Magyar Földmivelö, 1909 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1909-08-29 / 34. szám

2G6 MAGYAR FÖLDMIYELŐ Magyarok temetője... (B. G.) Magyarok temetője? Hol lehet ez máshol, mint az ősi földben. A hazában. Az ezer évet túl élt Magyarországban. Minden város, minden falu határában van egy hely. Megszentelt, kegyeletes hely. A közös föld, ahol mindenki számára jut egy koporsónyi parcellázott föld. Még annak számára is, aki egész életében a földet éhezte és nem tudott annyit szerezni, hogy tenye­rével megmérje. A temetőben — megkapja. Magyarok temetője? Itt van ugy-e szerte-széjjel a magyar földön. Talán egy talpalatnyi hely sincs itt, hol az ősök porai ne vegyültek volna az anyatölddel. Ott nyugszanak a névtelen hősök, akik a csaták tüzében hullottak cl és egy nagy közös sir takarta be átlőtt vagy átdöfött szivüket. Hol is lehet még a magyarok temetője? Fájdalom, nagy temetője van már a magyarnak — a tengeren túl is. Az uj vi­lágban. Amerikában. Ott is, ahol csak magyarok nagy soka- dalomban élnek — ott is van talán a ma­gyaroknak külön temetőjük. A hazától örökre elbúcsúzott honfitár­saknak. Ott is van halollainknak temetője. De ott, a tengeren túl van más, rémsé- ges, leirhatlan temetője is. Azokba élve temetkeznek a mi kibuj­dosott, kivándorolt honfitársaink. Azok a temetők munkabíró, egészséges embereket szednek áldozatul. Az újságok egyértelmüleg bevallják ugyanis, hogy az amerikai gyárak és bányák a magyarok valóságos temetői. Más nemzet­belieké is, de főleg a magyaroké. Egy hires orvos kiszámította, hogy ma­gában a pennszilvániai bányákban évente több ember pusztul el, mint a mennyi el­pusztult a bullrunni csatában és az amerikai vasutak egy év alatt több embert ölnek meg, mint a mennyit megöltek az angolok és burok fegyverei a három évig tartó an- gol-bur háború alatt. A hivatalos statisztika adatai szerint az elmúlt esztendőben az Egyesült-Államok te­rületén 57.413 halálos baleset történt és leg­alább négyszer ennyi ember szenvedett kisebb-nagyobb sérülést. John Mitchel, a bányászunió elnökének számítása szerint csak maguk az antracitbányák átlag két em­bert ölnek meg naponta s a szénbányákban évente átlag 3000 ember elpusztul és vagy 6000 munkás sérül meg. Strong Josiah dr., a kiváló emberbarát, az Egyesült-Államok­hoz benyújtott tanulmányában a gyárakban előforduló balesetek számát évente 232.000-re, a vasutak okozta halálos balesetek számát 12.000-re becsüli és azt állítja, hogy az ame­rikai bányákban még egyszer annyi ember pusztul el évente, mint Angolország bányái­ban és az amerikai vasutak aránylag ötször annyi embert ölnek meg és tízszer annyi embert csonkítanak meg, mint a németor­szági vasutak. Ha, úgymond, a halálos bal­esetek számának mérlegelésénél a hivatalos statisztika adatait veszem számítási alapul, akkor arra a meggyőződésre kell jutnom, hogy az Egyesült-Államokban minden tiz esztendőben átlag 565.000 ember pusztul el baleset következtében és vagy 5,000.000 em­ber sérül meg, ami egyenlő azzal, mintha minden tiz esztendőben lemészárolnák In­dianapolis, Kansas, City és Denver városok lakóit és megcsonkítanának Washington, Nevada, Utah, New-Mexikó, Arizona, Kolo- rádó, Wyoming, Idaho, Montana és Oklahoma államokban élő minden embert. Bizony ezeknek a hiteles adatoknak ol­vasására is megdöbbenhet a magyar szív. Hiszen idestova két millió magyar él Amerikában s e két millió magyar legna­gyobb része a szénbányákban robbantja a szenet, a másik része követ fejt, alagutat fúr, vasutat épit és a vaskohókban, acél­gyárakban huzza az igát és hullatja el vérét azzal a néhány millió más nemzetbeli ide­gennel együtt, akiknek munkaereje és szor­galma tette azzá e hatalmas állámot, a mi. Ami nehéz, veszedelmes, testet-lelket egy­aránt meggyötrő munka van itt, azt az annyira lenézett és megvetett foreignerek (idegenek) végzik és innen van az, hogy a nagy bányatársulatok és ipartelepek millio­mos urai édeskeveset törődnek azzal, ha halomszámra pusztul is az idegen: hiszen ha tiz vagy száz, vagy ezer kidül a sorból, jön helyette háromszor annyi, vagy annyi, amennyire éppen szükség van. Pusztulunk, veszünk. Az amerikai bá­nyák, ipartelepek, vasutak és gyárak áldoza­tainak egy tekintélyes számát mi, magyarok szolgáltatjuk. Nincs olyan nap, hogy a nagy korporációk lelketlenségének áldozatul ne esne egy-két magyar, nagyon g3fakran több is, és csak a jó Isten tudja, hány ezret tesz ki évente a megcsonkult magyarok száma. Magyarok temetője! Ott a tengeren túl

Next

/
Thumbnails
Contents