Magyar Földmivelö, 1909 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1909-09-05 / 35. szám

MAGYAR FÖLDMIVELÖ

279

— A király Tirolban. Ó felsége a király szombaton reggel Innsbruckba utazott, hogy résztvegyen a tiroli parasztokból álló csapatok száz év előtti hősi ellenállása alkalmából rendezett jubileumi ünnepen. A lakosság nagy ünnepélyességgel fogadta, és újra bizonyságot tett hűségéről és ragaszkodásáról a dinasztia iránt.

— A jóltevö nagybirtokos. A Szolnok mellett fekvő Rákóci község jegyzője, Csaba László, a tavaszszal elvesztette egyetlen fiát. aki már az érettségi vizsgának nézett elébe. Az apára a fiú elvesztése annyira hatott, hogy bus- komorrá lett; s családja elhelyezte egyik fővárosi szanatóriumba, ahol havonta négyszáz koronát kellett érte fizetni.

A család azonban nem volt abban a helyzetben, hogy a családfő négy havi ápolása után felmerült ezerhatszáz korona szanatóriumi költséget megfizesse. De akadt a családnak egy nemesen gondolkodó pártfogója, dr. Gorova László, volt orsz. képviselő és nagybirtokos, aki falujának derék jegyzőjét és családját súlyos viszonyaik közt sem hagyta el, s kifizette a szanatóriumnak az ezerhatszáz koronát. Csaba László annyira kiépült bajából, hogy családja és községe örömére, már ott hagyta a szanatóriumot, és családja körében nyeri vissza teljes egészségét. Gorove László nemes cselekedete nem szorul dicséretre.

— A Baltik — Laszárky jubileum. Minap volt Baltik Frigyes dunáninneni ev. ref. kerületi superintendens és Laszkáry Gyula főrendiházi tag, kerületi felügyelőnek 50 éves jubileuma Pozsonyban. A közgyűlést a liceum tornatermében tartották meg. Baltik Frigyes bevezető imádsága után Laszkáry Gyula visszapillantást vetett az eltöltött ötven évre s igy folytatta : A jelenről szólva, aggódva látja az ellentétes áramlatok terjedését s kéri a felekezetek vezetőit, maradjanak a béke és a magyer nemzet hü fiai. Báró Prónay Dezső egyetemes felügyelő a jubiláló Baltik és Laszkáry érdemeit méltatták. Az üdvözlő iratok felolvasását az évi jelentés felolvasása követte. Délben Baltik és Laszkáry tiszteletére banket volt.

— A magyar szent korona Egerben. Egerből Írják nekünk : Jubiláris évforduló az idei nyár Eger város történetében. Száz évvel ezelőtt, 1809-ben ugyanis a francia háború miatt Munkács várában őrzött magyar szent korona Egerbe került. 1809. junius 16-ától szeptember 20-áig volt a város ősi falai közt Szent István koronája. Majd gyöngyösre került, onnan egy nappal később Budára. A magyar korona viszontagságos történetében tehát Eger is nevezetes szerepet játszik, mert 97 napig ott őrizték első királyunk koronáját.

— Megjutalmazott cseléd. Kovásznay Zsigmond ba- tizi nagybirtokosnál Czibere János gazdasági cseléd 45 év óta szolgál. A földmivelésügyi miniszter ezért oklevéllel és 100 korona jutalommal tüntette ki, amit Kállay Ödön szolgabirő nyújtott át a kitüntetetnek szép beszéd kíséretében. A lélekemelő ünenpségen az egész falu jelen volt.

— Hitelszövetkezeteink az angol újságban. Az angolok egyik legelőkelőbb lapja a »District Times« utóbbi számában külön cikket közöl a hitelszövetkezetekről Shrub- sole Vilmos ismert magyarbarát iró tollából. A cikk szerzője az Angliában most szőnyegre került hitelszövetkezeti j kérdés kapcsán az angol közvélemény figyelmét a magyar hitelszövetkezetek felé fordítja, s nem habozik kimondani, hogy a magyar mozgalom minlagyanánt szolgálhat az angoloknak is. Elmondja a magyar szövetkezők előtt már évek óta ismert cikkíró, minő benyomást tett rá egy vidéki szövetkezeti gyűlés, melyet a felsőtiszai szövetkezetek tartottak Sóstón. Elismeréssel tárja honfitársai elé, hogy ezen gyűlésen nem csak gazdákat, hanem papokat, tanítókat, jegyzőket, hivatalnokokat stb. is látott, a kik mind a szövetkezeti eszme apostolai, s köztük első helyen említi Mailáth József grófot, mint a magyarországi szociális reformoknak fáradhatatlan előmozdítóját. Az angol újság cikkírója azért ajánlja főleg a magyar hitelszövetkezeti hálózatot honfitársai figyelmébe, mert ez nem áll meg félúton, hanem a hitelszövetkezetek utján eszközli a további kulturális és szociális haladást és a szövetkezetekkel kapcsolatban népjóléti intézményeket alapit.

— Birtok eladásokat valamint bérleteket szolid alapon közvetít Poszvék Nándor gazd. szakirodája Szatmár, Iíazinczy-utca 7.

