sem szégyelte magát a tisztességes iparos nevet felvenni. Az iparos osztály tagjai pedig büszkék lehetnek uj társukra, ki boldog családi körében egyáltalán nem gondol arra, hogy ősei valaha megvetendő foglalkozásnak tartották a mesterséget. — Lovak hadicélokra. A török kormány két hónap óta lovakat vásároltat a Bácskában s ma újabb megbízottak is érkeztek Törökország részére való lóvásárlás céljából. A vásárlók összesen 11.000 darab lovat exportálnak Bácskából. — Baromfiak kártétele. A belügyminiszter előfordult tyukper alkalmából határozott döntvényileg kimondotta, hogy aki ültetvényes kertjében szomszédjának kárt- tevó csirkéjét flóbertpuskával lelőtte, az 1870. évi törvénycikk 115 szakaszában ütköző kihágás miatt nem büntethető. — Az uj ezüstpénz. Egy bécsi lap újságolja, hogy az osztrák-magyar kormány legközelebb bevonja teljesen az ezüst forintosokat s helyükbe ezüst kétkoronásokai bocsátanak ki. Most egyelőre ötven millió értékben vernek kétkoronásokat. Az uj pénz kibocsátásával fokozatosan történik a még forgalomban levő forintosok bevonása. Uj bankó is kerül forgalomba, tizkoronás banjegy a némiképp kényelmetlenebb aranypénz helyett. — Magyar fürdőkalauz. Ezzel a címmel most jelent meg egy vaskos kötet, a mely magyar és német nyelven ismerteti a magyar fürdőket, gyógyitóhelyeket, nyaralótelepeket, szanatóriumokat, viz-és magángyógyintézeteket, továbbá a hazai gyógyító erejű és ásványvizeket. A könyvhöz, a melynek szerkesztője Erdős József, Ilankó Vilmos irt előszót. A munkát minden érdeklődőnek ingyen küldi meg a Magyar fürdőkalauz kiadóhivatala (B.-Pest Eötvös-u. 36.) — Az Aetna működésben. Cataniából jelentik, hogy az Aetna működésben van. A kráterből mintegy ezer méter magas füstoszlop emelkedik az ég felé, a hegy oldalán pedig lávapatakok hömpölyögnek lefelé, amelyek pusztulással, fenyegetik a vidék kis falvaít. A lakosok otthagyták házaikat falvaikat és a városba menekültek. A déli lejtő fenyőfaerdói lángban állanak. A kitörés különösen éjjel, borzalmasan szép látványt nyújt. Cataniából segítő expedíció indult a veszélyeztetett helységekbe. A falu haladása. A magyar falusi földmivelő népről általában azt tartjuk, hogy maradi természetű, és sokkal kevesebb érzéke van a haladás iránt, mint a városok gyengébb idegü, de mozgékony népének. Az a vaskos füzet, amelyet a földmivelésügyi miniszter most adott ki, s amely a múlt és e téli gazdasági téli népies előadások és gazdasági háziipari tanfolyamok jegyzékét tartalmazza, arra figyelmeztet bennünket, hogy az általános felfogás nem igaz. Máskülönben lehetetlen volna, hogy összesen háromszázhuszonhat gazdasági előadásnak közel hétszázezer hallgatója
