Magyar Földmivelö, 1909 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1909-09-05 / 35. szám

MAGYAR FÖLDMIVELÖ 279 — A király Tirolban. Ó felsége a király szombaton reggel Innsbruckba utazott, hogy résztvegyen a tiroli pa­rasztokból álló csapatok száz év előtti hősi ellenállása alkalmából rendezett jubileumi ünnepen. A lakosság nagy ünnepélyességgel fogadta, és újra bizonyságot tett hűségé­ről és ragaszkodásáról a dinasztia iránt. — A jóltevö nagybirtokos. A Szolnok mellett fekvő Rákóci község jegyzője, Csaba László, a tavaszszal elvesz­tette egyetlen fiát. aki már az érettségi vizsgának nézett elébe. Az apára a fiú elvesztése annyira hatott, hogy bus- komorrá lett; s családja elhelyezte egyik fővárosi szana­tóriumba, ahol havonta négyszáz koronát kellett érte fizetni. A család azonban nem volt abban a helyzetben, hogy a családfő négy havi ápolása után felmerült ezerhatszáz ko­rona szanatóriumi költséget megfizesse. De akadt a család­nak egy nemesen gondolkodó pártfogója, dr. Gorova László, volt orsz. képviselő és nagybirtokos, aki falujának derék jegyzőjét és családját súlyos viszonyaik közt sem hagyta el, s kifizette a szanatóriumnak az ezerhatszáz koronát. Csaba László annyira kiépült bajából, hogy családja és községe örömére, már ott hagyta a szanatóriumot, és családja köré­ben nyeri vissza teljes egészségét. Gorove László nemes cselekedete nem szorul dicséretre. — A Baltik — Laszárky jubileum. Minap volt Baltik Frigyes dunáninneni ev. ref. kerületi superintendens és Laszkáry Gyula főrendiházi tag, kerületi felügyelőnek 50 éves jubileuma Pozsonyban. A közgyűlést a liceum torna­termében tartották meg. Baltik Frigyes bevezető imádsága után Laszkáry Gyula visszapillantást vetett az eltöltött ötven évre s igy folytatta : A jelenről szólva, aggódva látja az ellentétes áramlatok terjedését s kéri a felekezetek vezetőit, maradjanak a béke és a magyer nemzet hü fiai. Báró Prónay Dezső egyetemes felügyelő a jubiláló Baltik és Laszkáry érdemeit méltatták. Az üdvözlő iratok felolvasá­sát az évi jelentés felolvasása követte. Délben Baltik és Laszkáry tiszteletére banket volt. — A magyar szent korona Egerben. Egerből Írják nekünk : Jubiláris évforduló az idei nyár Eger város törté­netében. Száz évvel ezelőtt, 1809-ben ugyanis a francia há­ború miatt Munkács várában őrzött magyar szent korona Egerbe került. 1809. junius 16-ától szeptember 20-áig volt a város ősi falai közt Szent István koronája. Majd gyön­gyösre került, onnan egy nappal később Budára. A magyar korona viszontagságos történetében tehát Eger is nevezetes szerepet játszik, mert 97 napig ott őrizték első királyunk koronáját. — Megjutalmazott cseléd. Kovásznay Zsigmond ba- tizi nagybirtokosnál Czibere János gazdasági cseléd 45 év óta szolgál. A földmivelésügyi miniszter ezért oklevéllel és 100 korona jutalommal tüntette ki, amit Kállay Ödön szolgabirő nyújtott át a kitüntetetnek szép beszéd kíséreté­ben. A lélekemelő ünenpségen az egész falu jelen volt. — Hitelszövetkezeteink az angol újságban. Az angolok egyik legelőkelőbb lapja a »District Times« utóbbi számában külön cikket közöl a hitelszövetkezetekről Shrub- sole Vilmos ismert magyarbarát iró tollából. A cikk szer­zője az Angliában most szőnyegre került hitelszövetkezeti j kérdés kapcsán az angol közvélemény figyelmét a magyar hitelszövetkezetek felé fordítja, s nem habozik kimondani, hogy a magyar mozgalom minlagyanánt szolgálhat az an­goloknak is. Elmondja a magyar szövetkezők előtt már évek óta ismert cikkíró, minő benyomást tett rá egy vidéki szövetkezeti gyűlés, melyet a felsőtiszai szövetkezetek tar­tottak Sóstón. Elismeréssel tárja honfitársai elé, hogy ezen gyűlésen nem csak gazdákat, hanem papokat, tanítókat, jegyzőket, hivatalnokokat stb. is látott, a kik mind a szö­vetkezeti eszme apostolai, s köztük első helyen említi Mailáth József grófot, mint a magyarországi szociális re­formoknak fáradhatatlan előmozdítóját. Az angol újság cikkírója azért ajánlja főleg a magyar hitelszövetkezeti há­lózatot honfitársai figyelmébe, mert ez nem áll meg félúton, hanem a hitelszövetkezetek utján eszközli a további kultu­rális és szociális haladást és a szövetkezetekkel kapcsolat­ban népjóléti intézményeket alapit. — Birtok eladásokat valamint bérleteket szolid alapon közvetít Poszvék Nándor gazd. szakirodája