Magyar Földmivelö, 1909 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1909-09-05 / 35. szám
MAGYAR FÖLDMIYELŐ 276 meimben. Volt olyan idő, hogy csak egy rövid órát szunnyadtunk a kanapéra dőlve és egymásra vigyáztunk, hogy valahogy el ne aludjunk. A legzor- donabb téli időben, vagy esős, sáros őszkor vásárokra jártunk és megfeszített küzdelmek és nélkülözések árán jutottunk a garashoz. — Ha kissé jobban ment a mesterség, nem bizakodtunk el. Éltünk úgy, mint midőn a napi kenyeret alig tudtuk megszerezni és lassan-lassan gyűjtöttünk erre a kis házikóra. Mert nemcsak ahhoz kell ám kitartás, hogy a felesleget megtakarítsa az ember, de ahhoz is, hogy megtartsa azt. — Íme, ötven éves vagyok, s ma is dolgozom a régi kedvvel, a régi szorgalommal. Életem legszebb jutalma, hogy édes anyám otthonomban, karjaim közt halt meg. Oh az én otthonom ! Igen! Ez az én otthonom, hol ma már semmi szükséget nem szenvedek, hol, ha a jó Isten úgy akarja, öreg napjaimat is eléldegélem és be is fejezem. Van becsületem és addig kívánok élni, mig ezt megtarthatom (a jó Isten csak rásegít) van egy kis vagyonkám, van megelégedésem. Kivánhatok-e a földön nagyobb jutalmat ? Eddig a vallomás. Valóban igaza van ez embernek, ennél nagyobb jutalmat senki sem kívánhat. Vannak tehát ma is és tanuljuk meg, lehetnek ezután is mesteremberek, kik hasonló életet és körülmények közt szintén elmondhatják magukról azt, ami fennebb elmondatott. Ez alkalommal is meggyőződtem arról, aminek már annyiszor kifejezést adtam, hogy egy jó mesterember, kinek helyén van az esze és szive sokszor nem cserél akárhány hivatalnokkal Milyen idő lesz ? Meteor, a kiváló magyar időjós közli szeptember hónap csomópontjait. Meteor jóslásai évek óta szóról-szóra beválnak, azokat tehát ma már mindenütt komolyan veszik. Szeptember hó csomópontjai Meteor szerint: 1., 2., 3., 6., 14., 16., 17., 18., 22, 29., 30-ra esnek melyek közül legerősebb hatásúak 1., 6., 14., 16. és a 29-iki hűvös, esős, szeles vagy viharos jelleggel. A gólyák vándorlása. A kelet-poroszországi Rossit- tenben levó madár-les tudvalevőleg évek óla jellel látja el a vándormadarakat, amennyiben egy bélyegzővel ellátott acél-gyürüt erősítenek a madarak lábára, hogy vándorlásukat ellenőrizhessék. Ezek a kisérlelek, mint egy német- országi újságban olvassuk, ismét feljegyzésre méltó eredményeket mutattak lel, amennyiben általuk pontosan megállapítást nyert, hogy merre veszik utjokat az Észak-Német- országból, helyesebben keleti Poroszországból téli vándorútokra keló gólyacsapatok, Afrika felé való röptűkben. Egészen magyarországig képesek voltak követni a költözködő gólyákat. Azután hézag következik egészen addig, mig Szudánban a Kék-Nilusnál megjelentek a légi vándorok. 1909 április 24-én egy ilyen gyűrűs gólyát Damaskustól száztíz kilométernyire északkeletre, a Palmira felé vezető karaván utón találtak. Eszerint a gólyák vándorutja Kis- Azsián, Szírián és azután fölfelé a Nilus-völgvén vezet keresztül. Az említett gólyát 1907 julius havában Piktuponen- ben a fiisiti kerületben egy fészekben bélyegezték meg. Ez a hely a németországi fészkéből körülbelül kétszázötvennyolc kilométernyire esik. A megjegyzett, gyűrűvel ellátott gólyák a fészkükön való megjelenése utjok megállapítása végett igen fontos és érdekes és ezért Németországban mindenfelé figyelik és keresik a gyűrűs gólyákat CrAZsD JL Gyümölcsszedés kárral. A gyümölcsöt azért szedjük le, hogy hasznunk legyen belőle és mégis akárhányan úgy szedik le, hogy kárt okoznak vele maguknak és olykor a vevőknek is. Az első és legáltalánosabb hiba a szedésnél az, hogy a gyümölcsöt nem szedjük le időben, hanem többnyire vagy korán, éretlenül, vagy későn túléretten. Az éretlen gyümölcs leszedésével különösen akkor károsodik az eladó, ha súlyra bocsátja áruba, mert az éretlen gyümölcs, miután kevesebb benne a cukortartalom, könnyebb, mint az érett. A másik baj, mely vele jár az, hogy miután eltartásra nem való és nincs meg a rendes ize sem csak úgy veszik mint a selejteset, vagyis olcsón. A leszedésre alkalmas gyümölcsöt már színénél fogva is meg lehet ismerni, de legjobb bizonyíték erre az, ha szára fájától könnyen megválik. Mikor a gyümölcsöt erőszakosan le kell tépni, az nem érett. Sokan a gyümölcsszedésnél nemcsak az időt hibázzák el, hanem a módot is, vagyis nem veszik le a gyümölcsöt fájáról úgy, hogy épségben, sértetlen maradjon, amellett még a jövó termésben is kárt tesznek. A legjobb szedés kézzel történik; ahová a kézzel nem férhetünk, ott alkalmas szedő-eszközök némi ügyességgel szintén jó szolgálatot tesznek, azokkal is megsértés nélkül vehetjük le a gyümölcsöt. Egy gyümölcs van, melyben a rázás nem kárt, hanem hasznot tesz és ez a dió. A diófáról az egész termést kézzel nem szedhetjük le, de nem is szükséges mert ha a diót fáján megérni hagyjuk, amikor sokkal szebb a széke, rázással, vagy olyan gyenge ütéssel is lekerül, amellyel a fákon nem teszünk kárt. Sőt utóbb magától is lehullik és az a legszebb legjobb dió. A verés a legrosszabb szedés, mert nemcsak hogy a gyümülcsöt erősen megsértjük, hanem a fában is kárt teszünk azzal, hogy letördeljük, a rügyeket, a jövő termés fészkeit. Magunkat károsítjuk meg a szedéssel akkor is, ha a szedés után a gyümölcsöt nem válogatjuk meg nem osztályozzuk, külön a szépét, külön a selejtesét, hanem keverve bocsátjuk áruba, azzal a helytelen számítással, hogy igy jobban járunk. Sőt rosszabbul, mert a selejtes gyümölcsre, akármennyi szép legyen közte, azonnal rámutat a vevő és vége az, hogy a hitvány leszorítja a jónak árát is. A hitvány gyümölcsöt nem a piacra kell vinni, mert ha sok van belőle, a jónak rovására megy ; az olyan gyümölcsöt a háznál kell értékesíteni. Konkoly elhasználása. Tehenek részére 1000 kg. élősúlyra 4 kg. tiszta konkolyt lehet adni anélkül, az állatok egészségi állapotára bármi tekintetben is hátrányos lenne. Csupán abban az esetben nem célszerű ekkora mennyiséget adni, ha a tejből vaj készül, mert a vaj minőségét hátrányosan befolyásolja. Miután pedig a konkolynak fehérjetartalma s keményitőértéke
