Magyar Földmivelö, 1909 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1909-10-17 / 41. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ 327 állást. Szerinta a vacsora után beálló emésztési folya­mot még a teljesen egészséges embernél is több­kevesebb kellemetlen érzést vált ki. Ha tehát ilyen­kor a bal oldalunkra fekszünk, akkor a máj, mely a jobb oldalon van, természetesen a gyomorra ne­hezedik, viszont ez a szivet szorítja fölfelé. Innen van aztán a nyugtalan álom, sőt néha a lidércnyo­más érzete, amely legott megszűnik, mihelyt az alvó ember a jobb oldalára fordul. Lelulle szerint nem lényeges, vajon az ablak nyitva avagy zárva van; hogy ha a hálószoba elég tágas, a zárt ablak mellett való álom azért üdítő lehet. Debove professzor már határozott választ ad a föltett kérdésre és azt feleli, hogy vagy a hátun­kon, vagy a jobb oldalunkon feküdjünk; szerinte az ablakot nyitva kell tartani, de úgy, hogy azért lég- huzam ne támadjon. Fontos azonban, hogy hűvös időjárás esetén meleg takaró védje a testet. Hiszen a tüdővészes emberek is nyitott ablak mellett fe- küsznek a szanatóriumokban ; nem lehet tehát káros ugyanaz az egészséges emberre nézve. Az égitájak szerint való igazodás theoriájában azonban nem hisz Debove. Huchard, aki a szívbetegségek speciálistája, a következőket mondotta : „Alvás közben én a bal ol­datomon fekszem. Szerintem teljesen közömbös az, vajon melyik oldalunkra fordulunk. Az a hiedelem pedig, mintha az olyan embernek, aki a bal oldalán nem tud aludni, szívbaja volna, minden alap nélkül való.« Davaniére, a grignoni egészségügyi iskola pro­fesszora ellenben azt ajánlja, háton feküdjünk, hogy a tüdő és a szív szabadon működhesssék. Ily hely­zetben elkerülhető az a kellemetlen, sőt káros ha­tás, amelyet a testen pihenő kar nyomása okozhat, ami nem ritkán komoly veszedelmet rejthet. Kis gyermeket azonban sohase fektessük hanyatt; fek- tektessük inkább fölváltva majd a jobb, majd a bal oldalára, mert ezáltal elejét vesszük annak, hogy esetleg hányás közben folyadék kerüljön a légző­szervekbe. Az idősebb emberek, vagy akik érelme­szesedésben, asztmában szenvednek, szintén jobb, ha hanyatt fekszenek, de felső testük minél maga­sabb helyzetben legyen, de nem puha, pehely-pár- nákon feküdjenek, mert a puha fejealj kongesztiót okoz. Akiknek valami tüdőbajuk van jól teszik, ha az egészséges tüdőszárny oldalára feküsznek, hogy a levegő, illetőleg ennek oxigénja, minél teljesebben és zavartalanabbá átjárhassa a beteg tüdőszárnyat. Íme, hires professzorok nyilatkozatai a szóban forgó kérdésről; kinek-kinek tetszésében áll ahoz a véleményhez csatlakozni, amelyik épen legjobban megfelel bevett szokásának. * A húsételek s a tüdővész. Turner tanár, angol orvos, aki sok ideje tanulmányozza a tüdő­veszt, a minap előadást tartott Londonban. Előadása során kifejtette, hogy a tüdővészt leginkább a hús­ételek terjesztik. A marha — úgymond — megeszi a fertőzött füvet s megtelepiti vele szervezetében a tüdővész bacillusait; az ember azután közvetlenül kapja meg a pusztító betegséget. Turner doktor meggyőződése szerint azért hadat kellene üzenni az olyan húsnak, amelynek származása ismeretlen ; első sorban tehát