Magyar Földmivelö, 1909 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1909-02-07 / 5. szám
36 MAGYAR FÖLDMIVELÓ ISMERETEK TARA. Mi okozza a földrengést ? 5. Egyéb tudnivalók a földrengésről. A tudósok megfigyelték a földrengés irányát is. Itt a lökéseket veszik tekintetbe. Úgy találják, hogy a földrengés vagy alulról fölfelé, tehát függőleges irányban működő lökésekből áll, vagy eredeti központból hullámosán terjed. Ez utóbbi hullámosán felemeli vagy lesülyeszti az érintett földterületet. Mikor a földrengés függőleges : a következő jelenségek vehetők észre r — A föld színén levő tárgyakat a magasba löki fel. 1797-ben például Csimborasszó alatt fekvő Riobamba városában volt egy irtózatos földrengés, mely a várost teljesen elpusztította. Itt sajátságos jelenségeket tapasztaltak. A szerencsétlen lakosoknak holttestét az alulról jövő lökés egy több láb magas dombra vetette fel, hordta össze. Máskor az történt (1783. évi kalábriai földrengéskor,) hogy a lökés az utca kövezetét és azokon járó embereket fel a magasba lökte, hajította. A hullámzó földrengésnek is meg vannak a maga sajátságai. E rengést nem csak érezni, de látni is lehet. A szó teljes értelmében szabad szemmel látni lehet. Mikor a hullámzatos földrengés megérkezik, minden tárgy hajlik, himbálózik. Követik a föld hullámának irányát. A fák koronái hajlongnak. És egymásba akadnak. A falak repedeznek. Sőt a földnek felületén is tátongó hasadékok keletkeznek. Másszor változik a jelenség. Úgy tetszik, mintha forgószél módjára táncolna a földrengés hulláma. Mintha megfordítaná az érintett tárgyakat. Csavarná, mint a mosónék — a ruhát. Szobrok fordultak meg, több háznak homlokzata más irányba került. A pálmák úgy összefonódtak, mintha fűzfa- fesszők lettek volna. A földrengések okozta pusztulás nagysága attól függ, milyen a föld szerkezeti mélysége. Úgy kell ezt érteni, hogy szilárd, tömött, nem réteges és nagy mélységekre lenyúló kőzettömegek, például nagy gránit hegyláncok felületén a földrengések hatásai nem mutatkoznak nagy erővel. Ám, ha laza kőzeteken (anyag, márgás lősz) a rengés pusztító ereje rettenetes. Ezt a különbséget tapasztalták p.-u. a lissaboni földrengés alkalmával. E város nyugati része szilárd, mészkő sziklán épült. Ez a nép az 1755. évi rengés alkalmával mit sem szenvedett. De nem úgy a város többi részeiben. Ahol a talaj anyagos (kék márgás). Ott ugyan a házak egy- től-egyik romokban hevertek. A földrengés hullámainak idő szerint való terjedése is rendkívüli gyors. A hullámok eszeveszetten futnak. A mostani, délolaszországi földrengés alkalmából megfigyelték például, hogy a hullámok eljutottak Kecskemétre december 25, 26, 28, 29-én, Cettinyébe december 30, Szatmárvármeggébe 1909. január 2. E napokon a rengés hullámai nevezett helyeken határozottan érezhetők voltak. Meddig tart a rengés ? A földrengés idejének tartalma nem hosszú. Rendszerint mondjuk. A rettenetes pusztítást úgyszólván néhány lökés okozza. Vannak esetek azonban, mikor bizony a földrengés hosszú, sőt igen hosszú ideig tart. Volt földrengés, mely egy egész esztendeig tartott. (1356. Bázel pusztulása.) Az is jelensége a földrengésnek, hogy néha a föld felületén mély repedések keletkeznek. De csak egy ideig. Aztán újra bezárulnak ezek a repedések. Az ilyen földrengés házakat és embereket nyel el A földrengések régi hagyomány szerint különösen télen fordulnak elő. A jelenkori esetek megerősítik ezt. És rendszerint éjjel lepi meg az emberiséget. Az éjjeli rengés sokkal gyakoribb, mint a nappali. Hogy a hold sem közömbös a földrengésekhez, mutatja a tapasztalás. Legtöbb földrengés ujholdra és holdtöltére esik. A paraszt. Az országgyűlés egyik ülésén valamelyik honatyának — az adótárgyalás folyamán — az volt legnagyobb sérelme, hogy a magyar földmives embert a XX. században még mindig »paraszt«-nak hívják, titulálják. No hát ha csak ennyi baja lenne az országnak és az országban a földmives népnek. Bizony, hogy semmi baja se volna! Nagyságos honatya, ismerünk mi száz és száz magyar földmivest, aki büszkén vallja be, hogy ö paraszt. Tekintélyes holdakkal rendelkező gazdaembert, aki büszkén hivatkozik arra, hogy paraszti eszével, meg paraszti takarékosságával szerezte vagyonát. Levelek jönnek gyakran hozzánk, melyek alá írva vagyon: magyar paraszt. És halljuk nem egyszer, sem kétszer — Azért, hogy én parasztnak születtem, van nekem akkora eszem, mint sok száz urnák. Úgy is van. Sokszor egy marok paraszti ész többet ér, mint egy zsák tudomány. A magyar paraszt legalább eddig la büszke is volt az ő nevére. De a külföldön sincs különbül. Ott is e néven társulnak, szövetkeznek — sok helyen — a parasztok. A parasztosztály. Azért, hogy az urak sértődve érzik magukat, ha neki legyen mondva parasztnak titulálják: abból még semmi sem következik. Ma már a parasztnak is meg vau a maga általános műveltsége, mellyel polgára e hazának, részese a nemzeti társadalomnak, sőt talán gyökere is volna, vagy valami. A parasztosztály e nevén is polgári osztályt képvisel ma. Ő nem jobbágy többé, szabad polgára a hazának akár — a miniszter. A parasztnév nálánk már tisztes polgárságot nyerf.Azt sérelmesnek, lealázónak senki sem tekinti. Vagy ha annak tekinti, akkor éppen azt bizonyítja, hogy a polgár szóval nincs tisztában. A polgár szó ma általános. Minden tagja a nemzet testének, mely jogot szerzett e névre — részese a jogoknak és kötelességeknek. Bizony hát inkább más dolgokról, okosabb, sürgetőbb és praktikusabb dolgokról kellene gondolkozni annak, aki honvatya. §§»)►-
