Magyar Földmivelö, 1909 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1909-09-12 / 36. szám
284 MAGYAR FÖLDMIVELŐ főbíró uram, még az is kitelik belőle, hogy azt mondja, hogy a rajtamvaló is az övé. — Persze, hogy az enyém, kiáltott kétségbeesve a gazda. — Ugy-e mondottam — bőgte ki hirtelenében Miska. A gazda zavarodottan, hebegve magyarázta ki a ruha történetét . . . Hát hiszen Miska is nevetett, a főbíró uram sem tudta magát türtőztetni . . . Ebben a kínos helyzetben előállott Miska. — Itt van a pénze gazdám, megmondottam én, hogy nekem száz forint kell. de egy garas se legyen hijja . . . Miskát eleresztette aztán a főbíró. De a még ott maradt gazdának körülbelül ilyen szentenciát mondott a főbíró. — Kend pedig tanulja meg, hogy először sohase korcsmázzék ott, hol a béres szokott megfordulni. Másodszor: Senki emberfia, de különösen a gazda cselédjével szemben ne komédiázzon pénz dolgában ... A pénzzel nem jó ám tréfálni, mert az infamis portéka, hamar kiköthet az emberen. — A gazda fejbólintva hagyta el a községházát. így történt. Gereben után. Pálinka és bűntett. Egy bécsi orvos érdekes statisztikát közölt arra nézve, hogy a büntettek miként oszla- lanak meg a hét egyes napjain. Az adatokat ehhez a statisztikához az alsóausztriai rendőrség szolgálta. Eszerint átlag hétfőn 125, kedden 69, szerdán 60, csütörtökön 62, pénteken 48, szombaton 103, és vasárnap 254 bűntettet követtek el az uióbbi években Ausztriában. A büntettek ilyen megoszlásában, amelyen a vasárnap ijesztő módon kiemelkedik, természetesen az alkohol játsza a legnagyobb szerepet. Nagyon érdekes lenne nálunk is egy ilyen statisztikai kimutatás, melyből szomorúan megyőzödhetnénk, hogy nálunk az alkohol által előidézett bűnök még nagyobb arányokat öltenek mint Ausztriában, ahol mégse fordul elő annyi bűntett, mint a mi korhelyekről hires hazánkban. TANÁCS1DÓ Mikor szedjük föl a krumplit ? Amint csak a krumpli szára fonnyadni kezd, sokan már neki állnak a szedésnek, azt hiszik, hogy a gumók már elég érettek; pedig nem úgy van ám. A krumpli felszedésével nem szabad hamarkodni, mert amennyire az időjárás megengedi, minél tovább maradhat a földben annál jobb, izletesebb, becsesebb, táplálóbb a gumója. Az éretlenül felszedett krupli vizes, szivacsos, szappanos és keményítő- tartalma is kevesebb, ennélfogva táplálóereje is kisebb. Az eltartásra nem igen alkalmasak az éretlenül felszedett gumók, mert könnyen rothadásnak indulnak. Megfigyelték, hogy mióta a krumpli felszedésével olyannyira sietnek, a krumplipenész, mely előbb a száron mutatkozik, azután a gumóra veti magát és elrohasztja, erősebben terjed, mert eljut az a pincébe meg a verembe is. Ellenben a földben tökéletesen kiért gumók jobban ellentállnak a penésznek. Még azt is tapasztalták, hogy a krumpli, mint a föld igazi terméke, jobban telel sáncokban a föld alatt, mint a pincében. Kivált a meleg pincében hamar kicsirázik, veszt a jóságából. Együnk lassan! — Enyje bátyám, milyen gyorsan bepakolta a gyomrába a teménytelen ételt! — Hát hiszen azt tartják, hogy csak a lusták esznek lassan. — De egy öreg orvos nem azt mondja ám, hanem azt tartotta, hogy gyorsan enni nagy hiba,.. — Már mér vóna. Hiszen a közmondás is úgy szól, hogy hát az idő pénz. — De a gyors evés könnyen beteggé teheti az embert, akkor aztán majd több időbe kerül a felépülés. — Hogy-hogy uram? — A ki gyorsan eszik az nem tudja szétharap- dálni az ételt. Meg aztán a nyál sem kavarodhatik úgy össze a táplálékkal. Az ilyen táplálékot aztán, a gyomor nem tudja ám felemészteni. Csak izgatja a gyomrot, anélkül, hogy az emésztést előmozdítaná. — Még ezt se tudtam. — Úgy bizony bátyám. A ki rászokik a gyors evésre, naponkint mintegy rákényszeríti a gyomrát, hogy a bevett táplálékot ne eméssze meg teljesen, így a gyomor mindig lustábban és lustábban végzi a munkáját, már mint az emésztést. Persze ezt a zavart a gyomrunkban sokáig észre sem veszszük, de egyszer csak érezzük, hogy testünk fogy, mert étvágyunk nincs és a többi. A ki tehát sokáig munkabíró, egészséges ember akar lenni, az rágja meg jól, a mit eszik, ezt pedig csak a mérsékelten lassú evéssel lehet elérni. — Köszönöm szívesen, úgy teszek ezután. Mikor igyunk? Újabb időben az orvosok arra figyelmeztetnek, hogy nem célszerű evés közben inni. Az evés előtti ivás csökkenti étvágyunkat, különösen tapasztalható ez a gyermekeknél, ha evés előtt hideg vizet isznak. Evés közben se igyunk, se szeszes italt, se vizet. Közvetlenül evés után se igyunk, mert ezzel higitjuk a gyomor emésztő nedvét és csökkentjük a gyomor emésztőképességét. Negyedórát várjunk, csak azután enyhítsük szomjunkat. Nagyobb lakoma alkalmával ihatunk egy kevés bort. Borral ne csillapítsuk szomjúságunkat. Rubner, berlini tanár megemlíti, hogy nem minden ital való minden ételhez. Szerinte viz és sör kevésbbé alkalmas zsíros ételekhez, mint a több alkoholt tartalmazó bor. Olyan országokban, ahol sok sört isznak, aránylag kevesebb zsíros ételt fogyasztanak, mint oly országokban, ahol sok bort és pálinkát isznak. — Sok lágy eszü ember van, akiknek tele van a szobájuk könyvekkel, de semmi készletük nincs — a koponyájukban. Mindenért a könyvtárba ugranak. Ezek nem tanultak, csak magoltak. — Akik a hatalmat leggörcsösebben szorongatják és a tekintélyt legjobban szeretik adni: azok leggyávábbak az önérzetes emberekkel szemben. — A jót sohasem a rossz üti agyon. De mindig az aki jobbat, nagyobbat Ígér vagy követel. — A felfelé hízelgő — lefelé mindig legdurvább, leg- zsarnokabb. KÖZEGÉSZSÉG
