Magyar Földmivelö, 1909 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1909-10-17 / 41. szám

320 MAGYAR FÖLDMIVELŐ hat perctől hét óra hat percig tartott. — Csáktornyán délnyugatról négy másodpercig tai tó gyönge hullámos föld­rengést éreztek. A lakásokban a bútorok meginogtak s a képek leestek a falról. — Letenyén két másodpercig tartó földrengés volt. — Barcson éreztek két földrengést. Az első földlökés hat óra negyven perckor volt, a második hét órakor, az első lökés gyenge volt, raig a másik erősen hullámzott. Az irány mind a két esetben észak felé húzó­dott. — Zágrábból is jelentettek földrengést. Reggel hat óra harminchét perckor tiz másodpercig tartó hullámszerű föld­rengést éreztek, amely hat óra ötvenöt perckor megismét­lődött — Belovárról, Sziszekről és Horvátország több részé­ről szintén érkezett távirati jelentés kisebb földrengésről. — A kis gróf balesete. Végzetes szerencsétlenség érte Károlyi Imre gróf hat éves kis fiát. Györgyöt, a család mágócsi birtokán A kis gróf egy lovász kíséretében kilo­vagol l és eközben lova megbotlott, a kis gróf leesett a ló­ról, lába azonban fennakadt a kengyelben s a ló árkon- bokron vonszolta maga után a fiúcskát. Eszméletlen állapot­ban szállították be a kastélyba, ahol az előhívott orvos megállapította, hogy György gróf agyrázkódást szenvedett. Érdekes, hogy mikor a kis gróf megtudta, hogy apját haza akarják sürgönyözni, bátyját ágyához hívta és azt mon­dotta neki: — Ne sürgönyözzetek, egy Károlyi gróf sem halt még meg abban, hogy a lóról leesett. — Bucsusok vagy kivándorlók ? Mezőlaborcra a napokban szent zsolozsmákat énekelve egy kilenc tagú tár­saság érkezett meg egyik vonaton Ujszomotorról. A szent zsolozsmát énekelő zarándok csapat, melynek hét férfi s két női tagja volt, a kérdezősködésre azt felelte, hogy Galí­ciába mennek búcsúra. A pályaudvarra kirendelt határren­dőrnek azonban feltűnt a gyanús zarándok-csapat s előállí­totta őket. Vallatásnál aztán kiderült hogy a társaság mely nek minden tagja ujszomotori lakos, nem búcsúra akart menni, de célja volt a bucsujárók maszkjában elérni a galí­ciai határszélt hogy útlevél nélkül vándorolhassanak ki Amerikába. — A mezltlKbos honatya. Pélervárról Írják: A duma megnyitásakor, amint ismeretes —a képviselők min­den ünnepélyeskedós nélkül utcai ruháikban jelenlek meg. Köztük aztán jókora feltűnésre adott alkalmat egy finn honatya. Pikkole, aki különben egyszerű földműves. Egy­szerűen mezítláb jelent meg az ülésen. — Pikkole, ön bizonyára elvesztette a csizmáját, — tréfálództak vele a képviselőtársai, mikor az ülésre indult. — A csizmám ! Hát csak nyáron nem járok csizmába — felelt Pikkole nagy komolyan. — De mégis . . . országgyűlésen — mezitláb 1! — Na én csak azt gondoltam már, hogy a gyűlés nem a jég hátán lesz, hanem valami házban: ott pedig nem kdl csizma — intézte el végképp a kérdést a mezít­lábas honyatya. Egész Finnország tudta másnap, hogy Pikkolé csiz- mátlanul jelent meg az ülésen, főképp azért, mert nincs csizmája. Erre mozgalom indult meg s rengeteg pár csiz­mát és harisnyát küldöttek a mezítlábas képviselőnek. — Az uj bor áldozatai. Alcsuthon Bárányos János jómódú gazda lement a pincébe, amely az erjedő musttól tele volt mérges gázokkal. Baranyós elszédült és mire hosszú távolmaradását észrevették, már csak holtan találták meg. — Hasonlókép lelte halálát Szabó József hatvankét éves nyug. székesfehérvári rendőr is. Velence községben Ujszászi István hetvenhárom éves feleségével együtt ment le a pincébe, a forrásban levő ujbort megtekinteni. A pin­cében mindkettő rosszul lett. Mire segítségükre siettek, Ujszászit csak holtan hozhatták fel a pincéből, míg felesé­gét hosszas élesztgetés után tudták életre kelteni — Egy