Magyar Földmivelö, 1909 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1909-10-17 / 41. szám
324 MAGYAR FÖLDMIVELŐ GAZBA Milyen a jó pince Valamint az ember természete megkívánja a jó és egészséges lakást, úgy a bor is, finnyás természeténél fogva, igényt tart egy jó s minden tekintetben kielégítő nevelő intézetre vagyis egy jó pincére. Hogy pedig egy jó pince minden jó tulajdonságai meglegyenek, nagyon óvatosnak kell lennünk a leendő pince készítésénél. Legelőször tehát az alkalmas helyiségeket kell megválasztanunk, mert jó pincét csakis hegyoldalba vagy sziklába áshatunk de ennek is a mikénti fekvését kell figyelembe vennünk. Rendesen a pince homlokzata mindig északra, vagy legalább északnyugatra nézzen, de semmiesetre sem délnek, miután az ily fekvésnél az ablakon és az ajtón behatolnak a napsugarak, mi által fölmelegittetvén a bentlevő levegő, az érett borok fentartását akadályozná. Azonban, ha pincénk ajtaja mégis délnek nézne: célszerűen járunk el, ha a pince elejét befásitjuk (diófával,) mely aztán lombozatánál fogva nem engedi az erős napsugarakat a pincébe jutni. Ügyelnünk-kell különösen a pince hőmérsékletére, miután ez is nagy befolyással lehet borainkra hanem ha lehetséges, télen-nyáron 8° R. legyen a hőmérsék, de inkább annál is kevesebb, mint több, mit különben a szellőztető lyukkal, vagy ablakokkal mérsékelhetünk. Ne legyen a pince nedves, mivel a falak, edények, hordók az ily pincében midjárt penészednek s ha a penészt nem törülgetjük rendesen, lejut még a hordókba is, melynek aztán káros következményei is lehetnek. Az ilyen nedves pincékben az ászokfákat magasra kell emelni s a hordókat a faltól fél méter távolságra kell rendezni, hogy igy egy ember köny- nyen a falhoz férvén, leseperhesse a penészt a falról, úgyszintén az ászokfák alatt, Nem jó azonban az sem, ha a pince tulszáraz, ilyenkor az üres hordók szétszáradnak, az edények ászkok, meggörbülnek és ami a fő, nagy a kipárolgás s nem győzzük borainkat töltelékkel; ezen csak annyiban segíthetünk, hogy az ablakokat elzárván, sötétté tesszük a pincét. Ha azonban a pince későbbi idők múlva vizenyőssé válnék, akkor okvetlen ki kell boltoltatni, még pedig oly formán, hogy boltolás belülről homokréteggel védendő, mely aztán a vizet magába szedi, ha azonban alapzatot is kell boltolnunk, (mit inkább téglával szokás), azt úgy intézzük, hogy az alapzat a faltól mindkét oldalról, a pince közepére lejtősen egy kissé s ezen alig észrevehető kis völgy pedig egy bizonyos sarokba vezettessék, mely helyen aztán egy bádog-medence ásassék a földbe, s ha aztán ily pincében vagy abroncspattanás, vagy más körülmények folytán a bor kifolynék, ezen medencébe még egy része fölfogható. Nagyon célszerű továbbá, ha a pincének valamely részében kút is van, mivel a viz pincében mindig szükséges^ vagy üvegek és hordók kiöblítésére, vagy ha nagyon rohamosan menne végbe az utóerjedés, ilyenkor hidegvizes borogatást alkalmazzunk a hordóra, mely által a bor hőmérsékletét leszállítjuk. Végül pedig különös figyelembe veendő az is a pincehelyiség megválasztásánál, hogy közel országutak, gyárak ne legyenek, mivel ezek rezgésbe hozván körülötte a terepet, a seprürészek fölött mindig úszkálnak oly könnyű testek, melyek a legkisebb rázkódtatásra is mozgásba jönnek és felzavarják borainkat. * Az uj németbirodalmi bortörvény értelmében minden oly bor, bormust és törkölyös must (szőlőcefre,) mely a Német-Birodalomba bevitelre kerül, vegyi vizsgálataié esik,abból a szempontból, hogy az uj német bortörvénynek megfelel-e ? Ez alól a vizsgálat alól csak azok a küldemények mentesek, a melyeket a termelő ország és a német kormány között egyezményileg megállapított tudományos intézetek vegyvizsgálati bizonyítványai kisérnek. Az uj borforgalom módozatai tekintetében szükséges könnyítések és a végleges szabályozás iránt a magyar és az osztrák kormányok megbízottai legközelebb szóbeli tárgyalásokat fognak folytatni a német-birodalmi kormány képviselőivel. Addig is a földmivelésügyi miniszter a kereskedelemügyi minszterrel egyetértőleg a budapesti országos chemiai intézetet, továbbá a debreceni, kassai, keszthelyi, kolozsvári és a magyaróvári mező- gazdasági vegykisérleti állomásokat a bizonyítványok kiállítására vonatkozó ideiglenes utasításokkal látta el. A Horváth-Szlavon országok területén fekvő tudományos intézetek közül a horvát országos kormány a zágrábi és a körösi vegykisérleti intézeteket bízta meg a vizsgálatok eszközlésével. * Mikor szedjük föl a krumplit? Amint csak a krumpli szára fonyadni kezd, sokan már neki állnak a szedésnek, azt hiszik a gumók elég érettek; pedig nem úgy van ám, A krumpli felszedésével nem szabad hamarkodni, mert amennyire az időjárás megengedi, minél tovább maradhat a földben, annál jobb, izletesebb, becsesebb, táplálóbb a gumója. Az éretlenül felszedett krumpli vizes, szivacsos, szappanos és keményitőtartalma is kevesebb, ennélfogva táplálóereje is kisebb. Az eltartásra sem igen alkalmasak az éretlenül felszedett gumók, mert könnyen rothadásnak indulnak. Megfigyelték, hogy mióta a krumpli felszedésével olyannyira sietnek, a krumplipenész, mely előbb a száron mutatkozik, azután a gumóra veti magát és elrohasztja, erősebben terjed, mert eljut az a pincébe, meg a verembe is. Ellenben a földben tökéletesen kiért gumók jobban ellentállnak a penésznek, Még azt is tapasztalták, hogy a krumpli, mint a föld igazi terméke, jobban telel sáncokban a föld alatt, mint a pincében. Kivált a meleg pincében hamar kicsirázik, veszt a jóságából. * A burgonyaszár elhasználása. Egy amerikai gazdász a burgonyaszárat, mihelyt az alja sárgulni kezdett, a fészek fölött húsz címre levágta, azon levesen ott a helyszínén bezsombolyázta. Mikor már jól begyuladt, kis kupacokra szétszórta s hirtelen megszikkasztotta. Azt mondja, hogy szénával
