Magyar Földmivelö, 1909 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1909-08-29 / 34. szám
270 MAGYAR FÖLDMIVELÓ tehet. De viszont a lelkiismeretlen és könnyelmű jegyző a község haladását megnehezíti, sőt megakasztja. Azért szerzett tapasztalataim alapján állítom azt, hogy a jegyző — amint mondani szokták — nemcsak a falu esze hanem a pennája, hanem a falu sorsának kovácsa is. A fennálló községi törvény értelmében az ön- kormányzatot a képviselőtestület gyakorolja. Ez választja a jegyzőt is. A választás azonban, ami köztudomású dolog, sok helyütt nem is választás, hanem egyoldalú kinevezés volt. A kijelölés jogát ugyanis a tisztújító szék elnöke, a járási főszolgabíró gyakorolja. Ez a jog jó kézben van, hogy ha a képviselőtestületi tagok a pályázókat nem ismerik és ha a kijelölés a valódi érdem és képesség szerint történik. De hányszor jelölt a tisztújító szék elnöke oly pályázókat, akiket a képviselő-testület egyáltalában nem akart. Az úgynevezett »Strohmann»-rendszer a hivatalos jelöltnek mindenáron, egy szavazat leadása által is történt megválasztása nyílt megsértése volt az önkormányzatnak. Érdemes és képzett községi aljegyzők álláshoz nem juthattak, mert nem volt összeköttetésük. A jobb erők sok helyütt az önkormányzat rovására háttérbe szorultak és a falvak önkormányzatának élére gyenge, sokszor hívatlan elemek kerültek. Az, aki jó aljegyző, annak a hire elhat a faluba is és nem kell attól tartani, hogy a képviselő-testület az érdemeden pályázót választja. Ha a képviselő- testület nem tud a pályázók közül választani, legyen a járási főszolgabírónak joga arra, hogy javaslatot tegyen. De ne legyen joga ahoz, hogy a önkormányzat rovására, a képviselő-testület akarata ellenére jelöljön. Az önkormányzat, a falu, de meg a pályázók érdeke az, hogy mindenkit jelöljenek. A képviselő- testület válasszon szabadon, minden befolyástól függetlenül. A főszolgabírónak módjában áll a legérdemesebbet helyettesnek kirendelni. Aki ezáltal a többi pályázóval szemben amugyis előnyben van. Ha pedig a megválasztott jegyző netalán oly magatartást tanúsítana, amely veszélyeztetné a polgárság hazafias érzületét és békés munkálkodását, a felettes hatóságnak van módja ai'ra, hogy az érdemet- lenül megválasztott jegyzőt eltávolítsa. így vagyunk a községi bíróval is. Rendszerint azt mondják, hogy a jegyző és a főszolgabíró tudja legjobban, hogy ki alkalmas a bírói állásra. Távol sem. Maga a nép, amely azt választja. Jelöljön az önkormányzat letéteményese, a képviselőtestület. Több főszolgabíró ezt a jogát a képviselőtestülettel egyetértőleg gyakorolja. Megtalálja a módját annak, hogy az önkormányzat élére azok kerüljenek, akik erre tényleg alkalmasak és a nép bizalmát is bírják. Elvégre a mi népünket az önkormányzatra nevelni kell. Nem azáltal, hogy a jogok gyakorlatában akadályozzuk, hanem főleg azáltal, hogyha a népakarat megnyilvánulását lehetővé tesszük. Az önkormányzat valódi szellemét, a nemzeti ellenállásnak, Abauj-Torna vármegye közgyűlési termében gyújtott fáklyáját nemcsak vármegyéről- vármegyére, hanem faluról-falura is kell viunünk. A gazdakörök, az a sok szociális és kulturális intézmény nemcsak az anyagi jólét úttörői, hanem egyúttal az önkormányzat jó előiskolái is. Hazafias és önzetlen munka, a népakaratnak a faluban a törvény értelmében való megnyilvánulása, minden baj és visszaéléssel szemben való ellenállása diadala az igaz és tisztességes közéletnek, ennek leghübb kifejezőjének, magának a féltve őrzött önkormányzatnak! Dr. Steuer György. GAZDA Az almabor. Többféle gyümölcsből lehet bort csinálni. Leggyakoribb az almabor, mely a legjobb is. Lehet körtéből és ribizliből is bort csinálni. Franciaországban és Belgiumban igen sok almabort csinálnak. Ezekben az országokban erre a célra alkalmas almafajtákat nagyban termesztenek. Miná- lunk nem sok értelme van a gyümölcsbornak, mert szőlőborunk is terem annyi, hogy alig tudjuk értékesíteni. Mindazonáltal, akinek annyi almája van, hogy nem tudja másként értékesíteni, helyesen teszi ha borrá dolgozza fel. A gyümölcsbor általában, de különösen az almabor gyönge, kellemes, egészséges ital. Bizony jobb volna, ha szertelen pálinka és sörivás helyett ez jönne divatba. Igazi jó, tartós almabort csak az ehhez való, hibátlan és teljesen érett almából lehet csinálni. A hullott, férges, éretlen almából silány és könynyen . romló bor lesz. A nálunk termeszteni szokott almafajták közül borkészítésre alkalmasak: a Fehér tafota, Maszánszky, Angol téli parmin, Török-Bálint, Vecsési édes, Pojnyik. Általában legalkalmasabbak az őszi és koránérő téli fajták, melyek édes savanykásak. A nyári édes alma bornak nem való, legfeljebb más fajtá val keverve használhatjuk. Az almában rendszerint kevés a cukortartalom és sok a savanyúság. A körtében pedig megfordítva szokott lenni; ebben több az édesség és kevesebb a savanyúság. Ezért ha igazi jó almabort akarunk készíteni, a kettőt keverjük és pedig oly arányban, hogy a keverékben kétharmad rész alma és egy- harmadrész körte legyen. A bornak szánt almát és körtét gondosan át kell válogatni, a hibásakat, férgeseket, rothadtakat kidobáljuk. Azután megmossuk. Kétféleképpen szokás ezután az almát, körtét kezelni. Vagy mindjárt megzúzzák vagy előbb iz- zasztják, Az izzasztás abból áll, hogy a megmosott almát valami szellős helyen halomba rakják és úgy hagyják 3 — 4 hétig. A körtét külön szintén halomba rakják és igy hagyják, mig megszotyorodik. A megizzasztott gyümölcsöt ismét átválogatják, rothadtakat eltávolítják, az épeket megzúzzák. A bornak szánt gyümölcsöt meglehet közönsé ges csomaszoló-fával is zúzni, de van erre alkalmas zúzógép is, olyanforma, mint a szőlőzuzó. A megzúzott gyümölcsöt, vagyis a cefrét ne hagyjuk sokáig álldogálni, mert megecetesedik, hanem mentői