az ausztráliai húsnak. Turner tanár a zsidóhilü angolok halálozási statisztikáját tanulmá­nyozva jutott erre a meggyőződésre. A statisztikából ugyanis az derül ki, hogy inig az angolok halálozási aránya tizenkét százalék, a zsidóké csak négy szá­zalék. Ennek oka pedig abban van, hogy a zsidó rí­tus rendkívül szigorú szabályokat állapit meg a marhák levágására s húsúk kezelésére nézve. A zsidó rítus szerint a marhát úgy ölik, hogy elvágják nyakát s vérét elcsorgatják. A betegség csirái épen a vérben tanyáznak. Turner tanár azért ugyanezt a kivégzési rendszert ajánlja a nyilvános vágóhidak számára is. Nagy hordók. A bortermő Magyarországnak hires nagy hordói valának. Az igazi nagy hordó a tatai, bár ennél is nagyobb volt a nagyszombati. Azt mond­ják, hogy 2110 akó bor ment bele és 364 ember férhetett el benne egymás mellett. De az a világ­hírű hordó már rég nincs meg. A tatai hires hordó­ról ezt írják : A tatai uradalomban, nem messze Tata városától, Baja nevezetű szőlőhegyben a méltóságos Eszterházi Ferenc gróf uraság pincéjében vagyon elhelyezve ezen öreg hordó. A hosszúsága teszen 12 lábra, 10 hüvelket. A legnagyobb általiója (kerü­lete) a közepén, a szájnál 15 lábnvi, a legkisebb a fenekeinél 13 lábnyi. Dongái 83 vagvnak, a feneke egyik 15, a másik 14 drbból áll. A dongák 18 ab­roncscsal kerittetnek. A fája nyom 148 mázsát, a rajta levő vas 43 mázsát 54 1/3 és fontot, mindössze tehát 191 mázsát 54 és fél fontot. Beléfér 1412 akó (71.729 liter), készítette a pápai uraság kádárja: Tóth György, ki soha Magyarországon kívül nem volt. NEVESSÜNK !!! A vérengző kántor. Hogy hol történt, az nem lé­nyeges. De bizonyos, hogy megtörtént. A jó szimaíu finánc rajtacsipett egy atyafit, hogy sok volt a vágatlan do­hánya, amely azonban nem trafikban termett. Persze csen­dőrt hívtak, elvitték a finánc laktan3'ára és 12 korona erós bírságot szabtak rá a mellett, hogy a dohányt is elvették tőle. Az atyafi dühös lett és, amikor lefizette a bírságot, keményen odaszólt: — No, ezért három embernek kell meghalnia! E vérengző fenyegetésért aztán a csendőr ismét nyakoncsipte az ipsét és vitte a rendőrkapitány elé, ahol le akar­ták csukni. — Na, már azt szeretném látni — szólt az atyafi, — hogy ezért engem lecsukjanak! — Hát hogy merte maga azt mondani, hogy ezért három embernek kell meghalni? — Azért kérem, mert 12 koronára büntettek; már pedig én vagyok a burányi kántor és három embernek kell meghalni, hogy 12 koronát keressek a temetésükkel. * Kegyetlenül szigyeli..... Debrecen város törzs­ménesének, mint az egyik debreceni lapban olvassuk, Tóth Sándor csikósgazda a számadója. Éhez a törzsméneshez tartozik a »Náci« nevezetű városi szamár is. — Nevezetes és közismert szamár a Hortobágyon Náci, a számadó fia, ifjabb Tóth Sándor ezen szokott — szamaragolni. Az elmúlt héten a »Náci« szamár valamiféle nézeteltérés következtében bekapta az öregebb Sándor gazdának a »balkéz« mutatóujját, sőt le is nyelte a beharapott darapot. Tóth Sándor számadó sérült kezével kénytelen volt orvoshoz, menni mivel pedig nem volt más kéznél hát az állatorvoz, Cseh Jánoshoz menni. Cseh János annak rendje-módja szerint megoperálta, bekö-

Next

/
Thumbnails
Contents