Magyar Földmivelö, 1909 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1909-09-05 / 35. szám
1 XIL évfolyam. Szatmár, 1909 szeptember 5. 35. szám. Megjelenik műiden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZATMÁR, Arany János-utca 17. szám. FELEI ŐS SZEilKilSZTÓ ÉS ElAltÓTELAJIIONOS : BODNÁR GÁSPÁR Előfizetési árak: Egész évre . . . . . 4 korona Fél évre .... . . . 2 Negyed évre . . . . . t A HÉlTüLÖIa- HÉTRI2 S-\ Katholikus nagygyűlés. Magyarország kath. népe IX. nagygyűlését tartotta a múlt liónap utolsó napjaiban Szegeden, a magyarság szívé központjában. Az ősmagyar városban, melyet a nemzet »féltett kincséinek, becéző hangon: »az Alföld szép királynéjáénak avatott fel. Tizenkét, tizenöt ezer ember hullámzott be az óriási sátorházba, hol a nagygyűlés szónokait, jelesebb orátorait hallgatta lelkesedéssel, méltóságteljes nyugalommal és a jövőbe vetett hittel. A katholikusoknak nincs ma még törvényszerinti autonómiájuk. Ahol önállóan intézkedhetnének. Előadhatnák bajaikat, örömeiket. Amely védő váruk lenne éppen úgy, mint más vallásu polgártársuknak autonómiája. Hát csak természetesnek és mindenek fölött jogosnak tarthatja minden szabadságot szerető ember, hogy legalább ily módon, nagygyűléseiken nyilatkozik meg a kath. öntudat, hitélet, tudomány, szociális munkásság, együvé- tartozás érzése és a jövő teendők megbeszélése. Aki ez ellen ir, beszél, az csak arról tesz bizonyságot, hogy a szabadságot, — ha úgy tetszik a szabadgondolkodást — privilégiumnak, egyedárunak (monopóliumnak) tartja. És Szegeden meg is nyilvánult a kath. öntudat. A felébredt, az alvó kath. hitélet és hitvédelem öntudata és készsége. Hit és honszerelem borult itt e napokban egymás kebelére. A haza és a kath. egyház forrt itt egybe. A magyar katholikus egyház múltja, jelene és jövendője a magyar nemzet múltjával, jelenével és jövendőjével. Képviselve volt e gyűlésen a kath. főpapság és papság általán. A kath. világi főurak, a társadalom minden osztályából hatalmasan kivették részüket a világi katholikusok is. A kath. szövetkezetek tömött ereje csak most látszott meg igazán. A szinmagyar faj, a nép hullámzó sokasága fönséges képekben bizonyította, hogy ebben az országban a kath. vallás él és élni fog a jövőben is. És éljen is! A kath. Egyházban nagy, hatalmas ereje van a nemzetnek. A magyarságnak, a magyar faj kultúrájának, uralkodó képességének. Minden felekezet, mely a pozitív keresztény alapot megtartotta, mely a nemzet ősi szellemét, történeti fejlődését híven őrzi és munkálja, erőt, biztosítékot nyújt a nemzet életére, fenmaradására. Hát ekkor csak a legősibb, legnagyobb Egyháznak, a ■«.-.agyar kath. Egyháznak kellene elernyednie, meg semmisülnie? Van-e magyar, igaz magyar kebel, melyben ily rejtett célú kívánság helyet találhatna? A szegedi kath. nagygyűlés áldást fog hinteni a hit és nemzet életére egyaránt. Kossuth — a politikáról. Kossuth kereskedelmi minisztert — az újságírók híradása szerint felkérte egy hírlapíró, hogy adna némi felvilágosítást az ez időszerint való politikai helyzetről. Kossuth a többi közt igy nyilatkozott : — Az én meggyőződésem az, hogy a jelenlegi képviselőháznak kell — még mielőtt feloszlatnák — a választójog reformját (megújítását) megoldania. Annyival is inkább, mert ilyen irányban tettünk ígéretet nemcsak a kormánynak, de a nemzetnek is. Az Andrássy-féle javaslat törvénnyé válhat, de csak azzal a feltétellel, ha azt bizonyos módosításoknak vetik alá. A csepelszigeti robbantó-szer gyárnak szerencsétlensége. Van a főváros közelében egy töltény-gyár. Ez a hatalmas gyár a múlt héten felrobbant. Iszonyú pusztítást vitt végbe, nemcsak épületben, de — emberek életében is. Emberek ? Most kitűnt, hogy nem tagbaszakadt emberek, de 12—13 éves gyermekek végeztek ott munkát, a veszedelmes robbantó szerek gyártásának munkáját. A gyártelep úgyszólván kínai fallal volt körülvéve. Oda, hol a legveszedelmesebb munkálatok folytak, hatóság, vagy
