Magyar Földmivelö, 1909 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1909-09-19 / 37. szám
MAGYAR FÖLDMIVELÖ 293 Legjobban érezhetjük az erős fűszerek káros voltát, ha betegek vagy gyöngélkedők táplálásáról van szó. Az orvos mindjárt eltiltja valamennyit, bárha ez által az étel, igaz, sokat vészit az izéből. Azért hát az egészséges ember ne tagadjon meg magától egy kis fűszert az ételében, csak azt tartsa mindig szeme előtt, hogy: a jóból is megárt a sok! Az őrült logikája. Vállára vetett puskával, vadásztáskával a vállán lovát kantárszáron vezetve és két vadászkutya kíséretében megállt egy vadász egy Páris közelében levő őrültekháza kapuja előtt, hogy lovát a kutná! megitassa. Egy csendes őrült, a kit ápolója kisért, odament a vadászhoz. Beszédbe elegyedtek. A következő párbeszéd fejlődött ki köztük: — Szép lova van kezdte az őrült. — Mennyi lehet az értéke ? — Tizenötezer frankon vettem — felelte a vadász. — Mennyibe került a puskája? — Nem kevesebbe, mint ezerhétszázötven frankba. — És a két kutya ? — Mindenik legalább ötszáz frankot ér. — Mi van a vadásztáskájában ? — Egy lelőtt szalonka. — És mit ér ez a szalonka ? — Most, ha nem tévedek öt frankot. — Kedves barátom, — szólt az őrült — üljön fel gyorsan a lovára, sarkanytyuzza meg és vágtasson el minél hamarább, mig intézetünk igazgatója ki nem jön. Mert ha ez megtudja, hogy valaki tizenhétezer frankot kiád, hogy lelójjön egy madarat, melyet öt frankon akármelyik vadasboltban meg lehet venni, menten közzénk zárja önt. TANÁCSADÓ Pálinka eladása engedély nélkül. Elvi jelentőségű határozatban mondotta ki a pénzügyminiszter, hogy a saját tulajdont képező telken termett gyümölcsből (anyagból) idegen üstön kifőzött pálinka nagyban eladható pénzügyhatósági engedély nélkül. Ez az elvi döntés a magánfelek által vásárolt gyümölcsből nyert pálinkának nagyban való eladását nem érinti s igy ehhez a pénzügyi hatóság engedélye szükséges. Hányszor etessük a tyúkokat ? Ezt a kérdést gyakran hallhatjuk, noha határozott feleletet még senki sem tudott adni reá, mert a tyúkok tartása és életmódja nagy befolyással van arra, hogy hányszor adjunk nekik napjában eleséget. Ha például szabadon szaladgálhatnak a földeken s férgeket és rovarokat ehetnek, úgy sokkal kevesebb eleséget kell nekik adni, mintha szűk helyen tartjuk őket. Az első esetben elég, ha kétszer megetetjük, az utóbbi esetben háromszor, mert a tyúkok maguk nem kereshetnek táplálékot. Harmadik etetéskor nem kell nekik sokat adni, kevés szemes eleség, vagy konyhai hulladék is jó nekik. A legtöbb gazda- asszony inkább sokat ad tyúkjainak, mint keveset. Ez nem helyes dolog, mert a tyúkok nagyon meghíznak és kevesett tojnak. A kóbor kutya megölhető. Előforduló eset alkalmából a belügyminiszter rendeletileg kimondotta, hogy az idegen udvarra bejáró s ott kárt tevő kutya éjjel lelőhető a nélkül, hogy a lövöldözés kihágásnak lenne minősíthető. GAZDA A gyümölcsök téli eltartása. Télen az a gyümölcs tartható el legjobban, mely a fán jól megérett s arról sértetlen állapotban szedték le. Miután annál nagyobb az értéke, mennél tovább konzerválták, ezért fontos figyelmet érdemel a teleltető helyiség. Erre a célra igen jól megfelel a száraz pince, melynek levegője 8 — lü fok meleg legyen. A gyümölcsöt deszka-álványokra, vagy vesszőből font rácsokra rakjuk, lehetőleg egyrétüen; különleges gyümölcsöket egyenkint úgy, hogy a másikat ne érje. A télire eltett gyümölcsöt minden két hétben nézzük meg, mely alkalommal a rothadni kezdőket kiszedjük közülök. A gyümölcsös pince legyen ellátva szellőztető lyukakkal, melyeket nagyon hideg időben szalmával kell bedugni. Hogy a gyümölcs idegen izt, vagy szagot ne kapjon, nem szabad a gyümölcsös pincében burgonyát, zöldséget s efféléket tartani. A keményebb húsú és hajú, valamint a csekélyebb értékű téli almákat nem lehet veremben és szabad földben — mint burgonyát — átteleltetni, ha az nagyban termett. Itt arra kell ügyelni, hogy a gyümölcs száraz állapotban kerüljön a verembe és lehetőleg egy láb magasságnál többet ne rakjunk egymásra; a verem fenekét, oldalait, valamint a gyümölcs tetejét is lehetőleg száraz diófa-levélel fedjük el, mert a diófa-levél szaga távol tartja az egereket. A teleltető vermet lehetőleg a kert magasabb helyén kell ásni s befödésnél a gyümölcsöt ne több, mint két ásónyom föld takarja, mely kupalakra húzandó fel. A finombb héjú és húsú almákat valamint körtéket legjobb egyenkint puha papír közé göngyölgetni, három hétig szel- lős, száraz helyen tartani, azután pedig hordókba rakni. Télen át azután ezt is meg kell néhányszor nézni és az esetleg rothadásnak indultakat kiszedni. A berakásnál alulra kell rakni a később érőket, mig felfelé, mindig a korábbiakat. Ha szilvát akarunk eltenni télire, úgy a kézzel megszedett szilvát erős üveg- vagy cserépedényekbe rakjuk, légmentesen bedugaszoljuk és a földbe elássuk. Ilykép a szilva igen szépen áttelel. A hordók megóvása a penésztől. A legszárazabb pincében is megpenészednek ugyan a hordók, de csakis a legkülső részen, ami a hordó fáját nem rongálja meg s különben is köny- nyen letisztítható. Egészen máskép van ez nyirkos vagy éppen nedves pincékben. Itt már, ha a penész a hordót egyszer ellepi, hiában van minden törülgetés, minden tisztogatás, azt többé a hordóról letisztítani nem lehet. Oly pincékben pedig, hol a hordókat nem is tisztogatják, azok néhány év múlva annyira megpenészednek, hogy ha a dongóról tiz huszonkét mi- liméter vastag forgácsot faragnánk is le, még sem jutunk el a hordó eredeti színéhez. Tehát a penész nemcsak a felületét lepi el a hordóknak, hanem annak fáját is annyira átjárja, hogy többé nemcsak borhoz nem lehet használni, de még tüzelőnek sem lesz alkalmas.