hires betyár halála. Egy ősz szakállu resz­ketős karú aggastyán halt meg hetvenhat éves korában Hosszupályiban. Néhány évtizeddel ezelőtt rettegve emle­gették a nevét Debrecenben, mint a hires Katona Gábort, Dobos Gábor rablóbandájának egyik legrettegettebb alakját. A múlt század hetvenes éveiben Debrecent és kör­nyékét állandóan rettegésben tartolla egy betyárbanda. Napirenden voltak a rablások, gyilkosságok, gyújtogatások. A debreceni nagyvásárra érkező alkuszoknak valóságos rémei voltak a zsiványok, akik megtámadták őket s aki pénzét vonakodott odaadni nekik: az a halál fia volt. Ké­sőbb nagynehezen csendőrkézre jutottak, mint a Bogárfiuk. Dobos Gábort és Katona Gábort 35—35 évi fegyházra Ítélte a törvényszék, amit ki is töltöltek. Mikor a börtönből kiszabadultak, tisztes polgári fog­lalkozásra adták mindketten magukat. Dobos Gábor sertés­kereskedő lett Nagyváradon. Hogy él-e még, azt nem tud­ják. Katona Gábor pedig Hosszupályiban gazdálkodott. — A hidnagy ur szivarja. Egy katona, aki őrségen állott, azt a parancsot kapta, hogy az őrhely közelében sen­kinek se engedje meg a dohányzást. Egy tiszt égő szivarral közeledett feléje, mire bátran eléje lépett és felszóllitotta, hogy a szivart oltsa el. A tiszt kelletlenül eldobta a szivart, de alig hogy hátat forditot a katonának, ez felvette a szi­vart és bement a faköpönyegbe. A tiszt véletlenül hátrate­kintett és meglátta, hogy az őrházikó ablakán lüstfelhő go­molyog kifelé. Visszament tehát és kérdőre vonta a kato­nát, hogyan mer szolgálat iedeje alatt dohányozni. — Dohányozni, hadnagy ur"? Én nem dohányzom, csak vigyázok, hogy a szivar tüze ki ne aludjék ; mert mind­járt jön az altiszt ur, bizonyítanom kell, hogy ön dohány­zott s fel kell mutatnom az égő szivart. — Viperapusztitás a Szepességen. Szepes várme­gye évről-évre dijakat tűz ki az elpusztított viperafejekre. Ennek az intézkedésnek ez idei eredményeképpen április 28-tól október 1-ig nyolcszázhetvenkét viperafejet szolgál­tattak be a hatósághoz. KÖZEGESZS&G Hogyan aludjunk? Az ember életének körülbelül egyharmad ré­szét álomban tölti el; egy hatvan esztendős ember, naponta hét órai alvas mellett elmondhatja, hogy életéből több mint 153.000 órát, azaz : tizenhét évet és 182 napot töltött Morpheus karjai között. Az álom tehát fontos szerepet játszik életünkben, de azért kevesen törődnek azzal, hogyan és mely oldalunkra fordulva egészségesebb az álom? Némelyek jobb oldalukon, mások bal oldalukon fekve alusznak; is­mét mások a magasra vetett párnákra fektetik fejü­ket, mig vannak, akik vízszintes helyzetben hason fekve fűtött vagy fütetlen szobában alusszák álmu­kat. Újabban pedig még az a theória is kisért, hogy álom közben fontos azégitájak szerint való igazodás; így állítólag legegészségesebb az álom akkor, ha a test észak-déli irányban fekszik, mig a nyugot-keleti irány határozottan káros volna. A párizsi Matin a mi­nap a leghíresebb orvostanárok tanácsát kérte ki arra nézve : vajon mily helyzetben legüditőbb és leg­egészségesebb az alvás? Delorme szerint fő az, hogy aludjunk; már azután, hogy a jobb avagy bal oldalunkon fekszünk-e, nem annyira lényeges. Legtermészetesebb szerinte a háton való fekvés; ajánlja a nyitott ablak mellett való alvást, amely átlag 7 óra hosszat tartson. Landouzy, a párizsi orvos szintén azt mondja, hogy nem nagyon fontos az, vajon jobb, avagy bal oldalunkon fekszünk-e; mindenki olyan heRzetben aludjék, ahogy neki jól esik, csak az a fő, hogy ne gyakran térjünk el, a megszokott helyzettől. Azt azon­ban ő is elismeri, hogy inkább a jobb oldalon való fekvés a megfelelőbb. Letulle, az orvosi akadémia professzora már határozottan a jobb oldalon való fekvés mellett foglal

Next

/
Thumbnails
Contents