Szatmár, Iíazinczy-utca 7. — Megfuladt egy légytől. Komáromból Írják: Meg­rendítő s a maga nemében páratlan szerencsétlenség ol­totta ki Schlembach Béla ebszőnyi vasúti állomásfőnök viruló szépségű Margit nevű fiatal, tizenkilenc éves leányá­nak életét. A szerencsétlen leánynak beszélgetés közben egy légy repült a szájába. A légy a légcsőbe került, ahonnan hamarosan nem tudták eltávolítani, úgy, hogy a leány7 szü­leinek szemeláttára megfuladt. — A szatmári vasúti összeütközés. A szatinárme- gyei vasúti szerencsétlenség dolgában be fejezték a vizsgá­latot. A vizsgálat eredményeképp a közölteken kívül felfüg­gesztettek még. Zimán György pályaőrt, Demeter Sámuel vonatvezetőt, Lipcsey mozdonyvezetőt, Pogány Frigyes mikolai állomás elöljárót pedig áthelyezték raktárkezelővé Ungvárra. A vizsgálat eredményét titkolják ugyan, de a vizsgálat során kihailgatottak vallomásából megállapítható, hogy az állomás-elöljáró tolatási parancsot adott a moz­donyvezetőnek, azután pedig bement az irodahelyiségbe, hogy meggyőződjék, vájjon jelezték-e a Halmi felől jövő vonat indulását. Mig az állomáselőljáró odabent járt, a vonat elindult, mikor pedig Pogány kiment a pályára, nyom­ban kiadta a parancsot, hogy minden vonatot meg kell állítani. A vóltóór azonban nem volt ott, a következő pá­lyaőr pedig aludt. Az utána következő pályaőrnek a fele­sége jelentkezett a telefonhívásra, ő azonban már nem tudta megakadályozni az összeütközést. Az állomás-elöljáró, ki kétgyermekes családapa, a szerencsétlenség éjszakáján tel­jesen megőszült. — Leugrott a vonatról Székesfehérvárról jelentik: Bodai István bicskei lakos huszonnégy esztendős István fia, a ki Budapesten a magyar királyi államvasutak gépgyárá­ban mint művezető volt alkalmazva, szüleinek látogatására Budapestről Bicskére utazott. A fiatalember a vonaton el­aludt és csak akkor ébredt föl, a mikor a vonat már el­hagyta a bicskei állomást. Erre fölrántotta a kocsi ajtaját s mielőtt a megrémült utasok megakadályozhatták volna, kiugrott a vonatból és összezúzott tagokkal holtan maradt a pályatesten. Holttestét beszállították Bicskére. — Tűz. Kassáról jelentik: Forró-Encsen kigyuladt Csapó István csűrje, a melyben két cséplőgép-motor és na­gyobb mennyiségben fölhalmozott gabona és takarmány volt. A tűz rohamosan terjedt és rövid időn belül hét csűr állott lángban. A tüzet a falu lakossága oltotta el. A kár mintegy 23-30.000 korona, a mely azonban biztosítás révén megtérül. Felsőfügődön egy szalraafedeles ház kigyuladt, a melytől néhány pillanat alatt tüzet fogott a szomszédos szalmafedeles ház is. Mindkét ház teljesen leégett és több szarvasmarha és baromfi odaveszett. Emberéletben nem történt kár. A csendőrség két vándorlegényt gyújtogatás gyanúja miatt letartóztatott és átkisérte őket a kassai ügyészségre. — Robbanás a fővárosi petróleum-gyárban, A csepels: igeti lölténygyár katasztrófájának áldozatait még el sem temették, máris újabb gyári katasztrófa történt a fő­városban. Pénteken reggel a Magyar petroleumipar r. t. Kén-utca 8. szám alatti gyártelepén felrobbant egy nagy tartály petroleum, amely benzinkészitésre volt elkészítve a gyártelepen. A robbanásnak három súlyosan s több köny- nyebben sebesült áldozata van. A szerencsétlenség reggeli kilenc és tiz óra között történt. — Kedves történet egy kis magyar helyőrségből. A helyőrség feje az őrnagy ur, aki számos családtagja miatt tehenet tart. Az állat a ház előtt legel egy kis legelőn. Egy napon panaszkodva meséli az őrnagyné az urá­nak, hogy a tehén sokkal kevesebb tejet ád, mint eddig, még pedig azért, mert a járó-kelők letapossák a legelőn a füvet. Az őrnagy erre katonai őrt állíttatott fel a legelő elé, azzal a szigorú parancscsal, hogy senki fiának rá nem sza­bad lépni. Egy szép napon az őrnagyné keresztül akar menni a gyepes utón, de az őr megállítja és nem ereszti tovább. — Hát nem tudja, ki vagyok ? — formed rá a katonára. — Csak egyet tudok, — felelte amaz — hogy maga nem az őrnagy ur tehene. Pedig csak annak szabad itt lenni. Le a fűről! — A pisztolyával játszott Andricsuk Illus felsó- fernezelyi csordás ijesztgette vele a mellette álló Sándor Mária nevű 17 éves leányt. A pisztoly elsült és szivén ta­lálta Sándor Máriát, aki nyomban meghalt. A csendőrség megindította az eljárást a gondatlan csordás ellen. i

Next

/
Thumbnails
Contents