— Megfuladt egy légytől. Komáromból Írják: Megrendítő s a maga nemében páratlan szerencsétlenség oltotta ki Schlembach Béla ebszőnyi vasúti állomásfőnök viruló szépségű Margit nevű fiatal, tizenkilenc éves leányának életét. A szerencsétlen leánynak beszélgetés közben egy légy repült a szájába. A légy a légcsőbe került, ahonnan hamarosan nem tudták eltávolítani, úgy, hogy a leány7 szüleinek szemeláttára megfuladt.

— A szatmári vasúti összeütközés. A szatinárme- gyei vasúti szerencsétlenség dolgában be fejezték a vizsgálatot. A vizsgálat eredményeképp a közölteken kívül felfüggesztettek még. Zimán György pályaőrt, Demeter Sámuel vonatvezetőt, Lipcsey mozdonyvezetőt, Pogány Frigyes mikolai állomás elöljárót pedig áthelyezték raktárkezelővé Ungvárra. A vizsgálat eredményét titkolják ugyan, de a vizsgálat során kihailgatottak vallomásából megállapítható, hogy az állomás-elöljáró tolatási parancsot adott a mozdonyvezetőnek, azután pedig bement az irodahelyiségbe, hogy meggyőződjék, vájjon jelezték-e a Halmi felől jövő vonat indulását. Mig az állomáselőljáró odabent járt, a vonat elindult, mikor pedig Pogány kiment a pályára, nyomban kiadta a parancsot, hogy minden vonatot meg kell állítani. A vóltóór azonban nem volt ott, a következő pályaőr pedig aludt. Az utána következő pályaőrnek a felesége jelentkezett a telefonhívásra, ő azonban már nem tudta megakadályozni az összeütközést. Az állomás-elöljáró, ki kétgyermekes családapa, a szerencsétlenség éjszakáján teljesen megőszült.

— Leugrott a vonatról Székesfehérvárról jelentik: Bodai István bicskei lakos huszonnégy esztendős István fia, a ki Budapesten a magyar királyi államvasutak gépgyárában mint művezető volt alkalmazva, szüleinek látogatására Budapestről Bicskére utazott. A fiatalember a vonaton elaludt és csak akkor ébredt föl, a mikor a vonat már elhagyta a bicskei állomást. Erre fölrántotta a kocsi ajtaját s mielőtt a megrémült utasok megakadályozhatták volna, kiugrott a vonatból és összezúzott tagokkal holtan maradt a pályatesten. Holttestét beszállították Bicskére.

— Tűz. Kassáról jelentik: Forró-Encsen kigyuladt Csapó István csűrje, a melyben két cséplőgép-motor és nagyobb mennyiségben fölhalmozott gabona és takarmány volt. A tűz rohamosan terjedt és rövid időn belül hét csűr állott lángban. A tüzet a falu lakossága oltotta el. A kár mintegy 23-30.000 korona, a mely azonban biztosítás révén megtérül. Felsőfügődön egy szalraafedeles ház kigyuladt, a melytől néhány pillanat alatt tüzet fogott a szomszédos szalmafedeles ház is. Mindkét ház teljesen leégett és több szarvasmarha és baromfi odaveszett. Emberéletben nem történt kár. A csendőrség két vándorlegényt gyújtogatás gyanúja miatt letartóztatott és átkisérte őket a kassai ügyészségre.

— Robbanás a fővárosi petróleum-gyárban, A

csepels: igeti lölténygyár katasztrófájának áldozatait még el sem temették, máris újabb gyári katasztrófa történt a fővárosban. Pénteken reggel a Magyar petroleumipar r. t. Kén-utca 8. szám alatti gyártelepén felrobbant egy nagy tartály petroleum, amely benzinkészitésre volt elkészítve a gyártelepen. A robbanásnak három súlyosan s több köny- nyebben sebesült áldozata van. A szerencsétlenség reggeli kilenc és tiz óra között történt.

— Kedves történet egy kis magyar helyőrségből.

A helyőrség feje az őrnagy ur, aki számos családtagja miatt tehenet tart. Az állat a ház előtt legel egy kis legelőn.

Egy napon panaszkodva meséli az őrnagyné az urának, hogy a tehén sokkal kevesebb tejet ád, mint eddig, még pedig azért, mert a járó-kelők letapossák a legelőn a füvet.

Az őrnagy erre katonai őrt állíttatott fel a legelő elé, azzal a szigorú parancscsal, hogy senki fiának rá nem szabad lépni.

Egy szép napon az őrnagyné keresztül akar menni a gyepes utón, de az őr megállítja és nem ereszti tovább.

— Hát nem tudja, ki vagyok ? — formed rá a katonára.

— Csak egyet tudok, — felelte amaz — hogy maga nem az őrnagy ur tehene. Pedig csak annak szabad itt lenni. Le a fűről!

— A pisztolyával játszott Andricsuk Illus felsó- fernezelyi csordás ijesztgette vele a mellette álló Sándor Mária nevű 17 éves leányt. A pisztoly elsült és szivén találta Sándor Máriát, aki nyomban meghalt. A csendőrség megindította az eljárást a gondatlan csordás ellen.

i